Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)
3. szám - Könyvismertetés
142 Hidrológiai Közlöny 1968. 4. sz. Hajdú Gy.: 100 éves a Budapesti Vízmű vényére vonatkozó mértékadó (80%-os) tartóssági! természetes (emberi hatásoktól mennyiségi szempontból mentesnek tekinthető) vízhozamadatokat, továbbá ezen alapértékeket módosító tényezőket: az ország 190 jelentősebb víztározójának (tározótavak, emeltszintű halastavak, medertározások) a mértékadó (száraz) óv augusztusában folyamatosan kiszolgáltatható vízhozamadatát, valamint a városi csatornaművekből eredő szennyvízbevezetések közül 128, az ipartelepekről érkező használt és szennyvízbevezetések közül 193 vízhozamadatot. A felszín alatti hasznosítható vízkészleteket a vízkószletfajták előfordulási helyeinek megfelelő csoportosításban (partiszűrésű-, talaj-, karszt-, rétegvíz) tartalmazzák a vízmói'legtáblázatok. A táblázatok 22 területegység hasznosítható partiszűrósű vízkészletét, 44 területegység hasznosítható talaj- és rétegvízkészletét, valamint 13 területegység hasznosítható karsztvízkészletét tartalmazzák. A felszín alatti vízkészletet csökkentő, a természetes felszíni vízkészletet viszont növelő tényezőt jelentenek a bányászat vízkitermelései. Az 1965. évi bányavízkiemeléseket (14 területegységen 27 bánya) táblázatos kimutatásban, valamint a vízmérlegekbe beépítve sorolják fel. A felszíni vizek 1965. évi minőségének jellemzésére vonatkozóan az Évkönyv 40 nagyobb vízfolyás (ill. tó) 194 mintavételi helyére vonatkozóan közli az oxigénháztartás jellemzőinek számadatait, valamint azok értékelését. A „Felszíni vizeink szennyezettsége 1965-ben" ü. térkép az oxigónháztartás jellemzőinek figyelembevételén túlmenően a vízfolyások vízminőségéről az ásványi anyagtartalom és a különleges szennyezések alapján •id országos áttekintést. A felszíni ós felszín alatti vízkészlet számbavétele, továbbá a hasznosítható vízkészlet meghatározása mellett az Évkönyv tartalmazza e vízkészleteket terhelő vízigények (ivó, ipari, mezőgazdasági) számadatait és mérlegszerű (táblázatos) összevetésüket. Magyarország egészének 1965. évi reprezentatív (sokévi adatsorból származtatott készlet és mértékadó időjárás feltételezésével számított vízigények) vízmérlege mennyiségileg aktív. Ezen belül legtöbb — zömmel helyi vízkészlettel gazdálkodó — dunántúli Területi Vízkészletgazdálkodási Keretterv (TVK)-egység, továbbá a 8. Közóptisza és Mátravidéki TVK-egysóg vízmérlege passzív. Az aktív vízmórlegű egységek közül is azonban soknak a vízkészlete gyakorlatilag lekötöttnek tekinthető. Sőt, a vízmérlegben vizsgált egységek kiterjedésének csökkentésével — így a TVK-egysógeknek TVK-alegységekre osztásával — természetesen tovább nőne a vízhiányos területek száma. Az Évkönyv vízmérlegei ezenkívül a vízkészletek minőségét, illetve a vízigénylők követelményeinek megfelelését sem veszik figyelembe, ezért előfordulhat, hogy egyes egységeken, mennyiségileg aktív vízmérleg ellenére is, a vízkészletek nem megfelelő minősége vízhiányt okozott. Az 1. ábrán bemutatott térkép az ország jelenlegi vízkészletgazdálkodási helyzetének nagyvonalú áttekintését aja. Látható, hogy az ország területének jelentős része máris vízhiányos. Számottevő szabad vízkészlet csak néhány nagyobb folyó (Duna, Dráva) mentén van. A reprezentatív vízmérleg alapján feltárt vízkészletek a vízhasználatok fejlesztési lehetőségéről adnak számot. A 2. ábrán bemutatott térkép különböző vizsgálatok (a vízkészlet és a vízigény számbavétele, mérlegelések) eredményeit foglalja össze. Mivel minden beruházás (lakótelepülés, ipartelep, öntözőgazdálkodás stb.) kapcsolatban van a vízkészlettel, ez a térkép a beruházások fejlesztésének, helykijelölésének fontos alapja. Az összefoglalás (4. fejezet) után a kötet 5. fejezete — az 1964. évi Évkönyvhöz hasonlóan — viszonylag nagyobb terjedelemben négy, mind elméleti, mind gyakorlati szempontból jelentős tanulmányt ad közre. Az évről évre egyre nagyobb számban megjelenő tárgybeli tanulmányok azt tükrözik, hogy az átfogó vízgazdálkodási szemlélet térhódításával mind nagyobb azoknak a Jelmagyarázat 7..- TVKss megnevezess Reprezentatív hasznositfialó felszíni vízkészlet. (Alapjai az talajvíz parhszirési riz \ Vízigény a felszínalatti vízkészletből Kielégített \vizigény a félsz, f vízkészletből A körcikkek leriilele a vízkészletek, lllelve vízigények nagyságával arányos j—- Re prezentatív hasznosítható felszíni vízkészlet, [m'/s] It/12~ \ ®® M vízigény a felszíni vízkészlettől, [m'/s] — m. évi vízigény a felszínalatti vízkészletből, [mfsl 1 Hasznosítható felszínalatti vízkészlet, [m'/s] Megjegyzi£/ Az ábrán feltüntetett vízigények nem tartalmazzák az épülő, a tervezett hazai, illetőleg külföldi vízhasználatok vízigényét
