Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)

3. szám - Dr. Lipták Ferenc: Felületi öntözéseinkről

124 Hidrológiai Közlöny 1968. 3. sz. Lipták F.: Felületi öntözéseinkről csak újabb főművek és vízpótló létesítmények építésével lehetséges. Az öntözés fejlesztését csak olyan ütemben szabad megvalósítani, amilyen mértékben az agronómiai és gazdaságossági előfeltételeket meg tudjuk teremteni. Fokozott figyelmet kell fordítani a helyi víznyerési lehetőségek kihasználására is. A felszín alatti vízkészletek hasznosításával és víztározók létesítésével sok ezer kh-t lehetne öntözni még, költséges főművek nélkül. A Vízgazdálkodási Keretterv és egyéb fejlesztési tervek az öntözés további nagyarányú fejlesztését irányozzák elő, s a távlatban kb. 2 millió kh öntözött terület (tehát a jelenleg már berendezett területnek kb. 3-szorosa) elérését tervezik. A III. ötéves tervidőszakban a nagyarányú területfejlesztés helyett elsősorban a meglevő öntözések stabilizálására törekszünk. Az 5 óv alatt csak 90 ezer kh új öntözőtelep berendezését tervezzük. Ez a III. ötéves tervidőszak alkalmas arra, hogy a felületi öntözések korszerűsítésével kapcsolatos legsürgősebb kutatási, tervezési, építési és üzemelési kérdéseket tisztázzuk, hogy az 1970 után várható újabb nagyobb arányú területfejlesztésben a felületi öntözések már az őket megillető súllyal szerepelhessenek. Az egyes gazdaságokat elő kell készíteni az öntözésre. Az új gazdasági mechanizmus, a gazdaságossági szemlélet az üzemszervezési, termelésirányítási, munkaszervezési, és gazdaságossági jellegű kérdések egész, sorát veti fel. Az új gazdasági mechanizmusban mind jobban nő a tsz-ek önállósága. Csökken a felsőbb utasítások száma, nagyobb lesz a vezetőség és a tagság lehetősége az önálló döntésekre. A tsz-ek tehát csak akkor fognak rétérni az öntözéses gazdálkodásra, ha az többletjövedelmet, munkaegységük értékének növekedését jelenti. 7. összefoglalás Az öntözési feladatok meglehetősen szerteágazók. A mezőgazdaság, a vízépítés, a gépgyártás, az energiagazdálkodás, az üzemelés területei speciális problémákat vetnek fel. Népgazdasági szempontból azonban biztosítani kell, hogy az egyes területeken folyó tevékenységek összhangban legyenek. Sem ezekre, sem pedig az öntözés járulékos (növénytermesztési, állattenyésztési) beruházásaira nincsenek még kialakult előírások. Az öntözés közgazdasági problémáinak tisztázása terén sürgősen előbbre kell jutnunk. Az amortizáció, felújítás, fenntartás költségei nem tisztázottak. Az alapkutatásokat, talaj- és vízminőségi kutatásokat, öntözéses növénytermesztési kutatásokat, továbbá a vízszerzéssel, vízvezetéssel, vízszétosztással, vízkormányzással kapcsolatos kutatásokat folytatni kell. Összefüggő nagy területeket kell öntözésre berendezni. Az öntözőtelepek, fürtök tervezését a mezőgazdasági üzemfejlesztési tervek ismeretében lehet elkezdeni. Öntözőrendszereket, fürtöket csak úgy szabad tervezni, ha egvidőben elkészítjük azok üzemviteli szabályzatát is. Meglevő öntözéseink stabilizálása, öntözéseink korszerűsítése szükséges. Meg kell oldani a tározók és halastavak öntözőrendszerekbe való illeszkedési (vízellátási, vízforgalmi) problémáit. Foglalkozni kell a nyár végi és ősz eleji tározó öntözésekkel is. Az öntözési mód, illetve módszer helyes megválasztásához a műszaki és gazdaságossági összehasonlíthatóság érdekében a legfontosabb mutatószámokat sürgősen meg kell határozni. A felületi öntözések százalékos aránya indokolatlanul alacsony. Az öntözések gazdaságosságának mérésére elfogadható módszert kell kidolgozni. Meg kell oldani az öntözéssel kapcsolatos gépesítési feladatokat (az építések, fenntartási munkák. üzem gépesítését). Részletesen tovább kell foglalkozni a földcsatornák szivárgásgátlási módszereinek vizsgálatával. Ismerjük az alulról vezérelt öntöző vízelosztó rendszer előnyeit. Ennek bevezetését szorgalmazni kell az újonnan épülő rendszerekben. Ki kell dolgozni a felületi öntözések korszerű műtárgytípusait, a kisműtárgy-elemek előregyártásának széles körű alkalmazásával. Meg kell' oldani az állandó üzemvízszinttartást, az automatikus vízadagolást, távjelző és távvezérlő berendezések beállítását. Széles körű vizsgálatok, mintatelepeken végzett üzemelések alapján el kell döntenünk, melyik felületi öntözési módszerek továbbfejlesztése indokolt. Ha a héjcsatornás öntözés széles körű elterjedése gazdaságos, akkor meg kell oldani sürgősen a héjelemeknek, műtárgyainak, zárószerkezeteinek nagyüzemi előregyártását, s a szállítások és beépítések gépesítését. Ha a felszín alatti nyomócsöves felületi öntözés mutatkozik előnyösnek, ki kell dolgozni a nagy átmérőjű, kisnyomású csövek készítésének és beépítésének technológiáját. Ha a vízadagolás műanyagtömlők alkalmazásával nagyüzemi méretekben is jobbnak mutatkozik, mint az ideiglenes csatornás öntözés, akkor meg kell oldani az olcsó, tartós műanyagtömlők tömeggyártását. Folytatni kell az egyes öntözési módszerek technológiai vizsgálatát, s jól használható segédletekkel kell az üzemelést javítani. Időben gondolni kell a szakemberképzésre, az egyéni érdekeltség megteremtésére. Az oktatáshoz és szakmai továbbképzéshez oktatófilmeket kellene készíteni. Az öntözés területén igen kevés a szabvány-előírás, amely a tervezésnél, gyártásnál, építésnél és üzemelésnél rögzítené a követelményeket, s a megoldási lehetőségeket. Országos szabványok kellenének olyan témáknál, amelyeknél alapvetően szükséges, hogy a különböző főhatóságok irányítá sa alatt folyó munkák összehangoltak legyenek Szakmai szabványok kellenek olyan témáknál, amelyek megoldása elsősorban egy főhatósághoz (esetünkben az OVF-hez) tartoznak. Típustervek kidolgozása szükséges mindazoknál a szerkezeteknél és műtárgyaknál, melyek rendszeresen visszatérő feladatot oldanak meg.