Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)

4. szám - A Magyar Hidrológiai Társaság 50 éves jubiliumi ülésének előadásai - Dr. Salamin Pál: Mezőgazdasági vízhasznosítási kutatások

Salamin P.: Mezőgazdasági vízhasznosítás Hidrológiai Közlöny 1967. 4. sz. 177 A felületi öntözések (árasztó, csörgedeztető és áztató öntözések) fejlesztése ma elmaradott az esőztető öntözések fejlesztése mellett. A fejlesztési irányok azonban mindamellett közismertek: tereprendezés (pl. a Felszeghy B. féle rizs­telepi egységes tereprendezési módszer), vízveszteségek csökkentése (héjcsatornákkal, felszínfeletti — tömlős, — vagy felszín alatti — beton- vagy ac-csöves vezetéssel —; (Bogárdi I., Csókay I., Kozák I., Oroszlány I.), a vízadagolás és szétosztás javítása (pl. meg­felelő műtárgyak segítségével stb.), az ideiglenes csatornák kiterjedt alkalmazása (Oroszlány I.), egyes öntözési megoldások, például a rizster­mesztés fejlesztése (Öllős G., VVeleff—Kazaroff Mileff,) a vízszétosztás és vízelvezetés egységes meg­oldása (4. ábra) stb. OCS. ocs. osztócsatorna öncs öntözöcsatorna ics. ideiglenes csatorna — 0. gyüjtiárok cs. gyújtócsatorna — 4. ábra. Ideiglenes öntöző és víztelenítő árkok elrendezése nagyüzemi táblán Fig. 4. Einrichtung von provisorischen Bewásserungs­und Entwasserungskanalen im landwirtschaftlichen Grossbetrieb Mindezeken a fejlesztési területeken számos, de megoldható feladat előtt állunk. Az esőztető öntözőberendezések területén az utóbbi évtized ugrásszerű fejlődést mutatott. Eb­ben óriási részt vállaltak a Társaság tagjai. Min­denek előtt kijelölték a helyes szemléleti irányt, részben a már említett módon a teljes üzemelő hidraulikai berendezésegység helyes felvételével, részben a mezőgazdasági, műszaki és gazdaságos­sági szempontok, határfeltételek gondos elemzésé­vel, meghatározásával és egyeztetésével. Sikerült ezen az úton egyes berendezési elemeket igen mé­lyen megismerni (szórófej: Dobos A., Lipták F.; csővezeték: Ijjas I.), s sikerült az elemekből össze­tett kisebb és nagyobb egységeket (egyszerű szóró­fej-kötések, öntözési üzemi egységek: 5. ábra, esőztető fürtök és rendszerek) korszerűen szemlélni és gondos tervezési utasításokat kidolgozni (Dobos A., Fekete A.). Az esőszerű öntözés számos egyéb kérdését is gondosan elemezték, így például a munkaerő­szükségletet (Fekete A., Szalóczy B.), az öntözhető terület nagyságát (Balogh J., Lipták F.), a trágyá­zás kérdését (Dobos A.), a villanyvezetékek védel­11 10 e 5 0 10 20 30 40 50 Csomópontok száma (H a) [db] J. ábra. Öntözési üzemi egységek optimálisan összetartozó szórófej és csomópont-számai és a szárny- és a mellékvezeték-hossza Fig. 5. Die zusatnmengehörigen optimalen Zahlen der Reg­ner (n s z) und der Knotenpunkte (N Cs) an den Nebenleitun­gen, und die dazu gehörigen Langen der Regner- und Nébeideitungen (h — Niederschlagshöhe, i = Intensitat y 2-j-2 usw.—Zahl der Regnerleitungen) mét (Doromby L.) és az automatizálás problémáit (Dobos A., Horváth S., Perényi K.) stb. A kétféle öntözési mód közötti vita, a helyes országos arányok kialakításának kérdése még nyi­tott, még megválaszolatlan sok részletében. A Tár­saság tagjai igen elmélvedten vesznek részt azon­ban ebben a vitában (pl. Lipták F., Mihályfalvv I., Oroszlány I. stb.). A szenny vízöntözés megoldására sok történt az elmúlt évtizedben. Kutató állomások működnek, tervezési segédleteket adtak ki, Ankétot szervez­tek (elsősorban az ipari szennyvizek öntözésének megoldására), valójában azonban még megoldat­lan a biológiailag, műszakilag és gazdaságossági szempontból egyaránt súlyos nehézségeket támasz­tó feladat. Hasonlóképpen megoldatlan még a kis mű­tárgyak előregyártásának és a földcsatornák kellő hatásfokú és gazdaságos burkolásának és szigetelé­sének a kérdése (Lovas L., Marjay Gy., Szepesi K.). Az öntözések üzemeltetése nagy lépésekkel ha­ladt előre az utóbbi években. A vízszolgáltatás és vízkormányzás kérdéseit gondos tanulmányok sora vizsgálja (Dávid L., Oroszlány I., Szigyártó Z.). Mindezek a tanulmányok teljes üzemi kísérletek eredményeit rögzítik. Nagy értékük, hogy figye­lemmel vannak a hidraulikai szempontokra, a víz­szin alakulására. Előbbre haladt a csatornák fenntartási kérdé­seinek vizsgálata is. A vegyszeres gyomirtás hazai alkalmazási lehetőségei kezdenek kialakulni (Sze­bellédyL-né, Wisnyovszky I.). Az öntözőcsatornák feliszapolódásának hidraulikai problémái ismertekké váltak (V. Nagy I.). Az öntözés érdekében folytatott kutató munka, amint láttuk, igen kiterjedt és eredményes Első­24* 24 m-es négyzetes szórófej-kötés ^IO I I Tassul

Next

/
Oldalképek
Tartalom