Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)

7. szám - A „Szervesanyag meghatározási problémák édesvizekben” című 1966. szeptember 25–28. között Tihanyben rendezett Szimpózium előadásai - Bidlo, Zdenek: Megjegyzések a vízben levő rezorcinol kimutaásához

320 Hidrológiai Közlöny 1967. 7. sz. Bidlo, Z.: A vízben levő rezorcinol Ebben a tanulmányban a Szerző a vízben levő rezorcinol meghatározását írja le l-nitrozo-2-naftol segítségével. Rövid irodalmi szemle után ezt a reakciót ismerteti mind elméleti mind gyakorlati Szempontból. Az l-nitrozo-2-naftol és a rezorcinol közötti reakció meglehetősen analóg az l-nitro-2-naftöl és a p-fenolok közötti reakcióval, pl. p-krezol (GerngroSs—VoSS—Herfeld-féle reakció). Mindkét esetben a salétromsav használatos a reakciótermék színezésére és a Szín is ugyanaz; azonban néhány tényező mégis azt igazolja, hogy a reakció mechanizmusa eltérő. Ezeket a tényezőket vitatjuk meg, valamint különböző szerzők véleményét a reakciótermókek konfigurációjára vonatkozóan. Gyakorlati szempontból ennél a reakciónál az identifikálás küszöbértéke 10 fig rezorcinol, reprodukálhatósága 3% és a leírt meghatározás érvényes az összes fenol vegyületre a hidroxilcsoport mhelyzetóben. Más többórtékű fenol zavaró hatása nem nagy; ha a minta ugyanolyan mennyiségű rezorcinolt tartalmaz, mint pl. katecholt vagy hidrochinolt, az nem zavar, ha a katechol ós hidrochinol mennyisége tízszer nagyobb, mint a rezorcinolé; a rezorcinolt 80%-ban kapjuk vissza. A meghatározás egyik előnyének mondhatjuk, hogy cSak közönséges vegyszereket használ, továbbá, hogy a meghatározás egyszerű és hogy a reakciótermék extrahálása benzolban alacsonyabb határértékeket enged meg a különböző reakció-termékekre, mint a különböző reakciótermékek papírkrornatográfiás módszerrel történő kvalitatív azonosítása; ebben az esetben az elpárologtatott benzolréteg, amely a reakciótermóket tartalmazza, papírkromatográfiásan meghatározható. A Magyar Hidrológiai Társaság ujjáalakult Vízépítőipari Szakosztálya 1967. április 20-án klubestet rendezett, amelyben Mátrai István Kelet-Afrika-i útiélményeiről tartott filmvetítéssel kísért beszámolót. A Magyar Hidrológiai Társaság rendezésében 1967. április 12-én bemutattak öt olyan francia műszaki filmet, amelyek a Francia Műszaki Hét keretében kerültek hazánkban bemutatásra. A Szegedi Csoport 1967. április 5-én rendezett klubestjén dr. Berencsi Oyörgy ,,Közép-Ázsia az orvos-hidrológus szemévél" c. vetített képes úti élménybeszámolója hangzott el. A Vízépítőipari Szakosztály 1967. április 28-án tanulmányutat rendezett Tatabányára, a ,,Titánia" résfal készítő gép ismertetésére és munka közbeni bemutatására. Az ismertetéssel kapcsolatos bevezetőt Vajda József, a Vízépitőipari Szakosztály elnöke tartotta. Vetített képekkel kísért ismertető előadást tartott: dr. Kovács Oyörgy, Márton József, Teleki László, és Borza Oyörgy. A róselési munka megtekintésének szakmai vezetői voltak: Teleki László és Borza György. Dr. Vágás István Hóviszonyok elektronikus mérése (W. G. Shannon: Electronic Methods of Snow Surveying. „Soil Conservation" 1966. december) A hótakaróban tározódó és tavasszal lefolyásra kerülő vízkészlet megbízható mérése általában fáradságos helyszíni észleléseket tesz szükségessé, amelyek nemcsak jelentős munkaerőt kötnek le, hanem sok esetben bizonyos kockázattal is járnak. Emellett az adatok csak alkalomszerűen szerezhetők be és gyakran nem adnak helyes képet a kialakuló hóviszonyokról. Az Egyesült Államok Talajvédelmi Szolgálata (Soil Conservation Service) többéves előkísérletek alapján újszerű észlelési módszereket dolgozott ki és több jellemző vízgyűjtőn távjelző hálózatot épített ki a fenti hiányosságok kiküszöbölésére és a hóviszonyok megbízhatóbb felmérésére. Az alkalmazott mérőelem kör, vagy sokszög alaprajzú, 3,5—4 m átmérőjű gumírozott vászonból, vagy hasonló anyagból készített párnából áll, amelyet sík talajra helyeznek ós fagyálló anyaggal töltenek meg. Megtöltött állapotban a párnák vastagsága mintegy 20 cm. A hótakaró súlya által a párnára gyakorolt nyomás arányos a hótakaró víztartalmával. A nyomásértékeket a párnával összekapcsolt távjelző manoinéter önműködően kódolja ós továbbítja URH hálózaton a központ ba. A központban felszerelt mérőállomás óránként önműködően letapogatja az egyes megfigyelőállomásokat és azokról a hótakaróra vonatkozó adatokon kívül a lég- és talajhőmérsékletre, szél- és sugárzási viszonyokra, valamint a talaj nedvességtartalmára vonatkozó adatokat is összegyűjti és ezeket digitális alakban lyukszalagon közli. A lyukszalag további számítógépes feldolgozásra alkalmas. Az automatikus észlelő és távközlő rendszer elemeit időjárási behatásoknak ellenálló és kemény fagyban is megbízhatóan üzemelő kivitelben kellett elkészíteni és ez, valamint az észlelő állomások energiaellátása bonyolult problémákat vetett fel. Szilvássy Zoltán A Deutsche Verein von Gas- und Wasserfachmannern, valamint a Verband der deutschen Gas- und Wasserwerke 1967. március 1—3. napokon vízügyi vitanapot (Wasserfachliche Aussprachetagung) rendezett Karlsruhéban, külföldi szakemberek részvételével. A vitanapok keretében 12 előadás hangzott el, melyek 7 kérdéscsoportot foglaltak össze: 1. Legyen-e két különböző minőségű víz a háztartásokban 'i 2. A vízelosztás költségei. 3. Elektronikus számítógépek alkalmazása a vízellátási körhálózatok hidraulikai vizsgálatánál. 4. Magasházak nyomásfokozóinak hidraulikai méretezése. 5. Vízmérők méretezése. 6. A víz utókezelése (lágyítása) a háztartásokban. 7. A csőfektetésnél előforduló balesetek és az ellenük való védekezés. Az előadásokat követő hozzászólások keretében Bozóky-Szeszich Károly egyetemi adjunktus előadást tartott ,,Az elektronikus számítógépek alkalmazásával a vízellátási körhálózatok hidraulikai vizsgálatánál Magyarországon elért eredmények" címmel. Bozóky-Szeszich Károly