Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)
2. szám - Fekete András: Az öntözési üzem munkamennyiségeinek számítása
Fekete A.: Az öntözési üzem Hidrológiai Közlöny 1967. 2. sz. 63 sét, mivel hasonló az előzőekhez, mellőzzük. A számításra alkalmas összefüggés a következő alakban írható: —L n + L n l — 2 T 2 ~4T T 2 ~2T [m](5) A 3. ábrán a szárnyvezeték összeállításához szükséges csőmennyiség egyik felét az egy állásból öntözhető terület szélén, a másik felét pedig a kialakítandó szárnyvezeték súlypontjában helyezik el. A szárny vezetékek összeállításához szükséges gyaloglási úthossz számítása az (5) képlet segítségével végezhető el. A 4. ábra azt a telepítési formát mutatja, amikor a szükséges csőmennyiséget két részletben, a szárnyvezetékhossz y 4 és % -ében helyezzük el. A szárnyvezeték összeállításához szükséges gyaloglási úthossz a következő képletből számítható: Az ábrából leolvashatóan Lsz ls = így n_ L helyettesítése után T ( n L s z \ MT-ih ( Lsz \ 4/ 8 J es i . 4L\t r =~m = = n=r 2 ~8Í L. z és Li—L n + L n i — r 2 J-'KZ ~4T [m]. (6) A 3. és 4. ábrán látható megoldásoknak különösen szőlő és gyümölcsös öntözés körében van jelentősége. Az 5. ábra szerint a szárnyvezetékek összeállításához szükséges csőmennyiséget az előzőektől eltérően a szárnyvezeték nyomvonalától x távolságra helyezik el. Ebben az esetben a szárnyvezeték összeállítása a csőtagok x távolságra történő hosszirányú (fő-, ill. mellékvezetékkel párhuzamos) szállításával oldható meg. A gyaloglási úthossz meghatározására szolgáló képlet a következő alakban írható fel: i • : nxes = L*1 + Au = 2 [m]. vonalára helyezzük el. Minden olyan esetben tehát, amikor azt egyéb körülmények megengedik, ezt a csőtelepítési megoldást kell választani. 2. Üzem közben végzett munka Az üzem közben végzendő csőtelepítési munkák kétféleképpen végezhetők: 2.1, hosszirányú 1 . , . 2.2, keresztirányú) telepítessek A telepítési munkák közül a hosszirányú (főiü. mellékvezetékkel párhuzamos) telepítési forma napjainkban az uralkodó. Előfordul azonban, hogy néhány hordozható esőztető berendezés 50%-os tartalékszárnyvezetékkel üzemel, ennek következményeként a keresztirányú telepítés elkerülhetetlen. A keresztirányú (fő-, ill. mellékvezetékre merőleges) telepítéssel azért foglalkozunk, hogy egyrészt a keresztirányú telepítéskor fellépő munkamennyiségek számítására könnyen kezelhető összefüggést adjunk, másrészt, hogy a hossz- és keresztirányú telepítésből származó munkamennyiségek könnyen összehasonhthatók legyenek. 2.1. Hosszirányú telepítés. Tekintettel arra, hogy az üzemi rend indokolt esetben előírhatja — a szokástól eltérő — a koncentrált szárnyvezeték elhelyezést, ezért a hosszirányú telepítésből származó gyaloglási úthosszakat két változatban vizsgáljuk : 2.11, nem koncentrált (6. és 7. ábra) és 2.12, koncentrált szárny vezeték elrendezés esetén (8. és 9. ábra). A számításokat az 1 + 1, 2 + 1, 2 + 2 és 3 + 3, azaz 50 és 100% tartalék szárnyvezetékekkel felszerelt berendezésekre terjesztettük ki. 2.11. Gyaloglási úthossz meghatározása nem koncentrált szárnyvezetékelrendezés esetén. A 10. ábrán vázolt 1 + 1 tartalékszárnyvezetékkel felszerelt berendezés üzeme közben megteendő gyaloglási úthossz meghatározására a (7) összefüggést alkalmaztuk, mely szerint T 2L S Z% r , Lj= -—[m]. A levezetett képletből számítható gyaloglási úthosszak (munkamennyiségek) összehasonlításából arra a következtetésre jutunk, hogy felvonulás szempontjából a legkevesebb munka az 5. ábra [(7) összefüggés] szerinti csőszállítás esetén adódik (amennyiben az x értéke kicsi). Ez a munkamennyiség még csökkenthető is, ha a csőtagokat nem x távolságra, hanem x = 0, clZclZ 8i csőszállító kocsiról közvetlenül a szerelendő szárnyvezeték nyom2+2 —w— i \ t j—© —®— J * L-^tt J 2+2 I —® (D— Babra 7.ábra 6—7. ábra. Üzemi elrendezések nem koncentrált szárnyvezeték esetében Puc. 6—7. npou36odcmeeHHbie KOMnaHOBKu e CAywe ne KOHqeumpupoeaHHbix Kpunbee Abb. 6—7. Betriebsanordnungen bei nicht konzentrierter Zweigleitung
