Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)

12. szám - Szabó Gyula: Az 1965. évi dunai árvíz hatása a talajvízre a fővárosban

Szabó Gy.: Az 1965. évi dunai árvíz hatása Hidrológiai Közlöny 1967. 12. sz. 559 mmo Ijwff | no 1 /V lA A / A r N \ \\ /1 v V II -Mm epwt etem fi te mellt nreotíor ~tt 1/ / \ / — m m HÁPX. Ái°R m JÚHt M AUS srn m m DEC 9. ábra. Vízszintingadozás a budai oldalon 1965. évben Abb. 9. Wasserspiegelschwankung 1965 an der Budaer Seite Fig. 9. Level fluctuations on the right-hand bank in 1965 szorosan összefüggő tömegben való jelentkezése a max. talajvízszint hidroizohypszákkal való térképi ábrázolását nem tette lehetővé, csupán a pincevizek helyének feltüntetése mutatja a károk nagy jelentőségét ezen a területen. A XI. kerületben a Duna-víz északon a Budafoki útig, délebbre a Bercsényi utcáig nyomult be az altalajba. A pincevizek szintjében nagy ingadozások adódtak. Valószínű, hogy az épületfalak, ill. a pincepadlók bizonyos fokig akadályozták a talajvíznívó egységes kialakulását. A pincevízszintek általában Í02,0—103,0 m A. f. szint körül alakultak ki. A Műegyetem Tanreaktor épületénél levő kútban folyamatos vízszintészlelés folyt. A pesti kutak lassú, lomha vízmozgásával ellentétben ebben a kútban a víznívó élénken reagált a Duna minden vízszint változására. A dunai árvíz tetőzésekor a kútban 102,4 m-es vízállást mértünk (9. ábra). összefoglalás Megállapítható, hogy a budai oldalon a dunai árvíz hatása sokkal nagyobb mértékben érvényesült, mint a pesti oldalon. Különösen megmutatkozott ez abban a jelenségben is, hogy a 11., I. és XI. kerületben a pincevizek csoportosan jelentkeztek. A Duna-víznek a talajba való gyors beáramlását valószínűen a csatornavisszaduzzasztások is elősegítették. Feltehetően régi felhagyott csatornák mentén talaj víz járatok képződtek, melyek árvizek idején gyorsan feltöltődnek vízzel, és számos pincében okoznak vízfeltörést. A bemutatott talajvíztérkép áttekinthető képet ad a főváros Duna-menti területének árvizek idején várható talajvízviszonyairól. Térképünk, ahol erre a lehetőség megvolt, szintvonalakkal mutatja be az altalajban várható max. vízszint kialakulását, és lehatároltuk azt a területsávot, ameddig a Duna-vízállása talajvíz szintjét befolyásolja. Egyedi vizsgálatoknál — konkrét esetben — a szintvonalakon túlmenően a környéken levő pincevizek adatait is mérlegelni kell, mivel sok helyen a mért adatok nagy szórást mutattak, így a helyes szintvonalas ábrázolás nehézséget jelentett. Az 1965. évi árvíz idején végzett vízszintmérések adatai — táblázatokban feldolgozva — az FTI tervtárában 64/1408 törzsszám alatt megtalálhatók. A mérési adatok azt is bizonyítják, hogy már a parthoz egész közel levő területeken is, a dunai árvízszintnél lényegesen alacsonyabb vízszintekkel kell csak az egyes területeken a talajban számolni, amit a talajvíz elleni védekezésnél kedvezően ki kell használni. IRODALOM [1] Szabó Gyula : Pest belterületének hidrológiai viszonyairól. Hidrológiai Közlöny. 1959. 6. [2] Szabó Gyula : Talajvízszint változása Pest belterületén. Hidrológiai Közlöny. 1960. 2. [3] Korácsházy Frigyes : Budapesti rakpartok és partfalak. Mélyépítéstud. Szemle. 1956. 7 — 8. Einfluss des Donauliochwassers 1965 auf das Grundwásser in der üauptstadt Budapest Szabó, Gy. Die Wasserspiegelschwankung der Flüsse kann die Grundwasserspiegellage der Ufergebiete bedeutend beeinflussen. Die Grund wasserspiegelschwankung wirkt liingegen sowohl auf die Gründungsarbeiten der Bauten an den Ufern, als auch auf die Isolierungsfragen der Keller und sonstigen unterirdischen Bauwerke aus. Besonders wichtig ist es, den Einfluss des Flusswasserspiegels in den am Flussufer gebauten Stadten, so auch in der ungarischen Hauptstadt, zu untersuchen. Zur Feststellung des maximalen Grundwasserspiegels geben die zur Zeit der Hochwásser durchgeführten Grundwasserspiegel-Messungen die verlásslichsten Daten. Die zur Zeit des grossen Donauhochwassers 1965 vorgenommene diesbezügliche Datensammlung ermöglichte, den maximalen Grundwasserspiegel in den UferGebieten zu bestimmen. Die Erforschung und Einmessung der altén, ausser Gebraueh befmdlichen Schachtbrunnen und die eingesammelten Daten über Kellerscháden bildeten die Grundlage der Auswertung. Der Verlauf (les Grundwassers wurde an einigen Stellen durch die dem Ufer entlang errichteten Wassergewinnungsanlagen der Wasserwerke und durch die ausgebauten Ufermauern beeinflusst. Als Resultat der Untersuchung konnte jener Gelándestreifen abgegrenzt werden, wo das Donauwasser den Verlauf des Grundwasserspiegels aus baulicher Sicht noch beeinflusst. Die Messungen habén auch bewiesen, dass mit wachsender Entfernung von der Donau der Einfluss des Donauwasserspiegels stark zurückgeht. The Effect of Ihe Danube Flood in 196t> on Groundwater in the Capital Area By Szabó, Gy. Stage fluctuations in rivers may influence to an appreciable degree variations of groundwater stage under riparian areas. Groundwater fluctuations in turn affect the construction of foundations of buildings along the river and give rise to sealing problems of basements and other underground structures. Studies intő effects of river stages are especially important in cities built along rivers and thus in the Hungárián Capital as well. For determining highest groundwater stages observations performed at times of record highwater stages yield most reliable information. Collection of data during the record flood on the Danube in summer 1965 offered opportunity for determining highest groundwater stages along the river. Work was based on the explorationand surveying of old, unused dug wells, as well as on the collection of data on damages in basement. In somé instances groundwater stages were significantly influenced by riparian water producing installations of the Municipal Water Works, as well as by the massive retaining walls forming the banks. As a result of these studies the width of the area over whieh construction activities are influenced by Danube stages could be deterrnined. A further conclusion was that the effect of Danube stages decreases rapidly with distance from the river.