Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)

12. szám - Dr. Molnár Béla: A Dél-Alföld pleisztocén feltöltődésénak ritmusai és vízföldtani jelentőségük

Dr. Molnár B.: A Dél-Alföld, pleisztocén feltöltődése Hidrológiai Közlöny 1967. 12. sz. 547 a folyóvízi szállítású homokra jellemző éles, sarkos, szögletes formától a futóhomokra jellemző koptatott, gömbölyded szemcsékig (1. a jelmagyarázatot!). A módszer statisztikus, így a származás kérdésének eldöntését az határozza meg, hogy milyen szemcsetípusok uralkodnak az üledékben. A szentesi fúrásban alulról felfelé 492 m-től 176 m-ig mintegy 34 minta szemcsealak vizsgálata alapján jellegzetesen folyóvízi származásúnak bizonyult, ami azt jelenti, hogy e mélységhatárok között csak folyóvízi üledék rakódott le (2, 3, 4. ábra III. oszlop). 176 m-től felfelé lényeges a változás. Az eddig uralkodó 1,2-es típussal szemben 162 m-ig minden közbetelepült homokrétegben a 3-as, 4-es szemcsetípus a jelentősebb, amely már jellegzetes futóhomokot jelent. Felfelé 116 m-ig folyóvízi homok települ, egyes esetekben kevés futóhomok közbetelepüléssel. A felsőbb részben a lösz, illetve a löszös üledék közelében 87—102 m között futóhomok van, amely egyúttal bizonyítéka a löszképződési feltételek lehetőségének is. Feljebb 58—81 m között a homokrétegek kvarcszemcséi a futóhomok és folyóvízi homok keveredését jelzik. Az 55—58 m között pedig főleg folyóvízi üledék települ, majd a felszínig újra futóhomok-folyóvízi homok keveréke (1, 2. ábra). Az első futóhomok megjelenésétől, vagyis 176 m-től a felszínig — mint azt korábban már kimutattuk — a folyóvízi üledék között tehát három eolikus összlet van (Molnár 1961). Ásványösszetételi-vizsgálat 1. A nehézásvány-összetétel alulról 176 m-ig majdnem egységes. Jellemzi ezt a szakaszt a jelentéktelen hipersztén és a bazaltos amfibol, a gránátnak — a felsőbb részekhez viszonyított — kisebb százaléka. A klorit és a közönséges amfibol viszonylag nagy értéke (2, 4. ábra, 2. táblázat 13—22-es gálali eredmények 2. táblázat Uralkodóiam metamorf ásvány Egyéb ásvány a be p e rt © S B it s >• r B s| o ^ Vizsgált frakció í m m ] p e rt B •sa B 03 6C « <r G e N iO h. S o > 50 > 35 ü o M 3 o a 'o = 03 6C « <r G e N iO "c B £ c B B "Z L. o L. c3 'B B o JX 3 es « £ •i B C s JT í>> bc o ií fv-vS x i N SZ — a. 5 H W N X -f. < C5 í 5 < 5 a} •x •A > s 3,6 0,5 1,1 0,5 7,4 2,1 0,5 31,7 0,5 0,5 1,1 2,1 15,3 11,2 0,1—0,125 0,1—0,125 12,7 1,5 1.0 — 3,1 2,0 — 22.9 1,5 1,0 — — — 1,5 1,5 -— 12,7 3,9 0,1—0,125 0,1—0,125 2,1 1,6 .— — 0,5 0,5 2,1 0,5 45,7 1,6 1,6 — — — — 1,0 —. 9,9 52,1 0,1—0,125 2,7 0,6 1,1 — 0.6 6,0 — — 30,8 1.1 1,1 — — — 1,1 — 0,6 17,0 8,8 0,1—0,125 21,7 1,2 0,6 — 0,6 6,5 1,8 — 2,3 —0,6 — 0,6 — 1,2 2,9 1.8 11,8 1,9 0,1—0,125 12,1 0,5 1,1 — — 2,7 1,1 — 20,1 1,1 — 0,5 — — — 1,6 2,1 16,9 4,4 0,1—0,125 4,5 0,5 1,4 — — 1,4 1,4 — 32,4 0,5 0,9 — — — 1,3 0,9 0,5 14,5 14,2 0,1—0,125 10,7 1,2 1,9 — 0,6 6,3 1,2 — 16,4 0,6 1,2 — — — 1,2 5,7 1,2 16,5 2,6 0,1—0,125 10,2 0,5 0,5 — 0,5 5,8 0,5 —. 15,9 — • 0,5 — — — 0,5 0,9 0,5 10,2 8,1 0,1—0,125 1,0 4,0 — 0,5 1,5 9,5 4,0 — 32,5 0,5 0,5 — — — 2,4 1,5 0,5 7,5 3,9 0,1—0,200 5,1 1,0 0,5 — 0,5 11,6 0,5 — 24,2 1,0 0,5 0,5 — — 3,0 1,5 1,0 15,2 4,3 0,1—0,125 2,7 1,1 0,6 — — 6,1 0,6 — 28,3 2,2 0,6 — — — 0,6 0,6 0,6 31,1 4,3 0,125—0,25 47,3 1,2 0,6 — 0,6 11,2 1.2 — 3,0 0,6 0,6 — — 0,6 3,0 0,6 3,5 11,9 2,2 0,1—0,200 8,7 1.1 30,6 — — 4,9 2,8 — 13,3 — 0,6 — — — 1,6 3,3 1,1 4,9 4,5 0,1—0,125 15,2 1,5 0,9 — 0,5 12,3 1,5 — 22,0 1,5 0,9 — —. — 3,4 — 0,9 15,7 2,9 0,1—0,200 41,5 1,1 2,1 — — 12,2 1,1 — 7,4 0,5 0,5 — — 0,5 3,7 1,6 — 10,6 2,7 0,1—0,200 12,5 0,4 0,4 — 0,9 9,6 0,9 — 17,8 2,9 — — — 3,3 3,3 1,4 2,9 19,3 4,8 0,1—0,200 24,8 0,8 1,2 0,4 — 13,6 1,7 — 15,2 1,7 1,2 — .— — 0,4 0,4 1,4 2,9 15,9 4,2 0,1—0,200 35,7 — — — 0,5 1,6 0,5 — 3,7 0,5 —. — — 1,0 1,6 — 1,0 22,5 1,3 0,1—0,200 12,3 1,6 0.5 1,6 0,5 11,3 2,1 — 18,5 1,0 0,5 — — 0,5 1,0 1,0 1,0 18,9 5,9 0,1—0,200 44,9 1,4 — — — 11,9 0,5 — 3,9 0,5 0.5 — .—. — 0,9 0,9 0,9 3,5 14.7 1,9 0,1—0,200 18,8 0,9 0,9 0,9 0.4 10.1 2,0 — 12,6 1,6 0,9 — — 0,4 2,9 1,5 0,9 3,5 16.8 5,4 0.1—0,125 Abb. 12. Statistische Werte der Kornzusammensetzungskurven des kleinkörnigen Sandes So Sk lösz. v. löszös ulet/ék b, durva kőzeHiszf 11. ábra. A lösz vagy löszös üledék (a) és a durva kőzetliszt (b) szemcseösszetételi görbéinek statisztikus értékei Abb. 11. Statistische Werte der Kornzusammensetzungskurven des Löss, oder Löss-Sediments (a) und des groben Steinmehls (b)