Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)
12. szám - Dr. Molnár Béla: A Dél-Alföld pleisztocén feltöltődésénak ritmusai és vízföldtani jelentőségük
544 Hidrológiai Közlöny 1967. 12. sz. Dr. Molnár B.: A Dél-Aljöld pleisztocén feltöltődése debb), míg kisebb K érték esetén laposabb (hoszszabb) lesz. A grafikonon a K értékskála a jobb oldalon van. A fúrás vizsgált agyagüledékeinek K értéke 0,14 és 0,21 közötti. Az első már igen kicsi érték (9. ábra). A finom kőzetliszt K értéke 0,17 és 0,33 között van (10. ábra). Egyik üledéktípus K érték ingadozása sem éri azonban el az eddigi vizsgálatok J ELMAGYARÁZAT: t ÜledékkifejlSdés II. Az üledék szins és elváltozása 1 1 j Szürkésfehér to Szürkészöld 2 |»: i Sárga s wm Fehéresszürke >mm* Réti agyai . 0M5>mm * Finom közet/iszt ~ l - i rmom nozernszr ' E----3 0,005-OB2mtn* , i . -_ i Ourva kózeftiszt ' L- 3 0,02-0,06mm* . r! i -111 111 tosz.vloszosiiledék ,r - I1MI11H oai-mmm* 'L i 1 Finom homok " I 1 0,06-0,1 mm* Apróhomok 0,1-0,2mm* I Kozépszemű homok „ I 0,2-0,5mm* 0 6 Szürke 7 gg§§ középszürke Sötétszürke Zöld 12 tíftffftff l Barna Is yfflfí X Humuszos 14 r.-» l Mészkivólósos Meszkonkréciás itmmmimi I üledek III. Szemcsealak W'éir IV. Ásvány-összetétel in FTvn hmonit-konkréaós, " l' t tl vagy -foltos SmmKlorit 9 4 1 I amfibol 15SÜ3 o'vfiM | Magnetif 8 j°- X Iiránit »A-7-Ü 7 tlsó számcsoport- a töidpát százalékos aránya Második számcsoport a mállóit ásvány aránya,az összes ásványhoz viszonyítva 3. lassar -« -«• -" k Gueneér> »- -» -» a látszólagosan stogmrt szakasz i Folyóvízi üledékvpzódés szünete 0001 0M ( 0,02 0,060,1 0,2 0,5 1,0 Szemcseátmérő [mm] 0,001 0,005 ( 0,02 006 0,1 0,2 0,5 1,0 Szemcseátmérő [mm] V.CaCO, százalék Vi A kéregmo zgás in tenzitásának mértéke 10,2-0,5 mm * üledék felhalmozódást ideje) ' 0,1-O,2mm * -»- -»- -»-) <006-0,1 mm* -«- -«- -n-) im-OŰ6rn* -»- -»- -»-) (0,005- mm * -»- -«- -«-) Uösz, löszös üledék,tvtóhomok és összemosott kettős maximuma 'iledék képződésének ideje) MJguÉL H — olehordási terület változása, CaraizjobboldolániH-IV.üledékdklusokszám" 5. ábra. Az 1—4. ábrák jelmagyarázata Abb. 5. Zeichenerklarung der Abbildungen 1—4 I. Sedimentavsbildung: 1 — Lehm 0,05 mm 0,2 — Wiesenlehm 0.005 mm 0,3 — Feines Steinmehl 0,005—0,02 mm 0,4 — Grobes Steinmehl 0,02—0,00 mm 0.3 — I.öss, oder Löss-Sediment 0,02—0,05 mm 0,6 — Feinsand 0,06—0,1 mm 0,7 — Kleinkörniger Sand 0,1—0,2 mm 0,8 — Mittelkörniger Sand 0,2—0,5 mm 0,9 — Sediment mit zwei Maxima II. Farbe und Veránderung des Sediments: 1 — Graugelb, 2 — Gelb, 3 — Graugelb, 4 — Gelblichgrau, 5 — Weisslichgrau, 6 — Grau, 7 — Mittelgrau, 8 — Dunkelgrau, 9 — Grünlichgrau, 10 — Graugriin. 11 — Griin, 12 — Braun, 13 — mit Humus, 14 — mit Kalkausscheidung, 15 — mit Kalk-Konkretion, 16 — Kalkschlamm, 17 -— mifc Limonit-Konkretion oder mit Limonit-Flecken, 18 — mit I'flanzenresten. 19 — mit Moliusca-Kesten III. Kornform: 1 - Scharfspillerig, 2 — mit etwas abgestumpfter Kanté, 3 — Abgeschliffen, 4 — Stark abgeschliffen IV. Mineralienzusammensetzung: 1 — Hypersten, 2 — Augit, 3 — Dyopsid, 4 — Basalt-Amphibol, 5 — Magnetit, 6 — Chlorit, 7.— Gewöhnliches Amphybol, 8 — Granat, 9 — Sonstige Mineraiien insgesamt, 10 — Verwitterte Mineraiien (innerhalb der Schwermineralien). 46—7—9,7 Erste Zahlengruppe: Prozentueller Anteil des Feldspats Zweite Zahlengruppe: Anteil der verwitterten Mineraiien im Verháltnis zu samtlichen Mineraiien Uritte Zahlengruppe: Anteil des Karbonat-Gesteinschuttes im Verháltnis zu samtlichen Mineraiien V. CaCOi Prozent. — VI. Mnss der Intennitat der Krustenbewegung: 1 — Sich stark senkende und auffiillende Strecke (Lagerungszeit des Sediments von 0,2—0,5 mm 0), 2 — Sich rasch senkende und auffiillende Strecke (Lagerungszeit des Sediments von 0,1—0.2 mm 0), 3 — Sich langsam senkende und auffiillende Strecke (Lagerungszeit des Sediments von 0,06—0,1 mm :), 4 — Sich leicht senkende und auffiillende Strecke (Lagerungszeit des Sediments von 0,02—0.06 mm 0). ó — Anscheinend stagnierende Strecke Lagerungszeit des Sediments von 0,005 mm 0), 6 — Sedimentbildungsphase im Flusswasser (Löss, Löss-Sediment, Ausbildungszeit von Fliessand und Spiilsedimente mit zwei Maxima) VI. Sonstiges: A — Spülstrecke; B — Abtragungs-Gebietsánderung; C — An der rechten Seite der Zeichung: II—IV, Zahl der SedimentZyklen 0,001 0,005 0,02 006 0,1 0,2 0,5 1,0 Szemcseátmérő [mm] 0.001 0,005 ; 0,02 0,06 0,1 0,2 0,5 1,0 Szemcseátmérő [mm] /y 6. ábra. Szemcseösszetételi görbék a 227,0 és 490,8 m-es mélységhatárok közül Abb. 6. Komzusammensetzungskurven aus den Tiefengrenzen von 227,0 und 490,8 m szerint pl. az Alföld pannóniai tengeri üledékeinek ingadozását. A löszös üledék K értéke az eolikus üledékre jellemzően 0,25—0,33 között van, tehát igen kis értékhatárok között ingadozik, a durva kőzetliszté 0,12—0,32 között, amely azonos uralkodó szemnagyság mellett is más genezist igazol (11. ábra). Az apró homok K értéke, az So értékhez hasonlóan, ugyanazt jelezve a szelvényben az eolikus üledék alatt kiegyensúlyozott, míg attól felfelé ingadozó (12. ábra). A finom homok K értéke változó
