Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)

12. szám - Rákóczi László: Újabb irányzatok a hordalékmozgás laboratóriumi kutatásában

536 Hidrológiai Közlöny 1967. 12. sz. Rákóczi L.: A hordalékmozgás laboratóriumi kutatása í[cm] 0 4 U 7 3 i Csúsztató sebesség, U+[cm/s] 6. ábra. A Nikuradse-féle érdességi tényező változása a csúsztatási sebesség függvényében Fig. 6. Changes of Nikuradse's roughness coefficient tvith shear velocity Érdemes lenne további hasonló vizsgálatokat végezni (fó'leg durvább szemösszetételű mederanyagokkal), mert ha egyértelmű összefüggést lehet találni az TJ* és e között, akkor a vízmélység és vízszínesés ismeretében az eddigi eljárásnál egyszerűbben lehetne számítani az e értékét. Az ilyen vizsgálatok előfeltétele a nagyméretű, többszáz l/s vízhozamot is átbocsátó, de főleg — az esések minél pontosabb mérhetősége szempontjából — a meglevőnél lényegesen hoszszabb kísérleti csatorna. Összefoglalás Az ismertetett példákkal azt kívántuk bizonyítani, hogy a hordalékmozgás rendkívül bonyolult jelenségének laboratóriumi kutatása nem nélkülözheti a legújabb vizsgálati módszereket. Érvényes ez a megállapítás a helyszíni hordalékvizsgálatok esetében is, ahol a jelenség megfigyelése és mérése sokkal körülményesebb. A tanulmányban nem érintett radioaktív nyomjelzés szintén számos újabb vizsgálati lehetőséget jelent, elsősorban a helyszínen [8], de mint ezt külföldi példák bizonyítják, a laboratóriumban is [6]. Nem várhatjuk azonban azt, hogy az ipar kész metodikát dolgozzon ki számunkra. Fontos tehát, hogy a legújabb technikai vívmányokat saját kutatásaink szempontjából folyamatosan figyelemmel kísérjük abból a célból, hogy azokat megfelelő módon céljaink elérése érdekébe állíthassuk. A görgetett hordalék mozgása az egyik legmeggyőzőbb példa arra, hogy a jelenségek mélyebb megismerése felé csak újabb vizsgálati eljárások felhasználásával, a laboratóriumi és a helyszíni vizsgálatok kapcsolatának szorosabbra fűzésével haladhatunk. IRODALOM [1] Bogárdi J. : Paraméterek és invariáns számok szerepe a hordalékmozgást jellemző törvényszerűségekben. Építés- és Közlekedéstudománvi Közlemények. 1959. 1 — 2. szám. [2] Einstein, H. A. : The Bed-Load Function for Sediment Transportation in Open Channel Flows (Görgetett hordalék-függvény a nyíltfelszínű vízfolyások hordalékszállítása számára). Techn. Bull., No. 1026., U. S. Dept. of Agric.,Washington D. C. 1950. [3] Ivicsics L. : A hordalékmozgás kezdetének jellemzése invariáns mennyiségcsoporttal, görgetett hordalék esetén. Hidrológiai Közlöny. 1959. 6. sz. [4] V. Nagy 1. — Karádi G. : A görgetett hordalék mozgásával kapcsolatos vizsgálatok újabb eredményei. Hidrológiai Közlöny. 1960. 3. sz. [5] Stelczer K. : Problems Relating to Bed-Morphology with Special Regard to Permissible Velocities. (Medermorfológiai kérdések, különös tekintettel a megengedhető sebességekre) IAHR XI. Congress, Paper No. 3. 32., Leningrád, 1965. [6] Rákóczi L. : A görgetett hordalék mozgásának vizsgálata radioaktív izotópok segítségével. Hidrológiai Közlöny, 1961. 6. sz. [7] Rákóczi L. : Hordalék-keverékek mozgásának vizsgálata lumineszcens nyomjelzők segítségével. Beszámoló a VlTUKI 1962. évi munkájáról. Orsz. Vízügyi Főig. kiadványa. Bp., 1965. 8] Rákóczi L. — Stelczer K. : Sediment Investigations with Tracers on Experimentál Areas. (Nyomjelzős hordalékvizsgálatok kísérleti területeken) 1ASH Sympozium of Budapest, 1965. 361 — 371. old. [9]>Pantelopulos, I. : Étude experimentelle du mouvement de charriage de fond d'un mélange. (Vegyes összetételű hordalók mozgásának kísérleti vizsgálata.) Report D-30. Proceedings 7th Congress of IAHR, Lisbon, 1957. [10] Egjazarov, I. V. : Calculation of Nonuniform Sediment Concentrations (Vegyes szemösszetételű hordalék töménységének számítása.) Proceedings of ASCE, Journalof the Hydraulic Division, July 1965., HY 4. [11] Egjazarov, I. V. : Stable Cliannels and a Generalized Criterion of Sediment Mobility. (Állékony medrek és a hordalék mozgathatóságának általánosított feltétele.) Golden Jubilee Symposia of CWPR8, Vol. 2., Poona, 1966. [12] Rákóczi L. : Folyadéksebesség- és hozammérés radioaktív jelzőanyaghullám segítségével. Hidrológiai Közlöny. 1963. 3. sz. [13] Russell, R. O. H. és mások: Sediment Discharges Measured by Continuous Injection of Tracers from a Point. (A hordalékhozam mérése egy pontban folyamatosan adagolt nyomjelző segítségével.) IAHR Congress, London, 1963. Paper No 1. 10. [14] Petrasovits G. : Talajok szilárdítása és vízzáróvá tétele műgyantákkal. Zárójelentés. Kézirat. Készült az ÉKME Geotechnikai Tanszékén, Budapest, 1964. Recent Trends in the Laboratory Investigalion of Sediment Transportation By Rákóczi, L. A brief review is presented of somé of the more important achievements in sediment transportation studies and the importance of close relations between theoretical and experimentál work is underlined. Recent developments in scienee, e. g. the introduction of radioactive tracers offered opportunity for new research and gave impetus all the world over to the experimentál study of sediment transportation. Laboratory sediment transportation studies in Hungary, performed using the most recent methods are deseribed in two groups: 1. Luminescent tracers were used to study the influence of partiele size distribution on the commencement of motion of selected size fractions. Bed-load transportation rates were further determined with a fair degree of accuracy by the continuous introduction of labelled particles. 2. A soil-stábilizing plastic resin was used for stabilizing the dune-bed förmed by the current and thus the energy consumed for transporting bed-load could be separated from the full energy content of the watercourse. The impossibility of studying in the laboratory the extremely involved phenomenon of sediment transportation without the help of investigation methods made available by recent advances of science, is clearly demonstrated by the examples cited.