Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)
11. szám - Borza Dezsőné: Az asszuáni nagygát és építésének néhány sajátossága
Borza D.-né: Az asszuáni nagy gát Hidrológiai Közlöny 1967. 11. sz. 523 1. ábra. A Sadd-el- Aali vízlépcső elrendezése 1 — duzzasztómű; 2 — felvízcsatorna: 3 — vízkivételi mű: 4 — erő telep; .5 — alvfzcsatorna: ö — árapasztó üzemzavar esetére; 7 — 500 kV-os távvezeték; 8 — 132 kV-os távvezeték; 9 — Sadd-el-Aali vasútállomás; 10 — átrakodó; 11 — autóút 111 m magas gát 147 km 3-es tározót hoz létre (a víztükör területe 5470 km 2) ebből 26 km 3 lesz az éves és 89 km 3 a sokéves szabályozás céljaira. A tározó holttérfogata 32 km 3. A tározó segítségével 99—97%-os vízleadást lehet biztosítani. A tározó sokévi átlagban 84 km 3 vízmennyiség szabályozását teszi lehetővé. A körzet nagymértékű párolgása azonban évente 10 km 3 veszteséghez vezet, így öntözési célokra az EAK és Szudán csak 74 km 3-t hasznosíthat. A tározó megakadályozza, hogy a 11000 m 3/sec árvíz az alvízbe lezúdoljon, ilyen vízhozam mellett az árvíz ki lesz küszöbölve. A még nagyobb vízhozamok garantált visszatartása érdekében 2 m-es vízmagasság és 11 km 3 térfogatnövelést terveznek. A gát műtárgyainak tervezéséhez azonban a 11000 m 3/sec vízhozamból indultak ki. A tározó segítségével 30%-os termőterület növekedést lehet az EAK-ban biztosítani, ez 1,3 millió feddan (1 feddaní=0,4 ha), s ezen kívül még 700 ezer feddanon lehetővé válik a helyes öntözési módra való áttérés, s 1 termés helyett a 3-szőri betakarítás is. A 2100 MW teljesítményű vízerőmű energiatermelése 9 milliárd kVYó/év lesz. A gát építését úgy kellett ütemezni, hogy 1964ben 9 milliárd m 3 vizet lehessen a tározóban összegyűjteni (tehát a meglevő térfogathoz + 4 milliárd m 3-t) és meg kellett a jobbparton építeni a Nílus árvízi hozamának lebocsátására szolgáló műveket. Már a tervek elfogadásakor olyan elrendezést vizsgáltak, (2. ábra) hogy az erőtelep és duzzasztómű kombinált műként kerüljenek kialakításra. A moszkvai Gidroprojekt a hazai tapasztalatok alapján az erőtelepet úgy tervezte, hogy az árapasztónyílások a szívócső felett helyezkedjenek el. Az asszuáni nagygát esése azonban háromszor anynyi, mint a Volgán, Dnyeperen vagy az Obon megépített vagy tervezett hasonló elrendezésű vízlép1. kép. A vízkivételi mű építése
