Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)

11. szám - Herédy Sándor: A textilipari szennyvíztisztítás egyedi és típustervezése Csehszlovákiában

514 Hidrológiai Közlöny 1967. 11. sz. Herédy S.: A textilipari szennyvíztisztítás M Bt t \ 'I + • 1= 77 J,50L N*6,00m M"6,00m 10. ábra. Kiegyenlítő és ülepítő medence .4: Beömlő rész. B,—B,: Közbenső kiegyenlítő rész. O.'Kiömlő rész. 1: Elosztó folyóka. 2: Elfolyás. 3: Iszapgyűjtő. 4: A középső rész elemei. M: Keverő rész. S: Ülepítő rész A bh. 10. Ausgleichs- und Klarbecken A: Eintrittsteil. B,—B

t: Mittlerer Ausgleiehsteii. C: Austrittsteil. 1: Verteiler-Rinne. 2: Abfluss. 3: Schlammsammler. 4: Elemente des mittleren Teiles. M: Mischer-Teil, S: Absetz-Teil Fig. 10. Surge- and settling basin A: lnlet part.. B,—#

2: Intermediary balancing part. C: Outflow part. 1: Distributor flume. 2: Outflow. 3: Sludge collector. 4: Element of the intermediary part. M: Mixing compartment. S: Settling compartment E hidraulikus, természetes elkeverés elméletét Kohlschütter tárgyalja. Az átfolyási görbék alakja és egyenlete az áhrán fel van tüntetve. A típustervekben a hosszirányú átfolyású medencék keresztmetszete végig ugyanaz. Adott esetben a mennyiségi kiegyenlítés, valamint az ülepítés egyetlen medencében is megoldható, ajánlatos azonban üzemi okokból iker kivitelben dolgozni. A medencéket ennek megfelelően egyes vagy kettős kivitelben, 6 m, illetőleg kétszer 6 m szélességben és 2,10 m mélységben készítik. Általában minden medence három részre van osztva: ezek a 10. ábrán láthatók. Az egyes medencerészek különféle megoldásúak. A technológiai kívánalmak szerint minden alkotórész két változatban készülhet: a beömlő és a közbenső elemek elosztó folyókával, vagy anélkül; a kiömlő rész közönséges túlfolyóval vagy úszós berendezéssel a kiömlés mennyiségi szabályozása céljából. Az elemek összeállításának módját és méreteit az ábra szemlélteti. A legrövidebb medencehossz 3,60 + 6,00 + 6,00 + 2,40=18 m. A méret kerek 6 m-ekkel hossz irányban növelhető. Ahol nagyobb iszapmennyiségek várhatók, a medencét iszapkotróval is ellátják. Az iszapkotrópajzs kocsira van szerelve, mely a brünni ,,Královopolská Strojirma" vállalat gyártmánya. A típusterv adaptálásának menete: Először megállapítandók a technológiai feltételek, vagyis az egalizálás szükségessége, a menynyiségi, minőségi, hőmérsékleti kiegyenlítés adatai stb. Ezen adatok alapján határozhatók meg az alapadatok; hasznos tér köbtartalma, átfolyási idő. Az alapadatok alapján viszont már a típus táblázatból megállapítható a legközelebb eső nagyobb medencenagyság, a befolyó nyílások eloszlása, a szerkezeti elemek száma stb. 6. Kémiai tisztító berendezések Technológia. Először magát a kémiai tisztítási technológiát kellett tipizálni az alábbiak szerint: Kémiai tisztítás előtt előtisztítást kell alkalmazni, a nyers szennyvízből a durva szennyeződéseket (homok, szálas anyagok) el kell távolítani (homokfogó, gereb, szita). Maga a kémiai kezelés olcsó vegyszerrel történjen (mész, vasszulfát). A kezelés során jelentős iszapképződéssel kell számolni. Az iszapot sűrítő medencében elősűrítésnek kell alávetni, ahol víztartalmának kb. felét leadja. A még ezután is 98%-os víztartalmú iszap további víztelenítése a szállításra alkalmas 70% víztartalomig szűrőpréseken történjen. Tisztítási rendszer. Típustervezés szempontjából a szakaszos üzemű berendezések előnyösebbek, mert ezekben a tartályokban a kémiai eljárások különböző fázisai egymásután keresztülvihetők. A tisztítóberendezéseket két vagy három műszakos üzemben három, egy műszakos üzemben pedig két medencével alakítják ki. Ha a recipiensbe való szennyvíz beengedését mennyiségileg is szabályozni kell, úgy megfelelő méretű kiegyenlítő medence alkalmazására van szükség. A típustervezés során a tisztítóberendezést — hasonlóan a keverő medencékhez — funkció és szerekezet szempontjából részekre osztották, amelyekből mindig az adott esetben legmegfelelőbb berendezés állítható össze. A típus kémiai tisztítóberendezés alaprajzi elrendezése a 11. ábrán látható. Az üzemi épület centrikusán van elhelyezve az előtisztító, derítő és sűrítő medencék között. A medencék méretei változtathatók a bővítés iránya szaggatott vonallal van jelezve. A fő méretekből szintén a 6,00 m-es modul betartása látszik. A berendezés funkció sémáját a 12. ábra mutatja. A nyers szennyvíz először az előtisztító (1) medencébe, onnan a 3 db szakaszos derítő medencébe (3) jut. A medencékben sűrített levegős keverést lehet végezni, a derítő vegyszereket az üzemi épületből (2) lehet beadagolni. A kezelés során leülepített iszapot 3 db iszapsűrítő medencébe (4) W0 rCH mm ] I -H—

1 ia •>•900 1200 (900) 41600+2100 11. ábra. Szakaszos, elemekből összeállítható kémiai tisztítóberendezés 1: Előtisztítás. 2: Kezelő épület. 3: Behatási medencék. 4: Iszapsűrítő medencék. CH: A vegyszer adagoló tartályok elhelyezése Abb. 11. Oestaffelte, aus Elementen zusammenstellbare chemische Reinigungsanlage 1: Vorklárung. 2: Bedienungsgebaude. 3: Einwirkungsbecken. 4: Schlammverdiehter-Becken. CH: Anordnung der Chemikalíendosierbehalter Fig. 11. Chemical treatment plánt for periodical operation, composed from several units 1: Primary treatment. : Treatment building. 3: Process basins. 4 Sludge concj «ung basins. CH: Location of chemical feed tanks