Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)

11. szám - Herédy Sándor: A textilipari szennyvíztisztítás egyedi és típustervezése Csehszlovákiában

Hidrológiai Közlöny 1967. 10. sz. 508 A textilipari szennyvíztisztítás egyedi és típustervezése Csehszlovákiában* HKÍDY SÁNDO Bevezetés ,,A textilipar vízgazdálkodása és a textilipari szennyvíztisztítás általános irányelvei Csehszlovákiában" c. értekezés részletesen foglalkozott a textilgyárak egyes technológiai berendezéseivel, az ott keletkező szennyvizek mennyiségi ós minőségi jellemzőivel, valamint közöjte azon irányelveket, amelyeket Csehszlovákiában a szennyvizek tisztításánál alkalmaznak. Jelen értekezés az irányelvekhez szorosan kapcsolódik ós ismerteti az egyes szennyvíztechnológiai módszerekhez tartozó tisztító berendezések rendszerének és kialakításának kérdéseit. A tervezés íő irányai Csehszlovákiában előbb az egyedi berendezések kialakításával foglalkoztak, 1952—1958 között több egyedi korszerű tisztító berendezést terveztek, majd építettek és helyeztek üzembe. Ezek a berendezések javarésze más-más elgondolás alapján jöttek létre, és alkalmasak voltak arra, hogy a berendezések üzemeltetése során értékes tapasztalatokat szolgáltassanak. Az így kapott tapasztalatok alapján prototípus', berendezések létesültek (pl. lúgbepárló), amelyek már az egységesítést tűzték ki feladatul. Ezt követte a típustervezés, amely a leggyakrabban előforduló technológiai folyamatokra vagy szennyvíztisztítási műtárgyakra típusterv kidolgozását irányozta elő. A céltudatos szervezés eredményeképpen kialakultak a helyes egyedi ós típustervek, amelyek a nagyüzemi tervezés alapjait képezik. A csehszlovák eredmények megismerése hazai szakembereink részére is hasznos, mert textiliparunk egyre fokozódó fejlődése számos még meg nem oldott szennyvíztisztítási témát is felvet. I. Egyedi szennyvíztisztító berendezések kialakítása A tisztító berendezések megválasztásánál szorosan kell alkalmazkodni a szennyvíztechnológiához. A berendezések ennek megfelelően az alábbi fő csoportba sorolhatók. a) Mechanikai szennyvíztisztító berendezések b) Kémiai szennyvíztisztító berendezések c) Biológiai szennyvíztisztító berendezések. 1. Mechanikai szennyvíztisztító berendezések A mechanikai tisztítás önállóan elő, vagy biológiai tisztítással összekapcsolva utótisztításként alkalmazható. A textilipar szennyvizei általában olyan jellegűek, hogy előtisztításnak kell alávetni. A hatósági előírások a befogadóra és a közcsatornára is szigorúak, és tiltják az olyan szennyvíz le* A tanulmány a Hidrológiai Közlöny 1966. 1. sz. 15. oldalán közölt cikk folytatása, ós az 1965. I. hóban tartott kétnapos ankét csehszlovák előadóinak, dr. Ing. Jaromir Nősek ós Ing. Stanislav Hegmon ismertetésére támaszkodik. A közölt ábrákat Ing. "Stanislav Hegmon bocsátotta közlés céljából a Szerző rendelkezésére. ** ÉM Mélyépítési Tervező Vállalat, Budapest. eresztését, amely fonal, cérnamaradványokat, szövet, fa és papírrészeket stb. tartalmaz. Ezen szenynyeződések visszatartására az alábbi berendezéseket lehet alkalmazni: 1.1 Homokfogó. A textilipari üzemekben tiszta áruval, tiszta tartályokkal dolgoznak. Ennek ellenére a szállítókocsik kerekével, a dolgozók cipőjével por és homok jut a csatornába, ahol leülepedést, dugulást okozhat, rongálja a szivattyúkat. Éppen ezért ajánlatos a homok visszatartására legalább kézi homokkitermelésű homokfogót alkalmazni. Ez vízszintes átfolyású, vagy a korszerű légbefúvásos rendszerű lehet. 1.2 Gereb. A második sűrűn alkalmazott berendezés a durva és finomabb gereb 2 cm, illetve 0,5 cm pálcatávolsággal. E berendezések általában kézi tisztitásúak, csak a legnagyobb berendezésekben építenek be gépi tisztítású rácsokat. A kiválasztandó anyagok jellege különböző. A hosszabb szálú anyagokat célszerű szálfogó berendezésben visszatartani, mert gerebről nehezen lehet azokat letisztítani. A rostmaradványokat és szőrszálakat a szennyvízből finom, 1 mm-es lyukbőségű szitákkal lehet kiválasztani. A gyakorlat azt mutatja, hogy az értékes szőrszálakat (pl. gyapjút) közvetlenül a gépeknél kosarakban vagy zsákokban célszerű felfogni. Gépi tisztítású szitákat és szálfogókat csak a legnagyobb üzemekben érdemes felszerelni, ahol a szálveszteség jelentős. Ha e berendezéseket nem a gépeknél helyezik el — hanem pl. a főcsatornában — azzal kell számolni, hogy a berendezés az összes üzemekből kikerülő ilyen szennyeződéseket visszatartja és az onnan lekerülő anyag már teljesen szennyezett, a gyártásba vissza nem használható. 1.3 Ülepítő és keverőmedence. Az ülepítő és keverőmedencéket gyakran a házi tisztítóberendezéseknél szokásos paraméterek szerint lehet méretezni. Ehhez a következőket kell megjegyezni: A textilipari szennyvízben nincsenek tényleges ülepedő anyagok, mivel a textilanyag igen finom részecskéket és kicsapódásokat is leszűr. Ennélfogva nem várható valódi ülepedés az ülepítőmedencében sem. Ülepedő anyag csak akkor keletkezik, ha az egyes műveletekből leengedésre kerülő vegyi anyagok egymással találkoznak, reagálnak, és a vegyi reakció eredményeképpen kicsapódás áll elő. Az így kicsapódott, kipelyhesedett iszap már ülepedőképes. Sokszor a pelyhesedést mesterségesen is biztosítani kell koaguláció révén. A textilipari szennyvizeknek az a sajátosságuk, hogy szinte önmagukat tudják semlegesíteni, ha a különböző kémhatású szennyvizek találkoznak, keverednek. Igen helytelen és gazdaságtalan megoldás lenne pl. a savas és lúgos kémhatású fürdőket külön-külön semlegesíteni. A helyes módszer az, ha az egymással előnyösen reagáltatható