Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)
10. szám - Hock Béla: A Kapos vízminősége és szennyvízterhelése
Hock B.: A Kapós vízminősége Hidrológiai Közlöny 1967. 10. sz. 471 a T f [itf/s] [!eé*s/l] 0,70,6 0,5OA0,30,20,1OitXr 0350300 250 700 150 100 5030• © • Szennyvízterhelés teé*s/l • ^SSXaug. • ^SSXaug. . • \ / \ /' \ /' A / \ / \ © 1 JN ÍS) I I t I I 3. ábra. A Kapós szennyvíz-terhelése Fig. 3. Wastes loading program of the Kapós Greek BOI 5, hanem bármilyen más vízminőségi komponens is lehet, melynek leé-re történő átszámítási viszonyait ismerjük. Szennyvízterhelési terv így tehát a befogadó KMn0 4-os oxigénfogyasztásterhelése alapján is szerkeszthető. A 2. fejezetben már említettük, hogy a Kapóst terhelő szennyvizek túlnyomóan szervesanyagtartalmúak és így az oxigénfogyasztás a szennyezettség jellemző paramétereinek tekinthető. A lakosegyenértékre történő átszámítás ez esetben 46 g/fő/nap = 1 leé összefüggés segítségével történt [1]. Továbbiakban igazoljuk, hogy a 2. ábrán megrajzolt $85%-hoz tartozó oxigénfogyasztást ábrázoló görbe alkalmas léptékben egyben ugyanehhez a vízhozamhoz tartozó szennyvízterhelési tervnek is tekinthető. Mindenekelőtt a vízfolyást érő terhelést számítjuk ki: T = <?85%(ni 3/sec) X 86 400(sec/nap) X X C 8 5./ 0(g/m 3) = 86 400 Q 85% • C 8 5% g/nap (2) ahol T terhelés g/nap-ban, 085% a $85% vízhozamhoz tartozó oxigénfogyasztás mg/l-ben. Ezután a vízfolyás által képviselt lakosegyenértékszámot (N) határozzuk meg: ^= 46 g/fő X na p = 187 8 A vízfolyás 1 liter/sec-ra vetített fajlagos terhelése pedig a szennyvízterhelési terv ordinátáját adja: T'= 1 nnn n = 1' 87 8 ^é X sec/liter, (4) 1000 y 8 5% ahol Tj a szennyvízterhelési terv ordinátája, azaz a $85% ~os vízhozam 1 liter/sec-ára eső lakosegyenértékek száma leé X sec/literben. Ez azt jelenti, hogy a $ 85%-hoz tartozó jellemző oxigénfogyasztási érték (635%) egy másik léptékben felrakva, a szennyvízterhelési terv ugyanezen jellemző kisvízhozamhoz tartozó ordinátáját (Tf) adja. Az ily módon meghatározott szennyvízterhelési tervet a 3. ábrán tüntettük fel. Látható az ábrából, hogy a bevezetett szennyvizek biológiai tisztítását igénylő határt (30 leé X sec/liter) a Kapós teljes hosszában átlépi. Megjegyezzük, hogy az a hazai kívánalom, hogy a befogadó oxigénfogyasztása $85%-nál sem lépje túl a 15 mg/l értéket (II—III kategória határa a (4)-es összefüggés alapján 1,88X15 = 28,2 leé X sec/liter elég jó összhangban van a külföldi előírásban szereplő 30 leé X sec/liter határértékkel. Továbbiakban a német szakirodalomból fordított „szennyvízterhelési terv" elnevezés helyett inkább a fogalmat helyesebben kifejező „szennyvízterhelési hoszszelvény" kifejezés használatát javasoljuk. Összefoglalás A VITUKI 1964—1965-ben 16 alkalommal vizsgálta a Kapósnak a Dunántúl egyik legszennyezettebb vízfolyásának vízminőségi viszonyait. A vizsgálatok mind a befogadókra, mind a szennyvízbevezetésekre kiterjedtek. Megszerkesztettük a Kapós KMn0 4-os oxigénfogyasztásra vonatkozó vízminőségi hosszelvényét. Értelmeztük és megszerkesztettük a vízminőségi hoszszelvény alapján az oxigénfogyasztásra vonatkozó szennyvízterhelési tervet. Bizonyítottuk, hogy az oxigénfogyasztásra vonatkozó vízminőségi hosszelvény alkalmas léptékben szennyvízterhelési tervnek (szennyvízterhelési hoszszelvénynek) is tekinthető. Megállapítottuk, hogy az építés alatt álló Kaposvári Szennyvíztisztító telepnek több mint 90%-os hatásfokkal kell működnie kisvíz idején ahhoz, hogy a Kapósban 15 mg/l-nél nagyobb KMn0 4-os oxigénfogyasztás ne forduljon elő. IRODALOM [J] Benedek, P.: Házi szennyvizek tisztítása. Mérnöki Továbbképző Intézet, 1964. [2] Donászy, E.: A Kapós elszennyeződése. Hidrológiai Közlöny, 1956. 4. 297—305. old. [3] Hock, B., Bákos, M.: Vízhozam és vízminőség közötti összefüggések meghatározása elektronikus számológép segítségével. Hidrológiai Közlöny, 1966. 5. 222—226. old. [4] Papp, Sz.: Felszíni vizeink minősége. Hidrológiai Közlöny 1961. 3. 188—209. old. [5] Témabeszámoló: Kapós és vízgyűjtőjének vízminőségi vizsgálata. VITUKI, 1966. [6] Témabeszámoló: Vízhozam és vízminőség közötti ösz-' szefüggések. VITUKI, 1964.
