Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)

10. szám - Könyvismertetés

Hidrológiai Közlöny 1967. 10. sz. 467 egyenesláncú alkilbenzolszulfonátok közül még az eddig legjobbnak minősíthető DOBS JN jelű sem jelenti a végső megoldást és az egyenesláncú alko­holalapon előállított zsíralkoholszulfátok valószí­nűleg gyorsabban és tökéletesebben bonthatók le. A kísérletek egyenesláncú, biológiailag gyor­san lebontható detergensek előállítására irányulnak és jelenleg már a kereskedelmi forgalomban kap­ható olyan szintetikus mosószer, amelynek ható­anyaga 80%-ban lebontható. Szakmérnökképzés A Budajiesti Műszaki Egyetemen 1!M>8. évben az alábbi szakmérnöki tanfolyamok indulnak, melyeknek célját és programját az alábbiakban tájékoztatás céljából röviden ismertetjük. Építőmérnöki Kar: ALAPOZÁS A szak magasabb fokú képzést kíván adni az alapo­zás, földalatti műtárgy építés területén dolgozó, és annak elméleti és gyakorlati fejlődését követni kívánó okleve­les mérnököknek. A négy féléves oktatás keretén belül a matematikai és mechanikai alapismeretek összefoglalá­sán kívül a Talaj- és Kőzetmechanika, a Munkagödrök körülzárása és víztelenítése, a Sík- és mélyalapozások, valamint a Földalatti műtárgyak kerülnek elsősorban a műegyetemi alapoktatásra felépített magasabb szinten oktatásra. MÉ RNÖKI GEOLÓGIA A képzés célja az, hogy a mérnökgeológiai, építés­földtani kérdésekkel foglalkozó mérnökök geológiai­mérnökgeológiai szemléletét és tudását kiegészítse, ós alkalmassá tegye őket a mérnökgeológia egyre változa­tosabb építésföldtani ós vízzel kapcsolatos feladatainak ellátására. A tárgyak egy része kifejezetten geológiai továbbképző jellegű (pl. elemző földtan), más része mérnökgeológiai, míg egyes tárgyak műszaki kiegészítő jellegűek (pl. feltárási és kutatási módszerek). A szak tárgyai: Elemző földtan, Műszaki kőzettan, Talajfizika, Geotechnika, Hidrológia-hidraulika, Feltá­rási és kutatási módszerek, Méinökgeofizika, Hidro­geológia, Mérnökgeológia, Magyarország műszaki föld­tana, Mérnökgeológiai térképezés, Kőzetfizika és kőze­tek szilárdságtana. Választott tárgy. (A választott tárgy az érdeklődésnek megfelelően kerül meghirdetésre). MÉRNÖKI MATEMATIKA A szak a szerkezetépítés, a vízépítés és a közleke­désépítés területén, műszaki tervezésben, kutatásban ós műszaki fejlesztésben dolgozó, matematikailag igényes feladatok ellátására alkalmas szakmérnököket képezi akik ismereteiket közvetlenül alkalmazni, illetőleg a problémákat matematikusok felé megfogalmazni ké­pesek. A szak tárgyai: Matematikai í-epetitorium és beve­zetés a komplex változós függvénytanba; Lineáris al­gebra és tenzorszámítás; Valószínűségszámítás ós mate­matikai statisztika; Kerületi és kezdeti érték-feladatok; Válogatott fejezetek mérnöki problémák matematikai modellezésének területéről; A számítógépek elmélete. Általános tudnivalók A szakmérnöki tanfolyamok négy félévesek. A sza­kok tanulmányi anyagának összeállításánál az 1960—04. évi — tehát még nem az ún. reform — tananyagot vették figyelembe. A tananyagot jegyzetek vagy útmutatók formájában a hallgatók megszerezhetik. A tanfolyam államvizsgával zárul, melynek sikeres letétele esetében a hallgató a megfelelő szakmérnöki cím viselésére jogosult. A szakokra általában azok vehetők fel, akik az Épí­tőipari és Közlekedési Műszaki Egyetemen, ill. jogelőd­jén mérnöki képesítést szereztek, és legalább 2 éves szak­mai gyakorlatuk van. Feltételesen az olyan jelentkező is felvehető, aki fentiektől eltérő egyetemi végzettséggel rendelkezik, de a szakmérnöki tanulmányok eredmé­nyes folytatásához szükséges alapismereteket legfeljebb 1 év alatt megszerzi. A feltételesen felvett hallgatónak a dékán által megállapított egy vagy több tárgyból külön­bözeti vizsgát kell tennie. A hallgató félévenként 500 Et tandíjat, az állam­vizsga előtt pedig 150 Ft vizsgadíjat köteles fizetni. A tanfolyam hallgatói a 14/1956. (V. 30). MT, valamint a 19/1960. (IV. 13). Korm. számú rendeletben meghatáro­zott munkaidő kedvezményben részesíthetők. A felvételi kórelmet a TÜ. 821 sz. nyomtatványon a mellékletekkel felszerelve a munkáltatónál kell benyúj­tani, amely azt véleményezi ós f. év szeptember hó 15-ig megküldi az illetékes Kar dékáni hivatalának. A jelent­kezőket a felvételi bizottság határozatáról november hó végéig értesíti a Kar. Közelebbi felvilágosítást a szakmérnöki tanfolya­mokkal kapcsolatban az illetékes Karok dékáni hivatalai adnak. Könyvismertetés •7. Margal : Carte des nappes d'eau souterrainc de la Francé. Dressé par le Bureau de liecherches Géologi­ques et Minieres. 1 : 1000 000, Paris, 1965. Fenti cím alatt összefoglaló hidrogeológiai térkép jelent meg több színű kiadásban Franciaországról. A térkép a következő csoportosít ásban ábrázolja a talaj­és mélységi vizek féleségeit : vízvezető laza anyagban (homok, homokkő, konglomerátum) kialakult víztükör; hasadékos kőzetekben (mészkő, dolomit) kialakult víztükör ; kis területeken, összefüggés nélkül kialakult, vegyes eredetű helyi vízszintek ; vízzáró kőzetekből épült területek, ahol a vízellátás lényegében felszíni vizekre korlátozódik. E csoportok elterjedését a térképen különböző színfoltok jelzik anélkül, hogy utalás történne a víz­tükör mélységi elhelyezkedésére, annak ingadozására, vagy a víztartók vízbőségére, vízszolgáltató kapacitá­sára. Ezzel szemben helyenkint jelzi a térkép a szabad tükrű ós nyomás alatt álló vízszinteket. J. Margat a térkép feliratai szerint csak a grafikus összeállítást végezte el, a szerkesztés egészében 22 hidrológus és liidrogeológus szakember munkája, akik további 41 szerző munkájára hivatkoznak forrásként. A térkép bizonyítéka a hidrogeológia eredményei iránt mutatkozó nagy érdeklődésnek és tiszteletreméltó kísérlet egy olyan nagy és változatos felépítésű terüle­ten, mint Franciaország. Véleményünk szerint azonban csak az első lépés és a megnyugtató, de elérhető szinté­zis megalkotásáig még sok lépésnek kell következnie. Dr. Rónai András

Next

/
Oldalképek
Tartalom