Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)

8. szám - Dr. Molnár Miklós: Kromátszennyezés ásott kút vizében

Hidrológiai Közlöny 1967. 8. sz. 369 Kromátszennyezés ásott kút vizében Dr. MOLNÁR MIKLÓS' Gyakran előfordul, hogy ásott kút vize szenynyeződik a kút nyílásán, vagy a talajon keresztül. Legtöbbször szerves szennyeződést találunk, míg vegyi anyagok okozta szennyeződés ritkábban fordul elő. A talajon keresztül is leggyakrabban faecalis szennyezés éri a kutat, ami biológiai és kémiai módszerekkel jól kimutatható. A mezőgazdaság kemizálódásával és az iparosodás rohamos fejlődésével egyidőben egyre több vegyi anyag kerül a talajba, a szennyvizekbe és ezen keresztül természetesen a talajvízbe is. Előfordulhat, hogy a talajvíz szennyeződése miatt a közeli ásott kutak vizének vegyi összetétele megváltozik és olyan kémiai anyagok kerülhetnek belé, melyek régebben nem tartoztak a kútvíz kémiai alkotói közé. Ezek a vegyi anyagok megváltoztathatják a víz ízét, színét — ezzel együtt megváltozik a víz üdítő, élvezhető volta — és nem utolsó sorban veszélyt jelenthetnek az élő szervezetek számára. Az alábbiakban olyan szennyező anyagról kívánok beszámolni amely valamennyi felsorolt rossz tulajdonsággal rendelkezik és amelyhez hasonló esetet — tudomásom szerint — nálunk még nem közöltek. Egy vasutas dolgozó családi házának ásott kútjából hozott be vízmintát vizsgálatra azzal a panasszal, hogy a víz íze és színe egy idő óta nagyon megváltozott. A víz íze rohamosan romlott és végül teljesen ihatatlanná vált. A vizet megtekintve feltűnt annak sárgás színe. A víz teljesen tiszta, átlátszó volt; benne semmi zavarosság, csapadék nem látszott. Különleges szag nem volt érezhető. Vizsgálati eredmények A víz bakteriológiai vizsgálatának eredménye negatív, a víz leoltása után sterilek maradtak a táptalajok, a csíraszám és clostridium-szám sem volt meghatározható. A kémiai vizsgálat eredménye: összes szilárd alkatrész: 2856 mg/liter. Oxigénfogyasztás: 7,0 mg O/liter. Klorid: 262 mg/liter. Nitrát: 155 mg/liter. Nitrit: 0,102 mg/liter Ammónia: nem mutatható ki Lúgosság: 6,4 ml-n/10 HC1. Összes keménység: 91,4 német fok Szulfát: 830 mg/liter Vas: 0,013 mg/liter A sárga szín okának kiderítésére színképelemzést, majd kémiai vizsgálatot végeztünk [1]. A qualitativ színképelemzés kiderítette, hogy egy sereg nyomelemen kívül, amely kisebb-nagyobb mennyiségben rendszerint előfordul a vizekben [2], jelentős mennyiségű krómot tartalmaz a vizsgált víz. A króm mennyiségi meghatározását difenil* MÁV. Közegészségügyi Intézet, Budapest. karbazidos módszerrel [3] Linson 3 fotométerrel 540 nm hullámhosszon végeztük. A vizsgált vízmintából 6,0 mg/liter kromátiont lehetett kimutatni. A kromát jelenléte magyarázatot adott a negatív bakteriológiai eredményekre is, mivel ismeretes, hogy bizonyos fémionok, köztük a króm is, nagyfokú oligodinámiás hatással rendelkezik [4]. Az oligodinámiás hatás következtében a vízben levő baktériumok elpusztulnak, ezért nem volt növekedés egyetlen táptalajon sem és ezért maradtak sterilek a leoltások. Ezekután annak a kiderítése hiányzott, hogy hogyan jutott kromátszennyezés a kút vizébe. A kúttól, amely 6 m mély, mintegy 20 m távolságra egy kisipari termelőszövetkezet szennyvízszikkasztó gödre található. Ez a szövetkezet krómozással is foglalkozik és az elhasznált krómfürdő oldatát a szikkasztóban helyezik el. A szikkasztóból a kromát kiszivárogva szennyezi a talajvizet. A talajvíz áramlása feltehetően olyan, hogy a szennyező anyagot a vizsgált ásott kút felé sodorja. A talaj szerkezete és a kromátion kis mérete úgy látszik lehetővé teszi, hogy 20 m távolságra is elvándoroljon a szennyező anyag. Ipari szennyvizekben elég gyakran előfordul a kromát, melynek elhelyezése rendszerint nagy gondot okoz [5], mivel a króm igen toxikus elem, nehezen közömbösíthető és egészségkárosító hatása jól ismert. Krómallergia fejlődhet ki egyszerűen olyan módon, hogy a bőrrel érintkezik a kromáttartalmú vegyület — amint ezt cementgyári dolgozóknál tapasztalták [6], vagy ismert a mosószer ekcéma, amely a mosószerben levő minimális kromátszennyeződéstől jön létre [7]. Allergén hatásánál fogva nem alkalmas tehát a kromáttartalmú víz mosakodásra és ruha mosásra sem, mert a bőrrel érintkezve ekcémát okozhat, vagy asztmás megbetegedést válthat ki, illetve tarthat fenn [8]. Fehér egereken és patkányokon végeztek olyan vizsgálatokat, hogy 0,25—1,0%-os káliumkromát-tartalmú táplálékkal etették a kísérleti állatokat. A kromát hatására hasmenés lépett fel, a szőrzetük megváltozott. Nyulak ivóvizébe 0,5 mg/liter mennyiségben kromátot adtak. Ennek hatására degeneratív elváltozások léptek fel a májban, vesében és a szívizomzatban. A nyúl és a kutva halálos adagja 20 mg/testsúlv-kg körül van [9]. Azoknál a krómmal dolgozóknál, akiknek enterálisan króm kerül a szervezetébe, gyulladásos jelenségeket észleltek a béltraktusban, véres nyákossá vált a székletük és fekélyes bélgyulladás alakult ki [8], később poliuria végül anuria fejlődött ki. A vérképben a kezdeti vörösvérsejt szaporulatot anémia követte, a kezdeti leukocitozis pedig leukopoeniába ment át. Spannagel [10] leír egyesetet, mikor egy kémikus pipettázás közben mintegy 2 g tömény nátrium-bikromát-oldatot nyelt le. Három hónapon keresztül súlyos gyomor és bélpanaszai voltak, olyan