Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)

8. szám - Dr. Erdélyi Mihály: A Duna–Tisza közének vízföldtana. (Folytatás)

362 Hidrológiai Közlöny 1967. 8. sz. Erdélyi M.: A Duna—Tisza közének vízföldtana A pliocén rétegvíz A Duna-völgyben 100—300 m mélységből a felsőpannoniai homokszintekből feltárt víz általában jó minőségű, majdnem mindenütt a felszínre kifolyó és sok helyen még bőséges is. Minőségét a 19. és 20. ábra mutatják. A megszerkeszthető vízkémiai, geotermikus, vízhozam és gyugalmi vízszint adatok felhasználásával, a gázos kutak területi eloszlásának és gyakoriságának ábrázolásával mutattam ki, hogy a tiszakécskei geotermikus anomáliát egy nagy töréses sáv mentén a mélyből felszálló hévíz okozza [12]. Részletes műszeres geofizikai vizsgálat [1], majd mélyfúrás közvetve igazolta a nagy törésen át felszálló forró víz jelenlétét. Egyéb területeken a sokkal kedvezőbb negyedkori rétegvíz miatt ivóvízellátásra nem használják. A felső-pliocén és felső-pannon rétegvizét hévízhasznosításra tárták fel [33]. A vízföldtani és szerkezeti kutatás közvetett földtani módszerei Minden fellelhető adat gondos kritikai vizsgálatával, rendezésével és ábrázolásával törekedtem arra, hogy a vízadók térbeli helyzetét, vastagságát, a víz vegyi tulajdonságait, nyugalmi szintjének tengerszint feletti helyzetét ábrázoljam azért, hogy legalább a negyedkori formáció rétegvízének természetes készletét kiszámíthassam. Csak a Dunavölgyi kavicsról van annyi adat, hogy ezt a célt elérhettem, minden más területen olyan kevés és annyira megbízhatatlan az adatok legnagyobb része, hogy készletszámításra nem vállalkoztam. Ugyanezen cél érdekében törekedtem a terület negyedkori földtani történéseinek felderítésére is. A 2., 8., 10., 11. ábrák elárulják azt is, melyik területen van szükség felderítő mélyfúrásokra. Járásnyi területek vannak, ahol egyetlen fúrás sem harántolta a pleisztocént, vagy ha igen, kevés a vízföldtanilag hasznosítható adata. Az igen egyenlőtlen területi eloszlású, változó megbízhatóságú és legtöbbször a nem elég mélységből való fúrási adatok esetén igen jelentősek a közvetett földtani kutatási módszerek. Ezek elsősorban a szerkezeti viszonyok feltárásában, a földtani közelmúlt történéseinek nyomozásában lehetnek igen hasznosak. Fontosságuk miatt érdemes ezeket Duna—Tisza közi példákkal is kiegészítve, röviden ismertetni. 1. A karottázs szelvények jellegének tanulmányozása, egymással való összehasonlításuk igen hasznos mélyföldtani kutatási módszernek bizonyult, főleg a pliocén-pleisztocén határnak megállapítására (2. és 21. ábra). 2. A felszín igen gyakran összhangban van a mélyszerkezettel (2., 7., 21. ábra). 3. Látható, hogy a régi medrek sokszor menynyire követik a régi szerkezeti vápákat (3. ábra). 4. A fekü és vastagsági térképek igen hasznosak a földtani közelmúlt történetének nyomozására (14., 15. ábra). 5. A gázos kutak területi elhelyezkedése, a víz bizonyos komponensének kiugró mennyisége, geotermikus anomáliák, igen jó segédeszközök szerkezeti vonalak felderítésére, ahogy azt már régebben is — igen kevés adat birtokában — sikeresen alkalmazták [53, 57]. TreitzP. már 60—70 évvel ezelőtt utalt arra, hogy a mélyből törések mentén feltörő víz hozza fel részben azokat a sókat, melyek a talajokra károsan hatnak [71—77]. A jászkarajenői keserűvízterület az egyik fő törésvonalon van. \ BUDAPEST \ 20. ábra. A Duna-völgy pliocénjéből eredő rétegvíz keménysége német keménységi fokban Jelmagyarázat: 1. 8 foknál kevesebb; 2. 8—12 fok között; 8. 12—18 fok között; 4. 18—24 fok között; 5. 24 foknál több; 6. fúrt kút elemzési adattal; 7. kiugró elemzési érték; 8. elemzési adat nincsen; 9. a Dunavölgy biztos határa: 10. országhatár Fig. 20. Totál hardness of artesian water from Pliocene formations in the Danube Valley, Germ. degs. 1. Less than 8 degs.; 2. from 8 to 12 degs.; 3. from 12 to 18 degs.; 4. from 18 to 24 degs.; 5. above 24 degs.; 8. Uo analytical data available; 9. Well defined boundary of the Danube Valley; 10. Boundary of the country JELMAGYARÁZAT: 1 EZZZU 2 ESZ3 3 E22 4 mnD 5 111113 6 7 ^ g -—to