Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)

6. szám - Dr. Tóth András: Gyógyiszapok stomatológiai alkalmazásáról

342 Hidrológiai Közlöny 1967. 6. sz. Tóth A.: Gyógyiszapok alkalmazása 1. kép. ínygyulladás. .1; íny duzzadt, lilás-piros, helyenként vérzik fíild 1. Zahnfleischentzündung. Das Zahnfleisch ist wülstig, lila-rot farhig und stellenweise blutet es 2. kép. ínygyulladás 14. napi iszappakolás után. A vérzés megszűnt, a duzzanat lelohadt, az íny színe halványpiros Bild 2. Zahnfleischentzündung nach 14 tagiger Schlamm­packung. Das Bluten hat aufgehört, das Geschwülst nimmt ab und die Farbe des Zahnfleisches ist blassrot 3. kép. Az iszappakolás Bild 3. Schlammpackung zult és savósan átivódott kötőszövet helyét erő­teljes, új kötőszöveti nyalábok foglalják el (4. és 5. kép). Parodontitisnél 4—14 nap alatt rendszerint elérjük a gyógyulást, vagy a lényeges javulást. Parodontosisnál háromhetes kúra is kell esetleg csupán a javulás megkezdéséhez. A kúrát követő hetekben az állapot spontán javulását lehet meg­figyelni. Az iszapkezelések hatásmechanizmusa Az iszappakolásokkal elért jó gyógyulási ered­ményekben elsősorban az iszap mechanikai —dör­zsölő — hatásának tulajdonítunk jelentőséget, mely az ínyen és a fognyakakon finom depuratiót végez. A finom iszap és tőzegszemecskék nagy fe­lületükkel a váladékot és kórokozó csírákat sorptio útján megkötik, a szájat szagtalanítják. Az iszap baktericid és bakteriostatikus hatása a száj bak­tériumflórájában csíra-szám-csökkenést hoz létre. Az irodalom sokra értékeli a gyógyeredményekben a tőzegben levő huminsavakat. Az oestrogenek hatása igen kézenfekvő. Wespi és Rehsteiner [10] a Schiller-féle jódpróbával kimu­tatták, hogy a terhesek 80%-ának ínyelváltozása van. Más jelek is arra mutatnak, hogy az íny­gyulladás aethiolágiájában hormonális elváltozás is szerepel. Ez magyarázza a tőzeg oestrogen anya­gainak jelentőségét az ínygyulladások gyógyí­tásában. Az iszap a fogágybetegségekre komplex ha­tást fejt ki. Alkatrészeivel, kivonatával megköze­lítőleg sem sikerült olyan gyógyulási eredményt elérni, mint teljes iszappal végzett iszappakolá­sokkal. így pl. a hévízi iszap radioaktív. Mamlok 1913-ban közölte radiumos oldattal elért gyógyu­lási eredményeit parodontopathiásokon [5], mely elmarad az iszappakolásokkal elértek mellett. A tőzegek tannint tartalmaznak; tanninos ecsete­léssel alig sikerült kontroll betegeinken valami ja­vulást elérnünk, ugyanúgy, mint iszapfacsarékkal. A jó gyógyulási eredményeket kizárólag iszap­pakolásokkal sikerült elérnünk. Ugyanilyen jó eredménnyel alkalmaztunk egy 52 személyen vég­zett összehasonlító kísérletben neydhartingi Moor—Gingival-Pastát is. Nem sikerült azonban — az 5 betegen kipróbált — aréna marina-val (tengeri homok) gyógyulási eredményt elérnünk. Kísérleti célból hévízi iszapból habzó fogport is készítettünk. A Kukta fazékban egy órán át főzött, finomra szitált és szárított iszapot a követ­kezőképp készítettük elő. 90 rész iszaphoz, 9 rész nátriumlauriszulfátot és 1 rész mentolt kevertünk. A fogpor kiválóan alkalmas fogápolásra, a fogakat fehéríti, használata kellemes, a szájszagot szünteti, betegeink ragaszkodnak hozzá. Alkalmazása egyéb szájbalneológiai gyógyeljárásaink hatását kifeje­zetten támogatja, amiben kiváló depuráló és abszorbeáló képességének tulajdonítunk szerepet. A fogporral való dörzsölés ugyanis eltávolítja a fognyakon alig látható, finom fogkő-lepedéket is, a kórokozó csírákat pedig nagy felülete folytán ma­gához köti. Ezek a tulajdonságai adták az ötletet, hogy magában is megkíséreljük fogágybetegségek

Next

/
Oldalképek
Tartalom