Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)

7. szám - A „Szervesanyag meghatározási problémák édesvizekben” című 1966. szeptember 25–28. között Tihanyben rendezett Szimpózium előadásai

296 Hidrológiai Közlöny 1967. 5. sz. T. Bratán M.—Mohos P.—Zsuffa 1.: A Gerence patak esetén becslésünk szerint egy viszonylag kis költséggel épülő karsztvízdúsító tározóval a Tapolca forrásainak vízhozama kb. 30%-kal növelhető. Számításaink 3 hónap megfigyelési adatain alapszanak. Az adatok elemzését olyan mértékben hajtottuk végre, hogy javaslatunkat becslés szerint számértékekkel alátámaszthassuk. IRODALOM [1] Bratán M.—Csongrády K.—dr. Zsuffa I.: Az 1963. év eleji ár- és belvizek hidrológiai viszonyai a Közóp-dunántúlon. Vízügyi Közlemények. 1963/3. [2] M.Cuénod.: Contribution á l'ótude des crues. Détermination de relation dynamique entre les prócipitations et le débit des eours d'eau au moyen du ealeul á l'aide de suites. La Houille Blanche 1956. 6. [3] Csermák Béla: Vízrajzi adathiányok pótlása. VITUKI beszámoló. 1959. [4] Csermák Béla : A felszíni vízkészlet meghatározásánakmódszerei. Vízgazdálkodási Szimpozion, Varsó. 1963. Melléklet a Vízügyi Közlemények 1963/3-hoz. [5] J. Jacquet.: Les études d'hydrologie analitique sur bassins versants expórimentaux. [6] Lászlóffy Woldemár: A fajlagos lefolyás sokévi átlaga Magyarországon és a hidrológiai hosszszelvények. Vízügyi Közlemények. 1954/2. [7] Lászlóffy Woldemár: Kisvízhozarnokra vonatkozó hidrológiai vizsgálatok. VITUKI Beszámoló 1957. [8] M. Szabó Ferenc: Hidrogeológiai szakvélemény a Gerence vízgyűjtőjéről. Kézirat. 1965. [9] PiLskás Tamás: Adatgyűjtemény Magyarország felszíni vizeiről. VITUKI Tanulmányok ós Ku+atási Eredmények 10. szám 1961. [ 10] Szabó Ivánné—Zsuffa István: Kisvízfolyások hidrológiai vizsgálata. Hidrológiai Közlöny 1962/6. | 11] Zsuffa István: A közvetlen mérések szerepe a hidrológiai adathiánvok pótlásában. Hidrológiai Közlöny. 1964/12. Étude hydrologique tlu ruisseau Gerence par T. Bratán, M.—Mohos, P.—Dr. Zsuffa, I. L'ótude donne I'exemple de l'introduction d'une nouvelle méthode de travail, de l'hydrologie analytique dans les conditions qui existent en Hongrie. Les quelques instruments de mesure, dönt dispose le róseau hydrographique sur le bassin versant considéré de 317,8 km

2 (pluviométres, limnimétres), présentent relativement peu de données á dépouiller pour les buts du planning de l'óconomie des eaux (P. e. prévisions de l'étiage un mois d'avanee, débit d'étiage á l'embouchure compótent pour les ressources d'eau disponibles, etc.) En vue de complóter les données observées bien limitées, on a mis au point des sóries de mesurages dótaillées en 1964, aprés avoir implantés des limnigraphes et des pluviographes; l'analyse et le dépouillement détaillé de ces données á courte échéance permettaient. une connaissance approfondie des conditions hydrologiques du bassin versant. Au moyen des jaugeages simultanós, dites profils en long des débits momentanés, on a précisées les valeurs des débits, qui infiltraient dans le sol le long du ruisseau resp. qui alimentaient ce dernier. A partir des données enrcgistróes par des limnigraphes (crues) et des pluviographes (intensités de pluie), resp. des rósultats des mesures d'infiltration, on a dóduit l'unit hygrographe du bassin versant et dans la suite l'hydrogramme de crue centenaire (d' 1 % de probabilité) du bassin versant. Au cours de l'évalution des données, on a profité ógalement des observations faites sur le Bassin Experimentál de Bakonynána tout voisin. Sur la base des études góologiques et du dépouillement hydrologique, l'enquéte conclut par un plan d'économie des eaux, lequel suggére en outre d'un réservoir d'eau pour les utilisations d'eau encore la réalisation d'un bassin-réservoir de rétention des crues et pour enrichir les gisements d'eau karstique. Le róservoir en vue d'enrichir les eaux karstiques a ótó dimensionné en analysant l'onde de crue compétente — déduite á partir de l'unit hydrographe •— les données d'infiltration observées et l'économie d'eau du réservoir. Hydrologische Sludie des Gerence-Baclies T. Bratán, M.—Mohos, P.—dr. Zsuffa, I. Die Abhandlung stellt unter ungarischen Verhaltnissen eine neue Arbeitsmethode dar, die ein Beispiel zur Einführung der analytischen Hydrologie vorzufiihren wünScht. Die Anfarbeitung der Daten der auf dem 317,8 km

2 grossen Einzugsgebiet befindlichen, zum hydrographischen BeobachtungSnetz gehöi'enden einigen Messinstrumente (Regenmesser, Wasserpegel) gibt verhaltnismássig wenige Stützpunkte für die wasserwirtschaftliche Projektierung (Niedrigwasservorhersage mit cinmonatigem Zeitvorteil, die für den nutzbaren Wásservorrat massgebende Niedrigwasserabflussmenge an der Mündung etc.). Zur Ergánzung der beschránkten Beobachtungen, habén wir in 1964 eingehende Untersuehungen durchgeführt und Schreibpegel sowio Niederschlagsschreiber zu dem Zweck angeordnet, dass wir mit der eingehenden Prüfung, Analysierungdes so eingesammelten kurzfristigen Datenmaterials, die hydrologischen Verháltnisse des Einzugsgebiets eingeliender erkennen können. Mit zu gleicher Zeit durchgeführten Abflussmengenmessungen, sogenannten momentanen Abflussmengen— Lángsschnittsaufnahmen, habén wir die Grösse der der Bachlánge entlang versickernden bzw. die das Wasser des Baches speisenden Abflussmengen bestimmt. Aus den Daten der mit dem Schreibpegel aufgezeichneten Hoehwasserwellen und der Regenintensitátsdaten der Niedorschlagsschreiber, weiter aus den Ergebnissen der Einsiekerungsmessungen, habén wir das einheitliehe AbflusSwellenbild des Einzugsgebiets und hieraus das massgebende Abflusswellenbild des Einzugsgebieta — mit 1 %iger Wiederkehrungswahrscheinlichkeit — bestimmt. Bei der Wertung der Daten, habén wir auch die Daten des benachbarten Versuchs-Einzugsgebiets bei Bakonynána verwendet. Aufgrund geologischer Studien schliessen wir die Arbeit, auf hydrologische AufschlieSSungen gestützt, mit einem Wasserwirtschaftsplan ab, in welchem wir neben dem Nutzspeicher auch die Errichtung eines Speichers zur HochwasSerdámpfung bzw. Karstwasseranreicherung proponieren. Die hydrologische Bemessung des Karstwasseranreicherungs-Speichers habén wir aufgrund der aus den Daten des einheitlichen Abflusswellenbildes zusammengestellten massgebenden Flutwelle und der Daten der beobachteten Versickerung, durch Analyse des Wasserhaushalts des Speichers durehgeführt.