Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)

5. szám - Dr. Hankó Zoltán: A nagymarosi vízlépcsőkismintakísérlete

266 Hidrológiai Közlöny 1967. 5. sz. Dr. Hankb Z.: A nagymarosi kismintakísérlet JELMAGYARAZAT o—— Modillida a felvételi poligonnal és m illeszfópon/okkal • 1699 Foluamkilométer oszlop1/0. ki; FHkö /.-IX 9'T2cm felvétel, f-fíOmm objektívvel m. inftcm felvétel, f- 90mm objektívvel Mútórggtengelg Méróbukó 2. ábra. A modell fényképezési és segédberendezési terve Abb. 2. Photographierungs- und Hiljseinrichtungsplan des Modells hajlásszöge, a dőlés, nem szokott 4—5°-nál nagyobb lenni. Esetünkben pedig a dőlésszög 35—40°, tehát majdnem tízszerese a fotogrammetriai gyakorlatban szokásos értéknek. (Hírről, a fotogrammetriai szempontból érdekes feladatnak a megoldásáról, Hankó Géza külön tanulmányban számolt be.)* Miután ily módon a felszíni áramlási viszonyokról készített ferdetengelyű fényképfelvételeink a természethez viszonyítva 1:5000 méretarányú fotótérképpé transzformáihatók, a feladat megoldottnak tekinthető. A 2. ábrán látható a kisminta helyszínrajza, ezen az ábrán tüntettük fel az egyes fényképekkel befedett modellrészt is. Ebből megállapítható, hogy az alkalmazott 9X 12 cm-es Linhof Technika fényképezőgép esetén 10 felvétellel a dömösi szűkülettől a modell végéig (24.V.O — = 1692+750 fkm) fényképezni tudjuk a felszíni * Dr. Hankó Oéza: A földi fotogrammetria alkalmazása a vízépítési kismintakísérleteknél. (Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Tudományos Közleményei. VII/2. Bp. 1961.)áramlási képet. Sajnos a Dömös fölötti szakasz fényképezése az épület tetejéről már nem oldható meg, mert a nagy dőlésszög miatt a transzformálhatóság határán kívül esett, pedig ez a szakasz a méretarányhatás vizsgálata szempontjából igen érdekes lett volna. A vízfelszín alakulásának ismerete egyrészt szükséges a kisminta bearányosításához, másrészt a kitűzött feladatok vizsgálatához. A természetben, a valóságban ugyanis (tetőző mozgás esetén) a vízfelszín alakulása a geometriai viszonyokon kívül az érdességi viszonyoktól is függ. A meder érdességi viszonyai nemcsak a vízállással, hanem a folyó hossza mentén is változnak. A modell-meder a felvétel és az építés hibáitól eltekintve hű kicsinyített mása a természetes medernek. A változó érdesség azonban a kismintában nem állítható elő elegendő pontossággal. Ennek következtében, ha a Froude-törvény szerinti vízhozamot bevezetjük a modellbe, valószínű, hogy nem kapunk minden szelvényben valósághű vízállást. Ha