Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)
5. szám - Dr. Hankó Zoltán: A nagymarosi vízlépcsőkismintakísérlete
264 Hidrológiai Közlöny 1967. 5. sz. Nekrológ A nagymarosi vízlépcső kismintakísérlete I. Előtanulmányok, a modell építése és vízhozamgörbéjének meghatározása, a bearányosítás DR. HANKŐ ZOLTÁN* Mottó: „Ha vízzel van dolgod először kísérletezz, azután mérlegelj." Leonardo da Vinci Bevezetés A Vízügyi Tervező Iroda megbízásából a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet vízépítési laboratóriumában vizsgálatot végeztünk a Nagymarosi Vízlépcsővel kapcsolatosan. A megbízás szerint a vizsgálat két fő részre tagozódik: 1. az építési körülzárás vizsgálata, 2. a Vízlépcső műtáigyainak vizsgálata. A szükséges geodéziai, hidrológiai, hidraulikai és tervezési adatokat részben a megbízó VIZITERV szolgáltatta, részben a VITUKI más osztályaitól szereztük be. Olyan esetben, mikor szakterületünkön kívüli kérdést kellett megoldanunk, szakértőt vontunk be a munkába. így pl. a fotogrammetriai kérdések megoldására külső szakértő irányítása mellett külön kísérletsorozatot végeztünk. Az előtanulmányok után megépítettük a modellt a szükséges egyéb berendezésekkel együtt, majd a bearányosítás után az építési körülzárás I. ütemére vonatkozóan is végeztünk vizsgálatokat. Tekintettel arra, hogy az építési körülzárással kapcsolatban további vizsgálatokra került sor, ezért e tanulmányunkban ezekkel a kérdésekkel nem foglalkozunk. Az előtanulmányok és a modell építése a nagy méretek és a szabadtéri elhelyezés miatt Számíthatnak érdeklődésre. A kisminta vízhozamgörbéjének meghatározására végzett vizsgálatokat, a bearányosítást pedig újszerű módszere miatt tárgyaljuk részletesebben. Későbbi tanulmányokban kívánunk foglalkozni az építési körülzárás, valamint a műtárgy vizsgálatával. 1. Előtanulmányok Az előtanulmányok keretében számos elméleti ós gyakorlati kérdést kellett megoldani. Ezek közül csak a legfontosabbakat emeljük ki, illetőleg azokat, melyek a szokatlan arányú vizsgálat és munka miatt külön érdeklődésre tarthatnak számot. 11. A megépítendő folyószakasz, a modell számítása és a méretarány megállapítása Vízlépcső műtárgyaival kapcsolatos kísérletek modellje nem szokott hosszú lenni. Rendszerint elégséges, ha a modell felvízi belépő- ós alvízi kilépő-keresztszelvénye a műtárgytól mintegy kétszeres műtárgy-hossznyi távolságra van. Jelen esetben azonban egyrészt az építési körülzárás vizsgálata során a vízszint alakulására vonatkozóan is tájékozódnunk kellett, másrészt a Zebegény—Dömös—Visegrád—Nagymaros szurflexiós Duna-kanyar áramlási viszonyai a kísérletezőt igen nehéz és felelősségteljes feladat elé állították, s ezért a megépítendő folyószakasz hosszát csak körültekintőbb megfontolások alapján lehetett eldönteni. Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem II. Vízépítéstani Tanszéke az 1953—55. években kísérleteket végzett — ugyancsak a VÍZITERV * Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest megbízásából — a Nagymarosi Vízlépcső elhelyezésére és általános elrendezésére vonatkozóan. A vizsgálatokról szóló szakvéleményeket és jelentéseket áttanulmányozva a következők állapíthatók meg. Miután a V.0.26., illetőleg 1696 fkm környékén tervezett Vízlépcső elhelyezése és általános elrendezése volt a vizsgálat feladata, ezért az Ipoly torkolata fölötti Helemba szigettől a Szentendrei sziget felső csúcsáig terjedő 21 km hosszú folyószakasz modelljét építették meg, 1: 500 helyszínrajzi és 1:80 magassági méretarányban (1. ábra). A mintegy 15 km hosszú felvízi és kb. 6 km alvízi folyószakasz megépítésével kívánták biztosítani, hogy a víz bevezetésének és elvezetésének esetleges hibás volta a műtárgy környékén az áramlási viszonyokat ne befolyásolja. Áttanulmányozva a műtárgy beépítése előtti és utáni esetekben a felszíni áramlási viszonyokról készített fényképfelvételeket megállapítható, hogy rövidebb folyószakasz megépítése is elégséges. Miután a felvízi oldalon igen erős áramlásrendező hatása van a Dömös környéki szűkűletnek, elégséges — a vízrávezetést is figyelembe véve — a Zebegény-—Dömös közötti inflexiótól, az 1701 fkm szelvénytől megépíteni a modellt. Ugyancsak az áramlási viszonyokról készített fényképfelvételekről megállapítható, hogy a. műtárgy áramlást módosító hatása az alvízben mintegy 2,5—3,0 km távolságig terjed. Ezért a modell alvízi zárószelvényeként a 24.V.O. = 1692 + + 750 fkm szelvényt választottuk. így összesen 8250 m hosszú folyószakasz modelljét építettük meg. Miután a vizsgált szakaszon a 0,01% valószínűségi árvíz szintje nem haladja meg a 110 m A.f. szintet, továbbá a duzzasztott felvíz szintje is ez alatt van, a domborzat modelljét is csak a 110-es magasságig építettük meg. A bevezetésben összefoglalt vizsgálati feladatok miatt — véleményünk szerint — csak torzítás nélküli kisminta építéséről lehet szó. Mint ismeretes, a nehézségi erő hatása alatt létrejövő nyiltfelszínű vízmozgás esetén az uralkodó erőhatások a tehetetlenségi erő és a súlyerő, melyek uralkodó 35.1(0. JELMAGYARAZAT• Műegyetemi Kísérlet során t • megépített folyószakasz VITUKI kísérlet sarán • } megépített folyószakasz Műtárgy tengelye 1. ábra. A Duna nagymarcsi szakaszának áttekintő helyszínrajza Abb. 1. Übersichts—Lageplan der Donaustrecke bei Nagy-