Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)

5. szám - Dr. Hankó Zoltán: A nagymarosi vízlépcsőkismintakísérlete

264 Hidrológiai Közlöny 1967. 5. sz. Nekrológ A nagymarosi vízlépcső kismintakísérlete I. Előtanulmányok, a modell építése és vízhozamgörbéjének meghatározása, a bearányosítás DR. HANKŐ ZOLTÁN* Mottó: „Ha vízzel van dolgod először kísérletezz, azután mérlegelj." Leonardo da Vinci Bevezetés A Vízügyi Tervező Iroda megbízásából a Vízgazdál­kodási Tudományos Kutató Intézet vízépítési laboratóriu­mában vizsgálatot végeztünk a Nagymarosi Vízlépcső­vel kapcsolatosan. A megbízás szerint a vizsgálat két fő részre tagozódik: 1. az építési körülzárás vizsgálata, 2. a Vízlépcső műtáigyainak vizsgálata. A szükséges geodéziai, hidrológiai, hidraulikai és tervezési adatokat részben a megbízó VIZITERV szol­gáltatta, részben a VITUKI más osztályaitól szereztük be. Olyan esetben, mikor szakterületünkön kívüli kér­dést kellett megoldanunk, szakértőt vontunk be a munkába. így pl. a fotogrammetriai kérdések megoldá­sára külső szakértő irányítása mellett külön kísérlet­sorozatot végeztünk. Az előtanulmányok után megépítettük a modellt a szükséges egyéb berendezésekkel együtt, majd a beará­nyosítás után az építési körülzárás I. ütemére vonat­kozóan is végeztünk vizsgálatokat. Tekintettel arra, hogy az építési körülzárással kapcsolatban további vizsgá­latokra került sor, ezért e tanulmányunkban ezekkel a kérdésekkel nem foglalkozunk. Az előtanulmányok és a modell építése a nagy méretek és a szabadtéri elhelye­zés miatt Számíthatnak érdeklődésre. A kisminta víz­hozamgörbéjének meghatározására végzett vizsgálato­kat, a bearányosítást pedig újszerű módszere miatt tárgyaljuk részletesebben. Későbbi tanulmányokban kívánunk foglalkozni az építési körülzárás, valamint a műtárgy vizsgálatával. 1. Előtanulmányok Az előtanulmányok keretében számos elméleti ós gyakorlati kérdést kellett megoldani. Ezek közül csak a legfontosabbakat emeljük ki, illetőleg azokat, melyek a szokatlan arányú vizsgálat és munka miatt külön érdeklődésre tarthatnak számot. 11. A megépítendő folyószakasz, a modell számítása és a méretarány megállapítása Vízlépcső műtárgyaival kapcsolatos kísérletek modellje nem szokott hosszú lenni. Rendszerint elégséges, ha a modell felvízi belépő- ós alvízi ki­lépő-keresztszelvénye a műtárgytól mintegy két­szeres műtárgy-hossznyi távolságra van. Jelen eset­ben azonban egyrészt az építési körülzárás vizsgá­lata során a vízszint alakulására vonatkozóan is tájékozódnunk kellett, másrészt a Zebegény—Dö­mös—Visegrád—Nagymaros szurflexiós Duna-ka­nyar áramlási viszonyai a kísérletezőt igen nehéz és felelősségteljes feladat elé állították, s ezért a meg­építendő folyószakasz hosszát csak körültekintőbb megfontolások alapján lehetett eldönteni. Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem II. Vízépítéstani Tanszéke az 1953—55. években kísérleteket végzett — ugyancsak a VÍZITERV * Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest megbízásából — a Nagymarosi Vízlépcső elhelyezé­sére és általános elrendezésére vonatkozóan. A vizs­gálatokról szóló szakvéleményeket és jelentéseket áttanulmányozva a következők állapíthatók meg. Miután a V.0.26., illetőleg 1696 fkm környékén tervezett Vízlépcső elhelyezése és általános elren­dezése volt a vizsgálat feladata, ezért az Ipoly tor­kolata fölötti Helemba szigettől a Szentendrei szi­get felső csúcsáig terjedő 21 km hosszú folyósza­kasz modelljét építették meg, 1: 500 helyszínrajzi és 1:80 magassági méretarányban (1. ábra). A mintegy 15 km hosszú felvízi és kb. 6 km alvízi fo­lyószakasz megépítésével kívánták biztosítani, hogy a víz bevezetésének és elvezetésének esetleges hibás volta a műtárgy környékén az áramlási vi­szonyokat ne befolyásolja. Áttanulmányozva a műtárgy beépítése előtti és utáni esetekben a fel­színi áramlási viszonyokról készített fényképfelvé­teleket megállapítható, hogy rövidebb folyósza­kasz megépítése is elégséges. Miután a felvízi olda­lon igen erős áramlásrendező hatása van a Dömös környéki szűkűletnek, elégséges — a vízrávezetést is figyelembe véve — a Zebegény-—Dömös közötti inflexiótól, az 1701 fkm szelvénytől megépíteni a modellt. Ugyancsak az áramlási viszonyokról ké­szített fényképfelvételekről megállapítható, hogy a. műtárgy áramlást módosító hatása az alvízben mintegy 2,5—3,0 km távolságig terjed. Ezért a modell alvízi zárószelvényeként a 24.V.O. = 1692 + + 750 fkm szelvényt választottuk. így összesen 8250 m hosszú folyószakasz modelljét építettük meg. Miután a vizsgált szakaszon a 0,01% valószí­nűségi árvíz szintje nem haladja meg a 110 m A.f. szintet, továbbá a duzzasztott felvíz szintje is ez alatt van, a domborzat modelljét is csak a 110-es magasságig építettük meg. A bevezetésben összefoglalt vizsgálati felada­tok miatt — véleményünk szerint — csak torzítás nélküli kisminta építéséről lehet szó. Mint ismere­tes, a nehézségi erő hatása alatt létrejövő nyiltfel­színű vízmozgás esetén az uralkodó erőhatások a tehetetlenségi erő és a súlyerő, melyek uralkodó 35.1(0. JELMAGYARAZAT• Műegyetemi Kísérlet során t • megépített folyószakasz VITUKI kísérlet sarán • } megépített folyószakasz Műtárgy tengelye 1. ábra. A Duna nagymarcsi szakaszának áttekintő helyszínrajza Abb. 1. Übersichts—Lageplan der Donaustrecke bei Nagy-

Next

/
Oldalképek
Tartalom