Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)
5. szám - Dr. Gabos György: Mérnöki előtervezés
260 Hidrológiai Közlöny 1967. 5. sz. Dr. Gabos Gy.: Mérnöki előtervezés 6. kép. Műszeres kútvizsgáló gépkocsi Tervező: Kiss László <Pomo 6. AemoMauiuna c npuöopaMu ÖAH u3yHenu.i aceaMCUH; npoeicm Kumui, JJ, III. 6. Instrument car of well probe. Designeci by L. Kiss, Civ. Engr. rán kialakítottuk a sekélymélységű csőkutaknál a fémmentes kútkiképzés két változatát és emellett, mint az eddigi tapasztalatok szerint igen jó megoldást vezettünk be — ahol erre lehetőség nyílik — csőkutak helyett a fenékbeömlésű aknakutak alkalmazását. Műszeres kútvizsgálataink a legrészletesebb alapadatokat szolgáltatják a tervezési feladatokhoz. A kútvizsgálati eredmények rámutatnak a szűrözések sikerességére, a több szakaszban beszűrözött kutak esetében az egyes rétegek hozamarányára, valamint az egyéb kútszerkezetek rendeltetésszerű működésére, vagy hibáira. Vállalatunk keretében tervezett és művezetett kutaknál minden esetben befejező műveletként végrehajtjuk a műszeres kútvizsgálatot. Tervünk, hogy a már elkészült kutak adatainak megállapításán túlmenően a jövőben már a kivitelezés közben a kútkiképzés legfőbb tényezőit meghatározzuk. A műszeres kútvizsgálathoz szükséges berendezést vállalatunk maga tervezte és állította össze (6. kép). A vizsgálati tapasztalatok közreadása tervezési segédlet formájában folyamatban van. A vízbeszerzési tevékenység közismerten bonyolult műszaki földtani feladat, amelyen belül a műszaki jellegű problémák is kétirányúak; egyrészt a vízbeszerzés céljának, a vízellátásnak, másrészt pedig a kivitelezés végrehajtásának műszaki szempontjaira kell utalni. Minden vízbeszerzési munka vízellátási feladathoz kapcsolódik. A felmerülő igényeket mindig vízellátási feladatnak kell tekinteni és a legcélszerűbb megoldás kialakítása céljából a műszaki és vízföldtani szemléletét kell társítani. Ezt kell a megvalósítás stádiumában a kivitelezés technikai jellegű ismeretével kiegészíteni. Nyilvánvaló, hogy a vízellátás megoldása annál magasabb színvonalú, minél jobban sikerül a vízellátás-vízbeszerzés komplex szemléletét érvényre juttatni. Nem kétséges, hogy a komplex szemléletnek döntő jelentősége a nagyobb feladatok megoldásánál van. Nem véletlen, hogy minden jelentős közművesítési feladat kapcsán a vízbeszerzési megoldást elsősorban a tervező szerveknél létrehozott és hidrogeológiai feltárásokkal foglalkozó komplex szakgárda alakítja ki. Valamely vízellátási probléma és az ebből keletkező vízbeszerzési feladat kapcsán általános vízellátási, vízkémiai, technológiai, gépészeti, kúthidraulikai, kúttechnikai és vízföldtani problémákra kell tekintettel lenni, amelyek közül az egyes problémakörök jelentősége a különböző feladatokban mindig más. A tervező és kutató szervek által végzett hidrogeológiai feladatok megoldásai foglalkoznak többek között a vízműtelepítés, a kútrendszer kialakítás, az optimális kúttávolság ós az igénybevehető vízkészlet meghatározásának problémáival. A hidrogeológiai szaktervezőknek ez a tevékenysége áthidaló a vízföldtani szolgálat elsődlegesen a vízbeszerzés lehetőségének meghatározására vonatkozó tevékenysége, valamint a kivitelezés elsődlegesen fúrástechnikai munkája között. Beszélnünk kell mérnökgeológiai vizsgálatainkról, amelyek lényegében három irányban folynak. A felszíni vizek hasznosítása érdekében létesülő tározóterek kialakítását megelőzően igen nagy szerepe van a mérnökgeológiai vizsgálatoknak. Ezek az elzárógát helyének meghatározására, a létesítendő gát alatti várható vízszivárgási viszonyok megismerésére, a szivárgást csökkentő lehetőségek felderítésére, a víz által elborítandó partszakaszok állékonyságának kérdésére, valamint a földgátak kialakításához szükséges anyaglelőhelyek felkutatására irányulnak. A különleges mérnökgeológiai kutatásaink nagyobb területek állékonysági vizsgálatára, bányászati objektumok létesítését megelőző műszaki-földtani vizsgálatokra, valamint a regionális tervezést előkészítő terület-felhasználási javaslatok összeállítására vonatkoznak. A távlati tervezés teljesebbé tétele érdekében fejlesztési feladataink között folyamatban van a mérnökgeológiai térképezés módszereinek kialakítása, különös tekintettel az építésügy igényeire. E vizsgálataink eredményeként a jelenleg folyó mérnökgeológiai város-térképek készítése mellett a korábban készült talaj-térképek mérnökgeológiai alaptérképekké való továbbfejlesztését a KGST vonatkozó irányelveinek és határozatainak figyelembe vétele mellett megkezdtük. Építőanyagipari nyersanyagkutatásaink eddigeikben három irányúak voltak: kavics, szilikátipari agyag és szilikátipari mészkő-dolomit és márga kutatása. E feladataink jelentősége a jövőben előreláthatólag fokozódni fog. E kutatások lefolytatásának, az előkészítő feltárási tervek, valamint a készleteket dokumentáló földtani zárójelentések összeállításának minden előfeltétele vállalatunknál adott (komplex mérnöki, geológiai, vegyészeti geofizikai szemlélet, szakember, feltáró berendezések, műszer, illetve laboratóriumi ellátottság) és a kapcsolódó kőzetvizsgálatok elvégzését biztosítani tudjuk. Az építőanyagipar felé kezdeményeztük a nyersanyag igény és a kutatás kapcsolatának meg-