Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)

4. szám - Dr. Vágás István: Az átfolyás általános elmélete

Vágás I.: Az átfolyás általános elmélete Hidrológiai Közlöny 1967. 4. sz. 239 5. ábra. A parciális integrál-tétel szemléltetése átfolyási görbe segítségével Puc. 5. H3o6paMenue napiiuaAbHOü luimeapaAbnoü meopuu npu Kpueoü nepeAuea Fig. 5. Illustration of the partial integrál theorem with the help of the passage curve cében való tartózkodási időtől függenek. Az átfolyási görbe vízhozam értékei a megadott ülepedési törvényszerűségeket kifejező függvényeknek megfelelően súlyozhatok, sőt megjegyezhetjük, hogy ilyen fajta súlyozásra csak az átfolyási görbe elvén meghatározott összefüggések alkalmasak. Mindezek alapján az ismert áramlási viszonyú medencékre vonatkozóan az ülepedés várható hatása számítás útján is meghatározható [5, 10, 14, 17, 18, 19, 22, 24, 27, 29, 32], Az átfolyás elmélete a kémiában Azok a kémiai vizsgálati módszerek, amelyeknél anyag-kiszorítás vagy anyag-kimosás révén állapíthatunk meg jellemző számértékeket, tulajdonképpen az átfolyás elméletével azonos elvi alapokon állanak. Az eluciós gázkromatográfiás analízis, pl. amikor megállapítja, hogy a bemért minta mennyisége magát az analízis eredményét is befolyásolja, alapvető azonosságot állapít meg az átfolyási hullám tulajdonságaival. Az ún. frontális gázkromatográfia a koncentrációfront áttörési görbéjét alakilag és elméletileg is az átfolyási görbével azonos módon értelmezi. Az átfolyás elmélete — természetesen itt más néven és a hidraulika átfolyási elméletétől függetlenül kialakítottan — a kémiai eljárásoknak is ismert és alkalmazott elmélete [28]. Az átfolyás elmélete a hidrogeológiában A esőkutak hidraulikai és bizonyos tekintetben vízutánpótlódási viszonyainak vizsgálatában ismeretes a Porchet-f. eljárás, amely az átfolyás elméletének segítségével is értékelhető. Az eredeti eljárás [33] során a leszívás kifejlődésének, illetőleg megszűnésének egymásra hatási jellegzetességeit vizsgálják, és ennek alapján is vonnak le következtetéseket. Az átfolyási hullám elméletéből folyó többértelműségek azonban arra intenek, hogy a Porchet-eljárás csupán akkor alapozható meg teljes mértékben hidraulikai szempontból, ha meghatározott görbéink az átfolyási görbéhez válnak hasonlóvá, tehát a (10a) egyenletben megkívánt feltételt itt is betartják. Az átfolyás elméletének matematikai és fizikai vonatkozásai 1. Az átfolyás elmélete a matematika parciális-integrál tételének (szorzatintegrál-redukció) szemléltetésére is alkalmas. Az 5. ábrán bemutatott módon ugyanis a t időpontig elfolyt, továbbá tározott „kiválasztott" vízrészecskék köbtartalmának összegezése hidraulikailag a parciális integrál képletének megfelelően [11], Q t J t(Q).dQ = Q-t- j Q(t)-dt (12) alakban írható le. 2. Az átfolyási hullám származtatásánál fontos szerephez jutó T idő késleltetési érték kvantumelméleti analógiáira már az előzőkben rámutattunk [15]. 3. Az átfolyási görbe szelvényről-szelvényre bekövetkező változásait az információelmélet szellemében információ továbbítási jelenségnek is felfoghatjuk. Az átfolyási görbék levonulása során tehát erairó^ia-változásokat is értelmezhetünk. Ez továbbmenően hőelméleti analógiák szerepére is utal. A termodinamika ismert főtételeinek az átfolyási elmélet segítségével hidraulikai értelmezés is adható [16]. Az ismertetett matematikai és fizikai vonatkoztatásokról itt csak egészen vázlatosan emlékezhettünk meg, ennek kimunkálása tárgykörönként is önálló, részletes vizsgálatok elvégzését igényli. Az átfolyás elméletének módszertani jellege Az átfolyás elmélete lényegében mérési, kísérleti adatok beszerzését és összegyűjtését kívánja, hiszen az általa figyelembe vett függvénykapcsolatok számszerű megadásától mindenkor tartózkodik. Az elmélet a közelebbről meg nem határozott függvényseregek belső logikájára, egymáshoz való viszonyának vizsgálatára fektet súlyt. Ez által teszi lehetővé a mérések által megállapítható összefüggések segítésével kifejezett hidraulikai tartalom felderítését, és így világít rá, hogy további vizsgálatainkat milyen kérdés felé, milyen módon irányítsuk. IRODALOM Muszkalay László és Vágás István: [ I ] Ülepítőmedencék áramlástani hatásfokának megállapítása. Hidrológiai Közlöny, 1954. 11 —12. [2] Átfolyási vizsgálatok egyszintű ülepítőmedencékben. Hidr. Közlöny, 1956. 6. [11] Megjegyzések az ülepítőmedencék áramlástani hatásfokának meghatározásához. Vízügyi Közlemények, 1957. 4. [4] Modification of the tracer measuring method in settling basins. Sewage and Industrial Wastes, Washington, 1958. 9. Muszkalay László: [5] Az ülepítés hatásfokának növelése. Vízgazdálkodási Műszaki Szemle, 1955. 1. Muszkalay László és Starosolszky Ödön: [6] Vízhozammérési zsebkönyv. Műszaki Könyvkiadó Budapest, 1959.