Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)
4. szám - Dr. Dobos Alajos: Csővezetékes hordozható esőztető fővezeték hidraulikai vizsgálata
Dobos A.: Csővezetékes hordozható fővezeték Hidrológiai Közlöny 1967. 4. sz. 231 ahol L/m (m) a fővezeték mértékadó csőhossza M = 1 Lj m = (z— l)wi + - + b = — (4s — 3 )m + b 4 (14) az m/4 tag az enyenértékű csőhosszat jelenti. A mértékadó üzemálláB esetén a fővezeték (z—l)m + b hosszúságú szakaszán Q, m hosszúságú szakaszán pedig Q/2 a vízszállítás. A nyomásveszteség az egyenértékű csőhossz figyelembevételével a következő: h/ m = (z— l)m + b B-Q* + m-B ] függések segítségével határozható meg: 1+1 i/m="Y (\z—\)m + b (16) 2 + 2 — (5z—4)m + b 4 (17) 3 + 3 Í(142-&)m + & (18) 4+4 ^(302-16)m + 6 (19) e b - '/ — 6-i — } — 6 — 4 — 1 — 8 B 4 2 fi- — 4 2 6 U 2 6 4 2 -i >Az előzőek alapján a gyakorlati célra szolgáló összefüggés, amely az előzőekben ismertetett feltételek között, a 100% szerelési tartalék, valamint a 3. ábrán bemutatott üzemelés esetén érvényes, a következő alakban írható: 1 ( N< i \ Lfm --p- 2 i 2 - Alj m+b ii. * • • ' (20) = B - Q- 4 (4z — 3)m + b M= 2 Lf m = z • m (15) Az 1 + 1, 2 + 2, 3 + 3 és 4 + 4 szárnyvezetékű esőztető berendezések (3. ábra) fővezetékének mértékadó hossza M = 0 esetén, a következő össze3. ábra. Az N = 3 + 3 szárnyvezetékű esőztető berendezés mértékadó üzemállásának helye N s z=18— 32 db esetén Puc. 3. Mecmo pacnemnoü cmoHHKu dootcdeeajibnozo oőopydoeanuH c eemicaMU N = 3+3 e cnynae N s z= 18—32 Abb. 3. Ort der massgebenden Betriebsstellung der RegnerF.inrichtung mit Zweigleitungen N — 3 + 3 im Falle von N,z = 18—38 St. Az esőztető fővezeték mértékadó nyomásvesztesége (hfm) a (13) és (20) összefüggések figyelembevételével — M = 0 esetén — a következő összefüggések segítségével számítható: 2 + 1 szárny vezeték: h f m = B-Q 2[(z — l)m + b], (21) ahol B a csővezeték jellemzője és Q a szivattyú vízszállítása 1 + 1, 2 + 2 stb. szárnyvezeték: Nü hfm =B.Q 2 [z 2 i 2-iVlj m + ij (22) összefoglalás 1. Az esőztető fővezetékben lejátszódó hidraulikai folyamatot az üzemi feltételek (szakaszos vagy folyamatos üzem) és berendezés műszaki adottságai (N, Na, Nt és N x z) döntő módon befolyásolják. Ebből következik, hogy a hidraulikai jelenség megismerésére, valamint a törvényszerűsége^ feltárására irányuló vizsgálatoknak az üzemi viszonyok mélyreható tanulmányozásán kell alapulniok. 2. Az üzemi viszonyok által befolyásolt hidraulikai folyamat törvényszerűségeinek kutatására vonatkozó igény a nagyüzemi esőztető berendezések alkalmazásának következményeként jelentkezett. A nagyüzemi esőszerű öntözés ugyanis meghatározott műveletek, meghatározott sorrendben és időpontban történő végrehajtását követelte meg, és ezzel biztosította az előfeltételét annak is, hogy a hidraulikai folyamatot befolyásoló üzemi hatások, azok mértéke, jelentkezésük időpontja és időtartama a matematika eszközeivel kifejezhetővé és a hidraulikai vizsgálattal teljes mértékig összekapcsolhatóvá váljék. 3. Az ismertetett vizsgálatok az esőszerű öntözés hidraulikája keretében, új kutatási területet — a hidraulikai és üzemi viszonyok együttes vizsgálatának területét — jelentik. Az egy fővezetékállásban történő üzemelés időtartama a vizsgálat eredményeként, a (10) képlet segítségével számítással is meghatározható. Az említett összefüggés az üzemi viszonyok változásának törvényszerűségét fejezi ki és érzékelteti, hogy a hidraulikai jellemzők mennyiségi és időbeli alakulása az üzemi hatások függvényében kifejezhető. 4. A fővezeték mértékadó üzemállásának helye a fővezeték mértékadó hossza, a hidraulikai és üzemi vizsgálatra támaszkodva, számítással is meghatározható. Az összefüggések, a vizsgált üzemelési feltételek keretein belül, általános érvényűek, és az esőztető berendezések hidraulikai méretezésének alapjait képezik.
