Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)

4. szám - Egyesületi és műszaki hírek

214 Hidrológiai Közlöny 1967. 4. sz. Kertai E.: A vízgazdálkodás szerepe — Ein auf das ganze Land erstreckter Kahmenpían sichert die Planmassigkeit in der Wasserwirtschaft. Der mit Mitwirkung von mehreren hundert Faehleuten ausgearbeitete und durch die Regierung gutgeheissene Rahmenplan ist für die Ausarbeitung der in den Plánén sámtlicher wasserwirtsehaftlichen Zweige vorgesehenen wasserwirtsehaftlichen Aufgaben massgebend. — In der wasserwirtsehaftlichen Arbeit kommt die komplexe Betrachtungsweise innner mehr zur Geltung. — Die Beziehung zwischen der wasserwirtsehaftlichen und regionalen Planung ist enger geworden. — Es ist eine wissenschaftlieh begründete, mit volkswirtschaftlichen Untersuchungen unterstützte operát,ive Wasservorratsbewirtschaí'tung aufgebaut worden. Obzwar die Landes-Wasserbilanz noch ein günstiges Bild zeigt, überschreitet das Mass der Ausgenütztheit der Wasservorrate bei mehr als der Halfte der auf 13 wasserwirtschaftliehe Einheiten aufgeteilten Wasserbilanzen die 50%. In zahlreichen kleineren Gebietseinheiten ist ein Wassermangel zu verzeichnen. Dies erfordert schon jetzt eine zielbewusste Wasserbewirtschaftung. Im Interesse dieser habon wir zahlreiche Vorkehrungen getroffen: wir habén unsere Oberfláchen- und GrundwaSServorráte aufgemeSsen; das Landes-Stammnetz der Wassergütebeobachtungen ausgebaut; die Güteklassifizierung der Gewásser den Verbrauchsansprüchen entsprechend vorgenommen; für die Registrierung der Wasserverbrauche ein zeitgemásses System eingeführt; die Aufnahme der ungefahr 25 000 Wasserverbraueher beendet; wir habén die operatíve Wasserwirtschaft,— sowohl aus technischer als aueh aus volkswirtschaftlicher Sicht — mit zahlreichen theoretischen und methodologisehen Studien feStgelegt; die Organisation der Wasservorratsbewirtschaftung aufgestellt; über die Ergebnisse und Aufgaben im Jahrbuch für Wasservorratswirtschaft berichtet. In dieser grosszügigen Arbeit leistet die Hydrologische Gesellschaft aktive Hilfe, die auch in der Zukunft in der Entwicklung der Wasserwirtschaft eine wichtige Rolle habén wird. (Folytatás a 159. oldalról) Beszámoló a Borsodi Csoport működéséről A Magyar Hidrológiai Társaság Borsodi Csoportja 1952 júniusában alakult meg. Már a megalakulás előtt megtartott hidrológiai ankéton olyan határozati javaslat született, amely a megalakítandó csoportnak feladatává teszi a borsodi mélységi vízkészlet feltárását. Az alakuló ülés — látva Nagy-Miskolc ivóvíz és fejlesztés előtt álló ipari víz igényét — ennek megoldására munkabizottságot alakított. Ez a munkabizottság, mint ahogy azt Borbély Sándor 1963-ban tartott előadásában ismertette, tudományos kutató munkával kívánt hozzájárulni Diósgyőr vasgyárának ipari vízellátásához, továbbá Nagy-Miskolc ivóvízellátásához. A munkaprogram a Bükk-hegysógben található zsombolyok ós barlangok felkutatása, bemérése, feltárása, és a feltárt karsztüregekben a karsztvíz-megfigyelések és mérések elvégzése volt. Búvópatakok föld alatti folyásainak megfestése, feltárása, forrás megfigyelések, vízhőmérséklet ós vízhozammórések elvégzése, forráskataszter összeállítása, és végül: idegenforgalmi szempontból értékes barlangok feltárása volt e munka-program további része. Az előbb említett munkabizottság rövidesen Zsombolykutató, majd Karsztvízkutató Szakosztállyá alakult, ós igen sok értékes feltáró és tudományos munkát végzett. A Szakosztály jelenlegi elnöke Juhász András tervet dolgozott ki a különböző egyesületekbe tömörült bükki karsztkutatók összefogására. A mélységi vizek, a hévizek és gyógyvizek feltárásának és hasznosításának munkája már a Csoport első éveiben nagy erővel indult meg. A bányászati és kohászati foglalkozásokra jellemzőek, mint foglalkozási megbetegedés, az ízületi bántalmak, s így a közelben található hévizek fontossága is egyre nagyobb. A jelenleg dr. Saád Ferenc által vezetett Balneológiai Szakosztály felmérte a megyei hév- és gyógyvizek kataszterét, szoros kapcsolatban a területi fúró vállalatokkal. A Szakosztály szakemberei számos Borsod megyei helységben működtek közre hévíz feltárásokban és hévíz hasznosításokban. A szakosztály közös munkára hívta fel az illetékes községek és városok vezetőit, ós más érdekeltjeit, hogy mindegyik hévízben található érték megfelelően érvényesülhessen. A Szakosztály vezetői bíznak abban, hogy az illetékes egészségügyi, vízügyi ós idegenforgalmi szervek mind nagyobb figyelmet fordítanak a megyében kifejleszthető gyógyulási lehetőségekre. A Limnológiai Szakosztály a felszíni vizek gyors elszennyeződése ós faunájának pusztulása következtében nehéz helyzetbe jutott. Később fel is oszlott. A Szakosztály elnöke igen értékes felfedezést tett az ingola csanyiki megjelenésével kapcsolatban. Ez világviszonylatban is fontos. Az ingola megjelenése a teljesen élettelen Szinvában mutatja ennek az érdekes halnak bámulatos igénytelenségét, és egyúttal veszélyes voltát a nemes halak tenyészetére. A Borsodi Csoport megalakulását követően Eróziós Munkabizottsága útján is fontos feladatot vállalt, s ezzel egyik elindítója lett a hazai erózió-leküzdő munkának. A munkabizottság működése révén előtérbe került az erózió elleni komplex védekezés iránya. A Vízgazdálkodási Szakosztály több munkabizottságot, így árvízvédelmi ós belvízvédelmi munkabizottságot is alakított. E szakosztály egyik legfontosabb munkája Vízgazdálkodási Kerettervben történt társadalmi részvétel volt. A Borscdi Csoport munkatársai — a Vízügyi Igazgatóság illetékességével kapcsolatban — segítséget nyújtottak Társaságunk Hevesi Csoportjának megalakításában, ós működésében. A Vízgazdálkodási Szakosztály a MTESZ különböző komplex munkabizottságaiban is sokszor részt vállalt. Az agrártudományok fejlesztésének szükségletei a Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Szakosztály megalakítását hozták előtérbe. Ennek révén a Csoport szorosabb kapcsolatba léphetett az Agrártudományi Egyesület Boi sodi Csoportjával. A Borsodi Csoport legtevékenyebb szakosztálya a Vízellátási és Szennyvíz Szakosztály. Munkássága nemcsak ankétok, konferenciák rendezéséből állott, hanem adatgyűjtési munkája révén — Csoport Dezső sz. o. elnök és Fázold Ádám sz. o. titkár működése nyomán — külföldi elismerést is aratott-. A Borsodi Csoport társadalmi aktívái nagy felelősségtudattal küzdenek a felszíni vizek további elszennyeződése ellen, s a szennyezett vizek tisztítása érdekében. A Borsodi Csoport feladatai egyre bővülnek. A karsztkutatásban a tudományosan megalapozott munkáé a jövő. A hegyben való víztárolás megoldása világviszonylatban is nagyfontosságú eredmény lehetne. A Balneológiai Szakosztály munkája is bővülni fog a hévvizek gyógyítási felhasználásának további fejlődésével. A Vízgazdálkodási Szakosztály jövőbeni fejlődése a Vízgazdálkodási Keretterv fejlesztésében és az erózió elleni védekezésben máris adott. A Mezőgazdasági Vízhasznosítási Szakosztály működése a megnövekedett igényekkel, az öntözőtelepek építésével, a víztározásokkal, és a komplex meliorációs tervezésekkel biztosította. A Vízellátási és Szennyvíz Szakosztály feladata az iparosodással együtt növekszik. Ma már a vízszennyezés teljes elhárítására kell törekednünk, nem egyes egyedi viztiszítási megoldásokra. Király Lajos és Gerhard Kálmán