Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)

4. szám - A Magyar Hidrológiai Társaság 50 éves jubiliumi ülésének előadásai - Dr. Papp Szilárd: A vízminőségi követelmények és a víztisztítási technológiák fejlődése a vízgazdálkodásban

192 Hidrológiai Közlöny 1967. 4. sz. Papp Sz.: A vízminőségi követelmények Ez a berendezés azonos tisztítási hatásfokot ér el a hosszanti átfolyású olajfogóval, pedig 2 óra helyett csupán 10—15 perc átfolyási idővel dolgozik. A galvanizáló üzemekben keletkező ciános, krómos és savas jellegű szennyvizek tisztításában mind szenny víztechnológiai, mind szerkezeti és automatizálási téren az elmúlt időkben nagyarányú fejlődés mutatkozott. Cianidos szennyvizek tisztítására hazánkban a klóroxidációs eljárás vált be legjobban. A két lépcsőben végzendő ciántalanítást a MÉLYÉPTERV által tervezett berendezések egy lépcsőben végzik el, ami a műtárgyak egyszerűsítéséhez és csökkentéséhez vezetett. Az egylépcsős klórozás lényege abban áll, hogy a kétlépcsőben 12, majd 4 pH-jú oldatban végzett klórozást 8,5 pH mellett végzi és így külön-külön mind a két pH értéken gyorsan lezajló folyamatot egy közbülső pH értéken egy klórozási művelettel, de hosszabb behatási idővel hajtja végre. A klórozásra legjobban a nátriumhipoklorit felel meg. A krómos szennyvizek tisztítása két lépcsőben történik. Először nátriumbiszulfittal a 6 vegyértékű kromátokat 3 vegyértékűekké redukálják, mad lúgadagolással kiválasztják és leülepítik. A savas szennyvizek kezelésénél kialakult az az elv, hogy az üzemben keletkező savas és lúgos vizeket egymás közömbösítésére felhasználják. A semlegesítés kis savkoncentráció esetében nátronlúggal, nagy savkoncentráció esetében mésztejjel történik. A 1—2%-nál kisebb koncentrációjú savak semlegesítésére a darabos mészkő nem alkalmas, mert igen lassan, hosszú idő múlva és tökéletlenül megy végbe a savtalanítás (MÉLYEPTERV [49]). A legújabb rohamos vegyipari fejlődés tette szükségessé a felületaktív anyagokkal szennyezett szennyvizek tisztíthatóságának és a víztisztító berendezésekben végbemenő ülepítési folyamatokra kifejtett hatásának vizsgálatát. Kutatóink megállapították a különböző hazai gyártmányú detergenseknek biológiai úton történő lebonthatóságának mértékét és egyúttal a detergensekkel szenynyezett vizekben az ülepedő iszap sebességének jelentős csökkenését. (VITUKI [50]). Teljesség kedvéért meg kell még emlékeznünk a szenny vízöntözés terén elért eredményekről is. Mindenesetre a fejlődést elősegítette, hogy az Egészségügyi Minisztérium és az Országos Vízügyi Főigazgatóság a Hidrológiai Társaság szakembereinek közreműködésével rögzítette a szennyvízzel való öntözés alapelveit. Az öntözések végrehajtására előírások és tervezési irányelvek készültek az Országos Vízügyi Főigazgatóság, a VITUKI és a MÉLYÉPTERV munkássága révén. Sajnos, a nekilendülés ellenére sincs a szennyvízöntözés terén lényeges előrehaladás. Ennek oka, hogy a szenny vízöntözést oly sok körülmény befolyásolja, hogy aránylag ritkán lehet csak alkalmazni. A Hidrológiai Társaság szakembereire vár az a feladat, hogy a szennyvízöntözést tökéletesítsék és alkalmazási körét bővítsék. A szenny vízanalitikai kérdések közül a fejlődés egyik lépcsőjeként az egynapos biokémiai oxigénigény meghatározásának jelentőségét említem meg, melynek felhasználásával az öt naposra való átszámítás a laboratóriumi vizsgálatoknál lényegesen egyszerűbb, s ezért többirányú megtakarítást jelent (Maucha, HAK1 [51]). A szennyvíztisztítási technológia nyomon követése az ipari szennyvizek ciántalanítása során szükségessé tette a cianid- és a cianát ionok egymás melletti kimutatására szolgáló módszer kidolgozását (VITUKI [52]). A szennyvizek hatása felszíni vizeink minőségére. A vízgazdálkodási keretterv szerint a jövőben az ipari vízellátás túlnyomó részét és az ivóvízellátás nagyrészét a felszíni vizek biztosítják. Ezzel egyidejűleg megnövekedett szennyvízterhelés a felszíni vizeket fenyegeti. Ha azt nézzük, hogy a felszíni vizekbe torkoló különböző házi és ipari szennyvizek milyen mértékben befolyásolják a vizek minőségét, akkor a következő megállpításokra jutunk. A házi szennyvizek, melyek általában nagyobb mennyiségű szerves anyagokat tartalmaznak, redukáló hatásuk következtében csökkentik a vizek oldott oxigén tartalmát, sőt bizonyos esetekben kénhidrogén fejlődést idézhetnek elő, miáltal a vizek felhasználásra teljesen alkalmatlanná válnak. Kivételt képeznek a nagyobb befogadók, mert bennük a szervesanyagtartalmú szennyvizek felhígulása ós az öntisztulás következményeképpen a szennyeződések hatása kevésbé válik súlyossá. Az ipari szennyvizek közül szervesanyag-tartalmúknál fogva a vegyipar, az olaj- és szénfeldolgozó iparok szennyvizei a veszélyesek. Az ipari eredetű káros szennyező anyagok közül a lebegő anyagok gátolják a napfény behatolását és ezzel csökkentik a folyóvíz életlehetőségeit és a kórokozó baktériumok elpusztulását. Az oldott állapotban jelen levő toxikus anyagok, mint nehézfémsók, ciánvegyületek, szénhidrogének, szulfitok stb. igen érzékenyen hatnak a vízben levő mikroszervezetekre. Igen kellemetlen a vízben levő ízt és szagot adó anyagok jelenléte, mert erősen éreztetik hatásukat mind az ivóvíz előkészítése, mind a halhús felhasználása során. Káros hatásúak közé kell sorolni a hűtővizek nagyrészét is, mert emelik a folyóvizek hőmérsékletét és ezáltal megváltoztatják a víziélet körülményeit. A radioaktív szennyezőanyagok is károsak, hiszen a vízben levő növényi és állati szervezetekben feldúsulva egészségügyi ártalmat okozhatnak. Az egyre nagyobb mértékben felhasznált műtrágyák és a különböző irtószerek többnyire kedvezőtlenül befolyásolják a csurgalékvizek közvetítésével a felszíni vizeket. Mindezek az ivó- és ipari vízhasznosításban előidézett nehézségeken kívül alkalmatlanná tehetik a vizeket állattenyésztési és a mezőgazdasági felhasználás céljaira is. Számos esetben kárt okoz az ipari szennyvizekben oldott anyagoknak a műtárgyakra gyakorolt hatása, nem is említve a halállományban előidézett károkat. Az elmondottakból kitűnik, hogy igen nagy szükség van a természetes vizek minőségének védelmére. Ezt sűrűn lakott és iparosított területen pusztán szennyvíztisztítással elérni nem lehet. A vizek minőségi védelmének már az ipartelepeken belül kell megtörténniük. Mivel minálunk a fel-