Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)
3. szám - Csanády Mihály: Adatok a biológiai szennyvíztisztítók hatásfokának értékeléséhez
Csanády M.: Biológiai szennyvíztisztítók Hidrológiai Közlöny 1967. 3. sz. 145 próba azonnal pozitív eredményt ad.) A rothadóképesség viszont csak azt jelenti, hogy a szennyvíz magára hagyva (oxigéntől elzárva) bizonyos idő után elkezd rothadni. A két fogalom közötti különbség szenny víztechnológiai szempontból is alapvető fontosságú. A rothadási próbát fel szokták használni a tisztított szennyvíz ún. relatív tartósságának (relatíve stability) a meghatározására [8]. A relatív tartósságon a szennyvízben rendelkezésre álló oxigénnek (oldott oxigén + nitrit és nitrát oxigénje) a teljes biokémiai oxigénigényhez (BOI 2 0) való viszonyát értik, amit általában százalékban fejeznek ki. Ez az arány közelítőleg meghatározható a minta oxigéntartalmának elfogyásáig eltelt napok számából. Az oxigén elfogyását jelezné a metilénkék színének az eltűnése, a rothadási próba pozitívvá válása. A metilénkékredukciós próba ilyen célra való felhasználása elméleti szempontból is vitatható. A metilénkék színének az eltűnése ugyanis nem az oxigén elfogyását jelzi, hanem egy meghatározott redoxpotenciál értéket (pH = 7-nél+ 0,01 V), amelynek eléréséhez az oxigén elfogyása után még továbbmenő redukáló folyamat szükséges. Az oxigén hiánya még nem jelent rothadást vagy rothadóképességet. A rothadási próbát ilyen célra egyre kevésbé használják, kiszorítja az oldott oxigén, nitrit, nitrát és BOI pontos meghatározása [8]; nyilván az elméletileg is bizonytalan összefüggést a gyakorlat sem igazolta kellő mértékben. Ez azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy a rothadási próba elavult vagy szükségtelenné vált módszer volna. A „relatív tartósság" megbízható megállapítására nem alkalmas, eredeti céljára, a szennyvíz rothadó jellegének, bomlási hajlamának a megállapítására azonban igen. Egyszerűségénél fogva különösen jó szolgálatokat tehet olyan helyen, ahol laboratóriumi vizsgálatra nincs lehetőség; nem teszi fölöslegessé azonban a részletes laboratóriumi vizsgálat sem, azt is értékesen egészítheti ki, amit a már elmondottakon kívül még az alábbiak is igazolnak. Rothadóképesség és bakteriológiai hatásfok A rothadási próba a szennyvíz anaerob állapotba jutását jelzi. Magát a rothadást anaerob baktériumok hozzák létre, tehát a rothadóképesség az anaerob baktérium-tevékenység jele. Kézenfekvőnek látszik az a feltevés, hogy egy szennyvíz rothadóképessége és bakteriológiai szennyezettsége között összefüggésnek kell lennie. A fenti 116 hatásfok-vizsgálat legfontosabb bakteriológiai adatait* csoportosítottam a tisztított szenny víz rothadóképessége szerint a 3. táblázatban. (Az átlagos adatok az abszolút értékek esetében mértani átlagot jelentenek.) A táblázat adatai alapján a csepegtetőtestes és az eleveniszapos berendezésekre vonatkozóan egyaránt megállapítható az, hogy az első 24 órában pozitív próbát adó („rothadóképes") és a második 24 órában rothadó („gyengén rothadóképes") tisztított szennyvizek között bakteriológiai szennyezettség szempontjából lényeges különbség nincsen. Az abszolút értékek és a százalékos hatásfok értékei egyaránt eléggé szélsőséges értékek között ingadoztak. A határértéknek tekintett 85%-ot mindkét bakteriológiai paraméter esetében elérő hatásfok a ,,gyengén rothadóképes" kategóriában egyetlenegyszer sem fordult elő, a „rothadóképes" kategóriában kétszer, de ez a két eset is igen nagy abszolút számokat mutatott, tehát a hatásfok itt is csak a nyers szennyvíz szokatlanul nagy szennyezettsége miatt látszott jónak. Egyértelműen megállapítható tehát, hogy ahol a rothadóképességi próba 48 órán belül pozitív eredményt adott, a bakteriológiai hatásfok nem volt megfelelő. Az eleveniszapos berendezéseknél a „rothadóképes" és „gyengén rothadóképes" kategóriákban a baktériumszám abszolút értéke és a hatásfok értéke között ellentmondás látszik: a tisztított víz nagyobb abszolút szennyezettsége esetén jobb a hatásfok. Ez az ellentmondás abból adódik, hogy épppen ezekben a kategóriákban kicsi a vizsgálatok száma (lásd 2. táblázat), * A bakteriológiai vizsgálatokat az OKI higiénés mikrobiológiai laboratóriuma: néhai Dr. Gregács Margit és Dr. Ormay László végezte. Összefüggés a tisztított szennyvíz rothadóképessége és a bakteriológiai hatásfok között 3. táblázat TaöA. 3. 3aeucuMocmb Mexcdy cnocoőnocmbw ouuufeHHoü cmotHoü eodu k aHuenuw u K03@uiiueHm0M öaKmepuoAozunecKozo noAeínoao deucmeun Table 3. Relationship between the digestibility of treated sewage and bacteriological efficiency Coli szám a tisztított szennvvízben 1000/ml rj% a coli szám csökkenése 37°-os baktériumszám a tisztított szennyvízben 1000/ml r]% a bakt. szám csökkenése átl. min. max. átl. max. min. átl. min. max. átl. max. min. :epegtetőestes beendezéek Rothadóképes 65 22 540 23 88 0 347 76 1300 30 90 0 :epegtetőestes beendezéek Gyengén rothadóképes 50 11 140 39 82 0 419 130 1100 25 82 0 m -t> 05 U Nem rothadóképes 5,0 0,1 49 78 99,6 0 54 2 350 76 99,2 0 • cö a N3 0} . . B hü © ® Rothadóképes 18 2,2 130 45 85 0 108 35 480 27 79 0 © *0> > CD SÍ ® O d) u ^ Gyengén rothadóképes Nem rothadóképes 46 1,0 13 0,01 130 7,9 64 97 86 99,9 30 90 313 9,5 150 0,2 600 80 58 97 79 99,7 34 91
