Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)

3. szám - Dr. Bolberitz Károly: A felszíni vizeket terhelő anyagok és mérgező határértékeik

Bolberitz K.: A felszíni vizeket terhelő anyagok Hidrológiai Közlöny 1967. 3. sz. 137 kérdések előtt állnak az ezzel foglalkozó kutatók. Ha hozzávesszük ehhez azt, hogy az iparból a szennyvizekbe jutó ilyen idegen anyagok száma már több száz, és hogy számuk napról-napra növekszik, tisztán láthatjuk azt, hogy ezek a laboratóriumi mérések bármennyire érdekesek is, és bővítik isme­reteinket, a gyakorlati elbírálás szempontjából nagyrészt használhatatlanok. Ezt kikerülendő ala­kult ki az a jelenlegi gyakorlat, mely az élővizekben elfogadható határértékekként a laboratóriumi vizsgálatok által meghatározott toxikus dózisok­nak töredékét, lehetőleg minél kisebb hányadát, javasolja és ezt igyekszik a gyakorlatban érvénye­síteni. Ez a gyakorlat érthető, de nem tekinthető sem tudományosnak, sem gazdaságosnak. A felmerülő kérdéseket viszont meg kell oldani és ezek során ügyelni kell arra, hogy a megoldás minél kisebb veszélyt, kockázatot jelentsen. E törekvés eredményeképpen már kezdő jeleit lát­hatjuk azoknak az elgondolásoknak, melyek új irányt kívánnak adni a vizek terhelhetőségére vo­natkozó vizsgálatoknak. Ez az új irányzat abban áll, hogy elismeri a vizek és ipari szennyvizek egyéni jellegét és ebből az alapelvből kiindulva minden konkrét esetben az adott felszíni vízzel és az adott szennyvízzel végezteti a vizsgálatokat természetes viszonyok vagy a természetes viszonyokat (hő­mérséklet-változás, oxigénfelvétel) megközelítő la­boratóriumi körülmények között. Egy francia kutató a laboratóriumban felál­lított köralakú vályúban áramoltatott élővízzel tartja helyesnek végezni a terhelhetőségi vizsgála­tokat. A Világegészségügyi Szervezet legújabb ajánlata szintén a természeti körülményeket igyek­szik utánozni a laboratóriumban. Eszerint 12 órán át megvilágított, 12 órán át sötétben tartott cel­lákban, a vizsgálni kívánt vízzel és mérgező anyag­gal dolgozva, a már káros subletalis dosisokat a halak filmre vett menekülése útján lehet ész­lelni [21], Még tökéletesebbnek látszik az a belga kísérlet mely Liége-ben a Maas folyó terhelhetőségének ós regenerálódó képességének ellenőrzése céljából 100 m hosszú, szabadban álló csatornaszakaszt épít és e berendezéssel fogja folyamatosan ellenőrizni, az ipari szennyvizek hatására, az élővízben jelentkező változásokat. A cseh Vízügyi Kutató Intézet már 9 évvel ezelőtt épített ilyen vizsgáló csatornasza­kaszt a prágai szennyvízkísérleti telepen, ahol a szennyvizek tisztulását kívánták figyelemmel kí­sérni. Ezek egyenlőre még próbálkozások, de mutat­ják a jövő útját, amely ezek szerint az lesz, hogy minden fontosabb vízfolyás mellett berendezéseket fognak építeni, melyeken állandóan lesz lehetséges a hatásokat mérni. Még célszerűbb lenne szállítható vizsgáló csatornákat készíteni, melyek segítségével mindenkor a helyszínen lehetne a szükséges méré­seket hosszabb időtartamon át elvégezni. Egyrész­ről az ipari szennyezések mennyiségi, minőségi fokozódása, másrészről a felszíni vizek tisztaságá­nak megóvása nélkülözhetetlenné teszi azt, hogy az ily irányú vizsgálatokat minél kiterjedtebben és minél behatóbban végezzék. Összefoglalás A városba tömörülés, az iparosodás és kemi­zálódás következtében mind nagyobb mennyiségű és mind többféle anyag kerül a befogadó vizekbe, aminek révén ezek élő jellege erősen veszélyezte­tett. Hatásuk kivizsgálása és ellenőrzésük céljából e káros anyagokat csoportosítani kívánatos tulaj­donságaik és megjelenési formájuk alapján. E csoportok közül legveszélyesebbek a szervetlen és szerves mérgező anyagok, melyek már mikrotö­ménységekben is veszélyeztetik az élővizeket. Döntő fontosságú ezért megismerni és rögzíteni ezeknek az anyagoknak megengedhető határérté­keit. Az utóbbi évtizedben igen nagy számmal végeztek ily irányú méréseket. Ezeket azonban nebéz értékelni és összehasonlítani a kérdés szöve­vényes volta és az egységes vizsgálati eljárások hiánya miatt. Nem egyértelműen tisztázott a mér­gezőkópesség fogalma, a mérgező hatás észlelési módja, a vonatkoztatási egység. Tisztázatlan az, hogy a számtalan vízi szervezet közül melyek a legmegfelelőbb indikátorszer vezetek. Még az egyes halfajtákon belül is nagymértékben változhat az érzékenység a kortól és a nemtől függően. Mások a kísérleti eredmények álló- és folyóvízben végzett kísérletek során. Befolyásolja az eredményeket a víz hőmérséklete, oldott oxigén tartalma, kemény­sége, kémhatása, de úgy látszik, még az is, hogy milyen időpontban végezték a laboratóriumi vizs­gálatot. Végül tekintettel kell lenni az élő szervez­tek alkalmazkodó képességére és arra, hogy a gyakorlatban több mérgező anyag lehet egyidejű­leg jelen, melyek szinergista vagy antagonista jelenségeket mutathatnak. A felszíni vizek élő jellege megóvásának és terhelhetőségének megállapítása céljára tehát a szokásos vizsgálatok nem nyújtanak megbízható alapot. Minden befogadó víznek és minden be­bocsátott szennyvíznek egyéni jellege van. Ezért a terhelhetőséget és az esetleges mérgező hatásokat csakis az eredeti vízzel és szennyvízzel, laborató­riumban, de inkább a helyszínen végzett tartós modellkísérletek útján lehet csak megállapítani. IRODALOM [1] Reymonds, T.: Pollutional effects of ugricultural insecticides and synthetic detergents. W. Sew. Works 109 (1962) 352—55. [2] Doudoroff, P.: Critical Review of Literature on the Toxicity of Industrial Wastes and their compo­nents to fiába Sewage and Industrial Wastes, 25 (1953) 802—39. [3] Pickering, Q.: The Toxicity of Organic Phosphorus Insecticides to Different Species of Warinwater Fishes. Transactions of the American Fisheries Society, 91 (1962) 175—84. [4] Hubault, E. : Les seuils de novicité de divers com­posés chimiques vis-á-vis du poisson. 42, Eau. 271—76. [5] Bucksteg, W.: Teste zur Heurteilung von Ab­wassern'. Stadthygiene, 12 (1961) 180—184. [6] Doudoroff, P.: Critical Review of Literature on the Toxicityoflndustrial Wastes and their components to fish. Sewage and Industrial Wastes, 25 (1953) 816 p. [7] Cox, Ch.: Operation and Control of Water Treat­ment Processes. WHO (1964) 40.

Next

/
Oldalképek
Tartalom