Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)

3. szám - Szilvássy Zoltán–dr. Vágás István: Helyszíni tapasztalatok, elméleti megállapítások az 1965. évi szigetközi árvízvédekezésről

Szilvássy Z.—Vágás I.: 1965. évi árvízvédekezés Hidrológiai Közlöny 1967. 3. sz. 129 Első módosító megjegyzésünket a megáradt folyó magas vízszintjei által a talajvízre gyakorolt hatások irányára vonatkozóan tehetjük. E szerint általánosságban nincs különösebb okunk annak feltevésére, hogy az áradó víz szintjei által megindított nyomási hatások tovaterjedése szükségszerűen a folyó tengelyére, vagy a töltések vonalára merőlegesen kell, hogy történjék. Sokkal valószínűbb, hogy e tekintetben — különösen a Szigetközben — a Duna által régebben (gyakran geológiai időszakok távlatában) kialakított ág- és érrendszer lényegesen nagyobb jelentőségű, mint a pusztán geometriai feltevéseken alapuló, inkább csak az elméletileg feltételezhető homogén talaj rétegződés esetén tehető következtetések. Az ág- és érrendszer helyszíni nyomon követése korántsem egyszerű feladat, hiszen a homogénnak látszó kavicstalajban rendkívül nehéz lehet elkülöníteni egyes jobban, illetve kevéssé beiszapolódott rétegeket, gyakran fúrási módszereink egyes tökéletlenségei miatt is. Az eltemetett egykori folyóág- és érrendszer hatásainak megállapításaiban egyébként a vízkémiai, vízhőfokmérési, izotópos (tritiumos), illetőleg geofizikai módszereknek a jövőben komolyabb jelentősége lehet. A második módosító megjegyzésünk a talaj vízrétegvonalak értékelésének eddig megszokott módszeréhez kapcsolódik. A talaj víz-rétegvonalak módosított értékelésének akkor lehet fontossága, ha sikerül meghatároznunk és összekötnünk a víznyomások átadódása szempontjából egyenlő helyzetben levő pontokat. Ez az új rétegvonalsereg nem feltétlenül a talaj vízkutakban meghatározott piezometrikus szinteknek megfelelő rétegvonalsereg lesz, hiszen a jelenlegi körülmények között a talajvízkutakban mért vízállások rétegződés szempontjából egymáshoz képest gyakran inhomogén állapotokat vonnak egybe. A nyomások tovaterjedési időtartama szempontjából azonos helyzetű pontok ismerete a talajvízállások emelkedési sebességének megállapítása, továbbá a talaj buzgárosodási hajlamának ismerete tekintetében válhat értékessé. Egyúttal a fakadó vizek keletkezésének jellemző időpontjaira vonatkozóan is értékes adatokat szolgáltathat. A harmadik módosító megjegyzésünk ezek után érintheti a folyómenti talajvizek mozgására és utánpótlódására vonatkozó eddigi szemléletünk módosítását, s ennek megfelelően el kell ismernünk, hogy a töltésezett folyók áradásai során keletkező fakadó vizek létrejöttéhez nem szükséges tényleges átszivárgás, s így a viszonylag lassú szivárgási sebességek itt nem érvényesülhetnek. A nyomásátadódás következtében ugyanis viszonylag gyors ütemű talajvízmozgásokat tapasztalhatunk, amelyeknek mozgástörvényei jórészt még felderítésre várnak. A helyes további tájékozódás érdekében ezért kívánatosnak tartanánk, ha a jövőbeni árvizekkel kapcsolatos tudományos vizsgálatok kiterjeszkedhetnének az alábbiakra is: 1. A talajvízészlelő hálózat árvízi szempontokra is figyelemmel történő bővítésénél elválasztandók a rétegződés tekintetében különnemű helyek és fúrási szintek. Egyúttal rámutathatunk, hogy az észlelőkút hálózatok további sűrítését nem vonalas elhelyezésben célszerű végezni, hanem kétdimenziós (sakktáblaszerű) kiosztásban, hogy a folyóra merőleges irányokon kívül másfajta nyomástovaterjedési irányok is felderíthetők és tanulmányozhatók legyenek. 2. Az árvízidei talajvízszínészlelések száma növelendő. 3. A kútfúrási módszerek tökéletesítése során lényeges volna olyan mintavételi technológia kidolgozása, amellyel a ma részletesen ki nem mutatható agyagásványok, vagy vízzáró iszapszemcsék jelenléte is megállapítható. 4. A felszín alatti ág-, ér-, esetleg járatrendszer azonosításában kiterjedtebben volna szükséges alkalmazni a légi fotográfiai, vízkémiai, vízhőmérsékleti, az izotópos, valamint a geofizikai módszerek közül az adott helyen legcélszerűbbeket. 5. Célszerű a buzgárfejlődés történeti adatait a lehető legnagyobb hűséggel azonnal összegyűjteni, a vízszinmagasságokra, rétegződésre, hőfokés vízkémiai viszonyokra is tekintettel. IRODALOM [1] Az árvédekezós gyakorlati ismeretei. (Az Orsz. Vízügyi Főig. kiadványa, Budapest, 19G2.) Szerk.: Durst Zoltán. [2] Bogdánfy Ödön : A természetes vízfolyások hidraulikája. Budapest, Franklin Társ. 1906. [3] Oalli László: Szivárgási jelenségek a védvonalakon. Vízügyi Közlemények, 1955. 1—2. [4] Lampl Hugó: Buzgárképződés és talajtörés. Vízügyi Közlemények, 1959. 1. [5] Németh Endre: Mezőgazdasági vízgazdálkodás. Műegyetemi előadások jegyzete. Budapest, 1951. [6] Péch József: Gát védelem. Budapest, Franklin társ. 1892. [7] Tápay László és Szalay Miklós: Árvízvédelmi kézikönyv. Budapest, 1956. [8] Suter, Max: Hozzászólás Turnbull, W. J. és Mansur, C. I.: Investigation of Underseepage — Mississippi River Levees. (A gát alatti szivárgás vizsgálata a Mississippi folyó töltésein.) Transactions ASCE, 126. kötet, I. rész, 1961. Hozzászólás Ziegler Károly: A kísérlet a különböző vízfeltörések, fakadások osztályozására és egységes terminológiájának kialakítására feltótlenül helyes. A meghatározásokkal is egyetértek. Mindössze azt tartom szükségesnek, hogy a szerzők által ,,külvízbuzgárnak" nevezett és megállapításuk szerint a külvízből kétdimenziós áramlás útján közvetlenül utánpótlódó — esetleg a vízvezető rétegek járataiban már járatossá is elfajult — valódi és igen veszélyes buzgárfajtát élesen el kell különíteni a megjelenésében az első órákban hozzá hasonló, de a kötött fedőrétegben kialakuló ,,talp járaton" keresztül történő csurgástól. Azaz hangsúlyozni kell, hogy járatos buzgár csak a vízvezető réteg járataiban alakulhat ki. A kötött fedőrétegben történő átfolyás minden esetben csurgásként kezelendő. Már csak azért is, mert a kétféle jelenség elleni védekezés — mint erre a szerzők helyesen rámutatnak — erősen különböző és az idejében való különbségtétel a védekezés sikerét döntően befolyásolhatja. Még érdekesebb szerzők megállapítása az általuk ,,hideg"-nek nevezett buzgár vizének hőfo-