Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)

3. szám - Csermák Kálmán: Tározók üzemelési kérdései

114 Hidrológiai Közlöny 1967. 3. sz. Csermák K.: Tározók üzemelési kérdései mérettel épült, hogy történt az alapozása, történt-e talajcsere, földgát esetén beépítettek-e vízzáró magot, van-e nádtelepítésre alkalmas padka, hogy oldották meg a hullámverés elleni védelmet, szabad-e a gáton járművekkel közlekedni. A gát koronaszintje mennyivel magasabb a mértékadó árvíznél, ill. az üzemi vízszintnél, milyen vízmélységek vannak a gáttest mellett, a gátban milyen elmozdulás-regisztráló berendezéseket építettek be stb. A műtárgyakat illetó'en minden tározónál megtalálható az üzemvíz leeresztésére szolgáló zsilip, az árvizek levezetését szolgáló árapasztó mű, továbbá a hullám védelmet biztosító művek. Vegyük ezeket sorba: a) Az üzem víz és egyben a patak közepes vizeinek levezetésére szolgáló mű táblával szabályozható zsilip, mely egyszerűbb esetben vagy helyszíni betonból, vagy előre gyártott elemekből, rendszerint több tagból épül meg, vízfelőli oldalon elzáró szerkezetet tartalmazó toronnyal, amelyhez hídon történik a közlekedés. Nagyobb magasságok és víztömegek leeresztése esetén, mint pl. a Bokodi hűtő és tározó tó esetében a zsilip többnyire ikerszelvényű, járható méretű. A zsiliptoronyban helyezkedik el a zsiliptáblák mozgatásához szükséges gépház, a gépészeti és elektromos berendezésekkel. A zsilipbe és aknákba épül be a csővezeték, amelyen át a szükséges vízmennyiség — a gépházból kezelhető tolózárak segítségével — levezethető. b) Az árapasztó bukó és csatorna műszaki megoldása ós anyaga igen változatos lehet. Az árapasztónak biztonságosnak kell lennie és automatikusan kell működnie. A biztonság fokát elsősorban az határozza meg, hogy nem veszélyeztet-e lakott területet. Önműködőnek azért kell lennie a bukónak, mert nem mindenhol lehet biztosítani a kezelőszemélyzet állandó ott-tartózkodását. Az árapasztó csatorna egyszerű földmeder is lehet (mint pl. a Móri tározó tavaknál). A bukó lehet egyszerű beton bukó (pl. a Monostorapáti tározónál, a Bokodi tónál stb.), de lehet vízládás bukósor is (mint pl. a nyárádi tározó KOT elemekből készült bukósora). Az árapasztót ós a hozzá tartozó halrácsot gondosan meg kell figyelni, mert a legtöbb gátszakadás az árapasztó nem megfelelő működéséből származik. Ilyen eset volt és igen súlyos helyzetet teremtett a Móri halastavaknál. Előfordult azonban az az eset is, hogy a földből készült árapasztó csatorna bukó utáni alsó szakaszán oldalról kapott csapadékvíz beömlést, amely a csatorna oldalrézsűjót ós fenekét bontotta meg annyira, hogy a patak vize a tározó tavakat megkerülve az árapasztón folyt le. Ilyen eset a Móri ÁG. tározótavainál állt elő. Földárapasztók építése esetén a csatornában kialakuló vízsebességek az ott levő talajra megállapítandó határsebessógek alatt kell hogy maradjanak, mert a keletkező kimosások veszélyeztetik a bukó állékonyságát, amint ez a Pátkai és Kétyi halastavaknál történt. c) A gát állékonysága szempontjából jelentős szerepük van a hullámvédelmi műveknek. A hullámverés elleni védművek lehetnek stabilok, vagy mozgathatóak, anyaguk szempontjából készülhetnek betonból, kőből, de létesíthető biológiai védelem is vagy telepíthető e célból nádsáv. A nádsáv telepítésénél kedvezőtlen hazai tapasztalatok miatt még további kísérletekre van szükség a telepítés teclmolgiájának helyes kialakítása céljából. Erősen szikes talaj esetén nádtelepítés helyett kavicsterítést is lehet alkalmazni. Járulékos és kapcsolódó létesítményeknek számítanak a mederburkolatok, olyan épületek, melyek a tározás, megfigyeló'szolgálat vagy ezek kiértékelése céljából szükségesek, laboratóriumok, hordalékfogó gátak, mérőbukók, a tározóhoz vezető utak stb. Általában ilyen létesítményeknek számít minden olyan épület, műtárgy, út, gazdasági vasút stb., mely a tározó rendeltetésszerű használatát hivatott szolgálni. 2. A létesítmény üzemeltetése Ez a fejezet foglalja össze — 3 részre osztva — az üzemeltető teendőit: Az első rész a teendők időbeli beosztását, a második rész az összes üzemeléssel kapcsolatos feladat leírását, végül a harmadik rész a létesítmények vizsgálatára és karbantartására vonatkozó előírásokat tartalmazza. 2.1. Az üzemelő feladatai. A Szervezeti kérdések c. részben meg kell adni a tározó beruházójának és üzemeltetőjének, valamint ezek felügyeleti hatóságainak megnevezését és címét. Meg kell adni azt is, hogy az üzemeltetéssel kapcsolatos munkákat ki végzi; mi az, amit az üzemelést végző személy maga köteles elvégezni és milyen esetekben alkalmazhat idegen munkaerőt, kihez kell fordulni a vitás esetekben, ill. kitől kaphat vagy kitől fogadhat el az üzemeléssel kapcsolatban utasításokat. A teendők felsorolása c. fejezet-rész az üzemelési szabályzat legfontosabb része, mert ez sorolja fel az üzemelés során előforduló összes feladatot. Ilyenek az alábbiak: a) A kiszolgáltatandó víz adagolása érdekében az üzemelési szabályzatnak pontosan elő kell írnia a leeresztés módját, mértékét, a bevezetések idejét és mindezek ellenőrzését. Ha a tározó valamely vízfolyás vízhozamának kiegészítésére létesül, mint pl. a Rakacai tározó, akkor a patakon távjelző vízmérce felállítása célszerű. b) A leeresztett vízmennyiség megbízható megállapítása érdekében a tározó kezelőjének olyan táblázatot vagy grafikont kell a kezébe adni, mely egyrészt a tározó vízállásának, másrészt a zsilip vagy tolózárnyitás mértékének függvényében megadja a lefolyó vízmennyiséget. Ezek használatára a kezelő személyzetet gondosan ki kell oktatni. c) A gáttest és az azon létesített gyepszőnyeg állandó megfigyelés alatt tartandó. Ellenőrzésre szorulnak, s főleg minden nagyobb árhullám levonulása után gondos átvizsgálást igényelnek a műtárgyak (árapasztó zsilip és csatornák; leeresztő zsilip, burkolatok stb.) is. d) Gondosan kell ellenőrizni a gát vízfelőli oldalán létesült hullámvédő mű állapotát, mely igen fontos szerepet játszik, ha a tározótó felülete nagy kiterjedésű, s az uralkodó szélirány a gát vonalára merőleges. A padkára telepített nád fenntartása, felújítása is lényeges feladat. e) A tározó ürítését, feltöltését az üzemelési szabályzatban pontosan elő kell írni. Teljes leürítést rendszerint csak külön rendeletre, rendkívül indokolt esetben vagy súlyos katasztrófa megelőzése céljából kell végezni. Feltöltésnél, ürítésnél kívánatos az ütem pontos körülírása, a vízszint gyors emelkedése vagy méginkább gyors süllyedése nem kívánatos. Meg kell azonban jegyezni, hogy telj"es kiürítésnek több szempontból (pl. a fagyveszély kiküszöbölése miatt vagy halászati célokból) szerepe lehet, sőt némely esetben múlhatatlanul szükséges is.