Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)

7. szám - Egyesületi és műszaki hírek

334 Hidrológiai Közlöny 1966. 7. S2. Kiss L.: Kutak nyugalmi vízszintjei Mint látható, az abszolút nyomásmagasság a mért nyugalmi vízszintnél 2,2 m-rel alacsonyabb szintet ad. BOnPOCbl CTATHMECKOrO YPOBHfl BO^bl B KOJlOflUAX Jl. Kuuiiu CTaTHMecKníí YPOBEHB BOAU B KOjiOAnax HaxoAirrcfi noA BJIHHHUEM YAEJIBHORO Beca BOÁM. Bonpoc noApoStto PACCMARPUBAETOI B CTATBE, ONYŐAHKOBAHHOÍÍ ABTOPOM B THApojiorHMecKOM >KypHa/ie Na 7. 1965 r. B HacToamert CTaTbe AaeTCíi rpa<j)in< c KPHBHMH, HeoöxoAH.vibiM K oöjierqeHino pacqeroB (0ueypa I). Ha rpaP (JlHKe MOM<HO OTCMHTblBaTb BeJIII'IllHyJ-, 3aBHCHIUyiO OT Lj Te.MnepaTypw na noBepxHocrn II na rjiyönne IIpoii3BeAeHHe 3T0Ü BejiHMHHbi h rjiyőHHbi L aaer BejuiHtmy nanopa, AeíícTByiomero na Aannoíí rjiyOnne. F ragén des Ruhewasserspiegels von Brunnen L. Kiss, Den Ruhewasserspiegel von Brunnen beeinflusst das spezifische Gewieht der Wassersáule. Verfasser hat sich mit dieser Frage in seiner Abhandlung im „Hidrológiai Közlöny" Heft 7/1965 eingehend befasst. Anstatt der zu den Berechnungen notwendigen Formel gibt er jetzt eine Kurvenschar ( Abb. 1.) zur Erleichterung der Berechnungsverfahren. Vom Graphikon kann der von der Oberfláchen- und Tiefentemperatur abhiinP gige y VVert abgelesen werden, der mit der Tiefe L rnulIj tipliziert die Grösse des in der Tiefe vorhandenen Drukkes angibt. Egyesületi és műszaki hitek Rovatvezető: Dr. VÁGÁS ISTVÁN A Hidraulikai és Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Szakosztály 1966. április 13-i előadóülésén a belvíz-szivattyú telepek tervezési kérdéseiről adott elő Horváth Sándor, Markó Elek ós Simon István. Az előadók a belvízszivattyútelepek fejlődésének irányairól, létesítésük és felújításuk gazdaságossági kérdéseiről, mély- ós magasépítési problémákról, a géptípus, energiaellátás ós automatizálás kérdéseiről szóltak. Egyúttal ismertették kiviteli tapsztalataikat. A Vízellátási és Hidrogeológiai Szakosztály április I 9-i ülésén dr. öllős Géza a feszített tükrű kutak hidraulikai tervezésének kérdéseiről adott elő. Az előadó értelmezte a kutak maximális vízadóképességét befolyásoló tényezőket és ezek egymással való kapcsolatát. Bírálta a Sichardt-féle szemléletet. A modellkísérletek tükrében vizsgálta a teljes- és a lebegő kút működéséhez tartozó hidraulikai jellemzőket. Ugyancsak a hazai modellkísérletek alapján mutatott rá a hidraulikai szemléletű megoldásra a kutak körüli szűrőréteg kialakítására és a kihomokolódási folyamatra vonatkozóan. A Vízkémiai és Víztechnológiai Szakosztály az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület Hőerőmű Szakosztályának Vízvegyészeti Munkacsoportjával közösen április 22-én „Ipari hűtővizek minőségi kérdései" címmel ankétot rendezett. Az ankét megnyitóját Varró István, a Vízkémiai és Víztechnológiai Szakosztály elnöke tartotta. Ezt követően az alábbi előadásokra került sor: Bolberitz Károly: A vízminőség jelentősége a hűtővíz-gazdálkodásban. Gyuris Károly: Erőművek hűtővíz-minőségű kérdései. Gyulai Alajos ós Sviderszky Gyula: A vegyipar hűtővíz-minőségi problémái. Póta György: Élelmezési üzemek hűtővíz-minőségi kérdései. Csoport Dezső: A kohászati ipar vízminőségi problémái. Frank György: A Heller—Forgó hűtőrendszer és a vízminőség. Dr. Görög Jenő: Ipari hűtővíz-rendszerek biológiai problémái. Szakáll Kálmán: Hűtővizek kezelésének technológiai ós tervezési kérdései. Kelemen László: A hűtővíz-gazdálkodás gazdasági kérdései. A vitavezetést Abos Brúnó és Holló István lát ta el. A zárszót Ferenczi Sándor, a Vízvegyószéti Munkacsoport elnöke mondta. A Borsodi Csoportnak az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatósággal közös rendezésben megtartott április 18-i előadóülésén Perényi Károly tartott vetítettképes úti beszámolót Irak vízgazdálkodásának főbb kérdéseiről. A Nyíregyházi Csoport április 1-i ülésén Györké Olivér a Mali Köztársaság-beli szakmai élményeiről mutatott be vetített képeket. A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének Csongrád megyei szervezete, a Szegedi Móra Ferenc Múzeum ós a Városi Somogyi Könyvtár 1 966. április 8-án Szegeden Vásárhelyi Pál, a reformkor mérnöke halálának 120 éves évfordulóján ünnepséget rendezett. Az ünnepségen megkoszorúzták Vásárhelyi Pál szegedi szobrát. Emlékbeszédet mondott dr. Bátyai Jenő, az MTESZ műszaki titkára. Utána emlékkiállítás nyílt, a szegedi Móra Ferenc Múzeum kupolacsarnokában. Megnyitóbeszédet mondott Dévény István aranyokleveles mérnök, a Magyar Hidrológiai Társaság Szegedi Csoportjának elnöke. Az ünnepségről a szegedi napisajtó is behatóan megemlékezett, s méltat ta a magyar vízimérnökök évszázados munkásságát Vásárhelyi Páltól napjainkig, a Szeged környéki ár- ós belvízinentesítósi munkákat, a régi idők vízkárelhárítását, és a mai idők tervszerű vízgazdálkodásának jelentőségét,. A Magyar Hidrológiai Társaság 1966. április 15-i klubestjén szakmai ós élménybeszámolót tartott Mali Köztársaság-buli vízügyi kiküldetéséről Györké Olivér. Az április 26-i központi előadóülésen dr. Roland Bucksch, az Osztrák Vízgazdálkodási Szövetség ügyvezető elnöke „A vízvédelem kérdései Ausztriában" címmel tartott előadást. Az előadó kifejtette, hogy Ausztria vízben gazdag ország, de ennek ellenére egyre növekvő gondjai vannak a vízzel kapcsolatban. Az árvizek elleni védelem, a vad-part ok szabályozása és a lecsapolás is ezek közé a gondok közé tartozik. A természet vízháztartásával szemben támasztott egyre növekvő követelmények, amelyek az energiagazdálkodás, az ipar, a városok, a községek, sőt a mezőgazdasági részéről is femerülnek, odavezettek, hogy már Ausztriában is egyes helyeken hiánycikké vált a víz. A városok és községek ivóvízellátása egyre nagyobb műszaki és pénzügyi nehézségekkel jár, a folyami vízerőművek létesítését befolyásolhatja a vízfolyások elszennyeződése és az Ausztria számára különösen fontos idegenforgalom, a legszorosabban összefügg a vizek tisztántartásával, különösen ami a tavakat illeti. A vizek védelme ily módon az osztrák vízgazdálkodás központi problémájává vált. Minthogy azonban Ausztriának úgyszólván egész felülete a vízgyűjtők felső részén helyezkedik el, a vizek tisztaságának védelménél nem csupán országon belüli kérdéséről van szó, hanem egyben kötelezettségről is a szomszéd államokkal szemben, amelyre a fennálló megállapodások keretein belül Ausztriának is tekintettel kell lennie. A Vízellátási és Hidrogeológiai Szakosztály március 15-i előadóülésen Szakváry Jenő a regionális vízellátó rendszerekről adott elő. Ismertette a távlatilag tervbe vett 11