Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)

7. szám - Egyesületi és műszaki hírek

Egyesületi hírek Hidrológiai Közlöny 1966. 7. sz. 335 regionális rendszer főbb adatait. Részletesen kitért a Borsod-, a Középnógrád-, Mátravidék-, a Tatabánya- és a Balaton-térség rendszereinek problémáira ; tájékoztatást adott a Nyírség-, a Csongrád-, Békés-, a Jászság, a Pécs-, a Nagykanizsa-, & Nyugat-Bakony-, valamint a Séd-Gajatérség regionális rendszereiről. A Limnológiai Szakosztály március 18-i előadóülésén dr. Hortobágyi Tibor az indiai víztározók növényi mikroszervezeteiről, dr. Ulierkovich Gábor pedig az északeurópai hidrobiológus képzésről gyűjtött néhány tapasztalatáról tartott előadást. Az utóbbi előadást színes képek vetítése kísérte. A Hidraulikai és Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Szakosztály 1966. március 23-i ülésén Dávid László és Török László ,,Helyszíni kísérlet a Keleti-főcsatorna vízszállításának meghatározására" c. előadása hangzott el. Az előadók beszámoltak a kísérlet indító okairól, célkitűzéséről, megtervezéséről és lebonyolításáról. Az eredmények a tiszavasvári zsilip hitelesítésében, a vízszállítás adatainak megállapításában, a K. V. tározó feltöltésének és a bakonszegi vízleadás lehetőségeinek megoldásában mutatkoztak. A Szakosztály április 6-i ülésén dr. Pentti Kaitera, a Helsinki i Műegyetem professzora Finnország vízerőműveiről és a vízgazdálkodásának problémáiról adott elő. Az előadó általános képet rajzolt hazája vízgazdálkodásáról a szállítási és vízienergia kérdésekre különös tekintettel. Ismertetett több kivitelezett, illetve jelenleg épülő erőművet, víztározót és egyéb fontosabb vízilótesítményt. Előadását vetített képek kísérték. A Vízkémiai és Víztechnológiai Szakosztály március 25-i előadóülésén dr. Kerese István és Grőbler András a gázkromatográfiás kémiai analízis elvi és gyakorlati kérdéseit tárgyalta. Bemutatták az egyre jobban terjedő fizikai-kémiai alapjait, alkalmazásának előnyeit, valamint ismertették a gázkromatográfiás készülékek szerkezetét, működését és kezelését. Áttekintették a szakirodalom alapján az alkalmazási lehetőségeket. A Szennyvíz Szakosztály március 30-i ülésén Toókos Ildikó a tejipari szennyvizek tisztításáról adott elő. Ismertette a jelenlegi hazai helyzetet, bemutatta a laboratóriumi és félüzemi kísérleti berendezést, illetve az ezeken nyert eredményeket, és azok elméleti és gyakorlati következéseit. Javaslatot tett a tejipari szennyvízelvezetések átfogó rendezésére és műtárgy kialakításra. Társaságunk Vízgazdálkodási Szakcsoportja március 31-én vitaülést rendezett, amelyen dr. László Ferenc a vízgazdálkodás szervezeti és államigazgatási kérdéseiről tartott előadást. Vázolta az előadó a vízügyi igazgatás körébe tartozó feladatokat, a vízgazdálkodás országos és területi irányításának módjait, a vízügyi törvényben lefektetett főbb alapelveket, a tanácsokra háruló vízgazdálkodási feladatokat, a megyei tanácsok mellett létrehívandó bizottságok állandó feladatkörét, a vízgazdálkodási társulatok szerepét és működését, továbbá a vízügyi szervek termelési tevékenysége irányításának új rendszerét. A Debreceni Csoport március 24-i ülésén Tóth József ,,Szenny víztisztítótelepeink hatásfoka" címmel tartott előadást. A Miskolci Csoport 1966. március 22-i ülésén BozókySzeszich Károly a vízszállító körhálózatok hidraulikai vizsgálatáról adott elő. A Nyíregyházi Csoport március 4-i ülésén Barna Bertalan adott elő ,,Vízgazdálkodás és ennek Szabolcs-Szatmár megyei vonatkozásai" címmel. Az előadás ismertette a megye vízkészletének megoszlását, a helyi tározók jelentőségét, a vízmérlegekről levonható tapasztalatokat, illetve egyes vízminőségi kérdéseket. A Szegedi Csoport az Építőipari Tudományos Egyesület Városrendezési és Közgazdasági Szakosztályával közösen tartott 1966. március 31-i ülésén dr. Pálfy-Budinszky Endre „Urbanizmus Ausztriában Linz példáján" c. előadása hangzott el, amelyen a gazdasági, népességi, település ós építésügyi vonatkozások mellett a vízgazdálkodási és közlekedési vonatkozások is megtárgyalásra kerültek. A Magyar Hidrológiai Társaság Szennyvíz Szakosztálya és Békés Megyei Csoportja, valamint az Agrártudományi Egyesület 1966. március 29-én ankétot rendezett Békéscsabán Békés megye szennyvízelhelyezósi kérdései címmel. Az ankét napirendjón a következő előadások szerepeltek. Vermes László: A szennyvízelhelyezés mint világprobléma. Kalmár Gyula: A szennyvízöntözés műszaki kérdései. Dr. Márki-Zay Lajos: Békés megye általános szennyvízelhelyezósi problémái. Seres László: A Sarkadi Cukorgyár szennyvizének többirányú hasznosítása. liakonezay István: Gyula város csatornázása ós szennyvíztisztítása. Mucsy György és Hajdú László: Békéscsaba város szennyvizeinek tisztítása ós elöntözési lehetőségei. Botyánszki György: Kisebb települések szennyvízrendezése. Az ankét az előadásokat ós hozzászólásokat követően határozati javaslatot fogadott el. Ez kifejezésre juttatja a szennyvízöntözés fontosságát, ós a szennyvízöntöző berendezések létesítése és üzeme számára különböző kedvezmények biztosítását tartja szükségesnek. Egyúttal a tervező ós kutatómunka megjavítására is különböző intézkedéseket sürget. A Békés megyei koordinációs bizottság számára pedig elsősorban a sarkadi cukorgyár, Gyula város, Békéscsaba város, illetőleg 8—10 további község szennyvízelhelyezési problémáinak megoldását ajánlotta megvalósításra. A Limnológiai Szakosztály 1966. április 15-én Szegeden a József Attila Tudományegyetem Földrajzi Intézetében : A kardoskúti Fehértó komplex vizsgálata címmel tartotta előadóülését. A Szegedi Akadémiai Bizottság (SZAB) által szervezett ós irányított munkaközösség 1962-ben kezdte meg az alföldi szikes vizek komplex vizsgálatát. Geológus, geográfus, vízkémikus dolgozik együtt a biológusokkal azonos vizsgálatú objektumon, azonos időben. A geológiai, természeti földrajzi, hidrográfiai, vízkémiai, mikroklimatológiai kutatások eredményeire alapozott hidrobiológiái vizsgálatok célja a szikes vizek sokoldalú megismerése. A munkaközösség vizsgálatait természetes állapotban levő szikes vizeken végzi (kunfehértói, kardoskúti Fehértó, pusztaszeri, őszeszéki és kakasszéki szikes tó). A Szegeden tartott előadóülésen a szegedi kutatók munkaközössége az Orosháza közelében levő kardoskúti Fehértavon 1962—1965. években végzett vizsgálatok eredményeit ismertette. Az előadóülést dr. Hortobágyi Tibor a Limnológiai Szakosztály elnöke, nyitotta meg, aki rámutatott a szegedi munkaközösség jól szervezett munkájának elméleti és gyakorlati jelentőségére. Majd dr. Megyeri János bevezető előadása ismertette a munkaközösség 1962 óta végzett kutatásait, a kutatások eddigi eredményeit, melyek egy részét képezik az előadóülés alábbi előadásai: Andó Mihály: A tó természeti földrajzi viszonyai. Molnár Béla és Mucsi Mihály: Vízföldtani viszonyok. Szépfalusi József: Vízkémiai viszonyok. Bodrogközi György: A halofil makrovegetáció. Kiss István: Álgológiai viszonyok. Gaál Dániel: Rhizopoda-fauna. Megyeri János: Zooplankton. Székelyné, Ferencz Magdolna: Zoobenthos. Horváth Andor: A Mollusca-fauna ós tanulságai. Marián Miklós: Herpeto- és avifauna. Uherkovich Gábor: A szikestavak fitoplanktonjának mennyiségi viszonyai. Az előadásokat hozzászólások követték (összesen 24). Az előadások ós a vita eredményei a következőkben foglalhatók össze röviden: A geológiai, természeti földrajzi, hidrográfiai, vízkémiai, valamint mikroklimatológiai eredményekre alapozott biológiai vizsgálatok alapján megállapíthatók azok a legfontosabb környezettani összefüggések, amelyek a szikes vizek élővilágának alakulását, időszakos dinamizmusát befolyásolják. A szerzők a nyert adatok