Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)
1. szám - Dr. Papp Szilárd: Felszíni vizeink minősége II. A Duna és az északi hegyvidék felszíni vizeinek minősége
28 Hidrológiai Közlöny 1966. 1. sz. Dr. Papp Sz.: Felszíni vizeink minősége II. és 0,06 mg/l (Soroksári Duna-ág, Kvassay-zsilip alatt) között ingadoznak. A maximumot 0,30 mg/lnek a Soroksári Duna-ágban a Kvassay-zsilip alatt mértük. A minimum minden mintavételi helyen 0-t tett ki. A Duna vizének nátrium tartalma 0 (Gönyű, Dunaharaszti, Tass) és 27 mg/l (Budapest, Soroksári úti szennyvíz betorkolás alatt) között ingadozik. A Duna vize általában nátriumban szegénynek bizonyul, hidrogénkarbonáthoz kötött nátrium nincsen benne, tehát a szikes jelleget nélkülözi és ezért öntözővízként nátriumtartalma szempontjából is felhasználható. összes oldott szilárd alkatrész tartalma a közepes sótartalmú vizeknek felel meg. Az egyes mintavételi helyek átlagértékei 213-tól (Szigetszentmiklósi vízmű alatt) 319 mg/l-ig (Soroksári Dunaág, Tass) terjednek. A maximumot 457 (Nagymaros), a minimumot pedig 173 mg/l-nek (Dunaújváros) mértük. Tehát az ingadozások nem nagyok és ezért közepes sótartalmú vizet kívánó iparok, vizét előnyösen tudják felhasználni. A Duna vize szabad szénsavat a Budapest fölötti és alatti szakaszaiban alig tartalmaz. A szabad szénsav tartalmak átlagértékei 0 (Nagymaros és Soroksári Duna-ág, Dömsöd) és 10 mg/l (Soroksári Duna-ág Kvassay zsilip alatt) között ingadoznak. A maximumot 10 mg/l-nek (Dunaharaszti), a minimumot számos helyen 0-nak találtuk. A víz pH értékeinek átlaga 7,4 (Dunaharaszti) és 8,15 (Nagymaros) között ingadozott. Maximális értékként 9,20-t több helyen mértünk. A mini/ muraot 7,3-nek (Budapest, Hámán Kató úti szeniyvízcsatorna torkolata alatt) találtuk. összefoglalva a leírtakat, a Duna vizét úgy kémiai, mint bakteriológiai szempontból kevéssé szennyezett, kis keménységű, közepes sótartalmú víznek találtuk. Tehát ipari és ivóvízellátás céljaira előnyösen felhasználható. Bakteriális szennyezettségét tekintve, kivételt képez a budapesti Dunaszakasz, ahol a parti szennyeződések és a szennyvíz betorkolások következtében szennyezettnek, egyes helyeken szennyvíz jellegűnek bizonyul. Vonatkozik ez a megállapítás a szabad fürdőzés lehetőségeire is, ami a hosszú vizsgálatsorozatok alapján, csakis a főváros területén kívül látszik veszélytelennek. Nagy víztömegében rejlő adottságai, amelyek elsősorban a szennyeződések nagy mértékű felhígulásában nyilvánulnak meg, Budapest és számos Duna-menti település vízellátása szempontjából igen előnyösen használhatók fel. 2. Az északi hegyvidék keleti része A vizsgált felszíni vizek: Sajó, Hangony, Szuha, Bódva, Jósva, Tengerszem, Rakaca, Szalajka, Hámori-tó, Szinva, Garadna, Hernád, KisHernád (Bársony-patak), Vadász-patak, Takta, Szerencs-patak, Tolcsva, Radvány-, Hejő-, Egerpatak. A 20 felszíni vízből 38 mintavételi helyen végeztük el a vizsgálatokat. Az alkatrész meghatározások száma 9008-t tett ki. A meghatározások eredményeit a 2. táblázat tünteti fel. A terület felszíni vizei közül baktériumszámot csak a Hangony-patak és a Sajó-folyó vizében határoztunk meg. A baktériumszám az egyes minAz északi hegyvidék felszíni Tizeinek Baktériumszám C o 1 i s z á m Oxigénfogyasztás Biokémiai Felszíni víz Mintavétel ól u OIl fl ml-henl tO, niff/11 oxigénigény Felszíni víz helye [1000 1 ml-ben] [ BOIs mg/1] min. á. é. raax. [% + min. á. é. max. % + min. á. é. max. %* min. á. é. max. % + Sajó Bánréve _ _ _ _ 0,1 863 3 200 25 6,0 33,7 64,4 20 2,2 6,9 14,8 25 Sajó Kazincbarcika 7 38,6 42 33 2 254 1 400 25 13.0 23,3 45,0 54 1,5 3,2 5,2 25 Hajó Miskolc, rév 0,4 114 200 66 1,1 100 1 200 10 6,8 16,6 47,0 45 0,9 3,0 5,2 42 Sajó Miskolc, 0,4 1,1 6,8 16,6 0,9 3,0 Szinva-tork. 4 39,2 100 40 24 9427 92 000 25 5,2 18,5 62,0 40 3,2 5,0 6,8 40 Sajó Ládpetri 1,2 6,0 11,4 50 0,4 701 3 200 18 4,5 11,2 42,0 84 2,3 4,1 5,7 50 Sajó Köröm 1,5 18,4 51,6 40 0,2 551 1 5Ö0 13 3,4 13,6 60,0 34 2,9 5,0 5,4 40 8ajó Kesznyéten 0,8 28,8 46,8 50 0,4 322 830 12 2,6 10,1 21,8 62 1,7 3.6 5,6 50 Hangony Center 270 270 270 — 13 614 1 600 30 4,9 32,3 100 30 — — — — Hzuha Szuhakálló — — — — 0,7 61 540 14 3,0 3,8 4,8 50 2,4 2,6 2,8 50 Szuha Sajószentpéter — — —. — 0,2 43 180 23 1,3 3,7 6,6 59 — — —— Bódva Szín — — — — 0,2 40 54 11 0,8 5,0 26,0 6 — — — — Jósva Jósvafő — — — — 0,2 20 110 35 0,8 4,4 13,6 26 1,6 1,8 2,0 50 Tengerszem Jósvafő — — —— 0,2 4,3 35 27 0,4 1,5 3,0 52 1.1 1,5 1,9 50 Kakaca Szalonna — — — —0,2 7,4 54 20 5,0 6,5 8,0 50 — — — -— Szalajka Szilvásvárad — — — — 0,2 20 110 20 1,0 2,5 4,0 33 0,9 2,1 3,2 50 Hámori-tó Lillafüred — — — — 0,2 5,7 70 16 1,0 2,3 4,0 46 1,0 2,3 3.2 50 Szinva Lillafüred — — — — 1,7 624 1 600 25 0,9 7,9 21,6 21 0,1 0,7 1,6 33 Szinva Diósgyőr — — — — 3,3 8,3 818 1 600 39 2,8 20,2 68,0 36 — 4,9 — — Szinva Miskolc — — —. — 3,3 8,3 817 3 500 41 1,2 33,7 75,0 42 1,1 3,0 8,1 33 Garadna Ómassa — — — — 0,2 100 540 21 0,7 3,0 8,6 37 1,0 1,9 2,9 50 Hernád Hidasnémeti — — — •— 0,2 32 92 8 1,4 3,5 6,0 42 2,2 4,1 7,2 25 Hernád (libárt — — — — 2,2 24 46 50 1,7 2,5 3,4 50 2,3 2,7 3,1 50 Hernád Oesztely — ' — — —0,2 11 35 20 1,8 3,7 12,0 36 1,6 3,4 4,3 50 Hernád Kesznyéten — — •— — 0,2 6,4 35 26 1,0 3,6 5,4 46 — — — — Kishernád Hernádszurdok — — — r — 0,2 19 170 31 1,4 2,3 4,2 56 2,1 2,1 2,2 25 Kishernád Novajidrány — — — — 0,2 5,6 22 41 2.3 2,5 3,2 50 1,6 2,0 2,4 50 Kishernád Szikszó — — — — 0,2 7,9 22 33 1,7 2,6 3,2 66 2,1 2,3 2,6 50 Vadász-p. Szikszó — — — — 3300 3500 3 500 — 2,5 2,5 2,5 — — — — -— Takta Kesznyéten — — — 0,2 4,9 35 18 1,4 6,0 22,6 27 — -— —Szerencs-p. Abaújszántó — — — 0,2 155 920 31 1,3 3,9 13,0 33 4,9 6,2 7,5 50 Szerenes-p. Szerencs — — — — 0,2 1508 3 200 44 2.1 7,0 16,0 38 -— — — — Tolcsva Tolcsva — — — — 4,9 0,2 4,9 4.9 — 5,0 5,0 5,0 — — —. — — Radvány Sárospatak — — — — 4,9 0,2 37 350 25 3,4 4,6 6,2 66 4,2 4,3 4,5 50 Hejfi Nyékláilháza — —-• — — 0,2 18 170 31 0.9 2,3 4,0 30 4,2 — — — Eger-p. Eger felett — — — — 0,2 43 170 35 3,0 8,1 22 3 33 1,9 2,9 3,9 50 Eger-p. Eger alatt — — — — 0,8 1340 5 400 20 2,2 7,9 22.0 33 6,2 6,4 6,7 50 Kger-p. Négyes — — — 0,2 232 1 600 17 1,7 5,0 17,6 31 2,1 2,5 3,1 66 Eger-p. Gyulakeszi — —' — — 7.9 90 220 43 1.4 2,6 4,6 33 — — — —
