Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)

2. szám - Dr. Miháltz István: A Tisza-völgy déli részének vízföldtana

88 Hidrológiai Közlöny 1966. 2. sz. Miháltz I.: A Tisza-völgy déli részének vízföldtana következő: a pleisztocén üledékek kierodált felszínére alul durvább, felfelé egyre finomodó laza folyóvízi homok, majd iszapos finomhomok, finomhomokos iszap, agyagos iszap, végül réti agyagrétegek települtek (2., 6. és 7. ábra). Ez a rétegsor alulról felfelé fokozatosan finomodó szemcseösszetételű, vagyis a folyóvíz szállító erejének állandó csökkenését tükrözi, egyetlen felhalmozódási fázisnak tekintendő. Mindezt vékony lepelként borítja a legfiatalabb öntésiszap, amely a réti agyaggal záródó felhalmozódási ciklusba már nem illik bele és megváltozott körülmények következtében rakódott le. A fenti felhalmozódási fázis rétegsora nem mindenütt teljes, ebben az esetben a homokrétegek fölé lerakódott iszap a felszínig folytatódik, az agyagos üledékek hiányoznak. A legfiatalabb öntésiszap az egész tiszai alluvium zárótagja, majdnem egységes takaró. Csak a folyópartok közelében homokosabb, ritkán megy át vékony közbetelepülésekkel iszapos finomhomokba. Mindezek a különbözőségek a hordalékot szállító folyómedertől való távolság szerint alakulnak ki. A folyószabályozás következményei Külön kell foglalkoznunk a védőtöltések közötti hullámtér alluviumával. A folyószabályozások megváltoztatott hordalékszállítása következtében itt gyors lerakódás történik, a hullámtér magasabbra töltődött fel, mint a természetes ártér felszíne. A folyóvízi lerakódások jellemző tulajdonsága — mint a parttól távolodólag csökkenő vastagság, az üledékek finomodása, a kiékelődő rétegzés — itt durvábban jelentkeznek, mint a természetes ártér lerakódásaiban. A hullámtéri lerakódások durvább szemcseösszetételűek, mint a szabályozás előtti ártéri üledékek. Az ártér legfelsőbb képződménye a majdnem egységes öntésiszap, a hullámtéren uralkodó az iszapos finomhomok, laza aprószemű homokkal váltakozva. Ezek az üledékek szeszélyes összevisszaságban, igen kis távolságokon belüli változásokkal töltik fel a hullámteret. A talajvíz mozgásának és felfakadásának lehetőségei Szegeden A talajvíz mozgásának lehetőségeit az ÉNv—DK-i szelvény vázlatosan ábrázolja (8. ábra). A szelvényen látható, hogy a Hátság futóhomok és lösz rétegeiben elnyelt csapadékvíz a mélyebb altalajba szivároghat ott, ahol vízzáró agyag vagy agyagos iszap nincs a fekűben. A csa8. ábra. A talajvíz mozgási lehetőségei Szeged jelé Abb. 8. Möglichkeiten einer Grundwasserströmung gegen Szeged hinzu 1. Flugsand. 2. Flussand. -3. Schluffiger Feinstsand. 4. Infusionslöss. 5. Sandiger Schluff. 6. Toniger Schluff und Ton. 7. Wiesenkalkstein und Wiesenschlamm. S. Stadtische Aufschüttung. Grenze zwischen Pleistozan und Holoziin. In den Kohrungen beobachteter Grundwasserspiegel e § fi J,