Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)

1. szám - Dr. Alföldi László: Hévízfeltárási lehetőségek a Kisalföld középső részén

8 Hidrológiai Közlöny 1966. 1. sz. Dr. Alföldi L.: Hévízfeltárási lehetőségek a Kisalföld Icözepsö részén Aránylag elég határozott az Ene.se — Győrsövényháza — Mosonmagyaróvár vonal anomália-sorozata, valószínűleg egy ÉNy- DK irányú szerkezeti vonalat jelöl. Ezek szerint a vetők mentén a mélyből feláramló víz a talajvizet táplálja. Agyagosszergény— Kisfalud — Szil vonala ÉÉNy — DDK irányt jelez. A kimutatott 8 erőteljes relatív maximum anomália közül csak kettő, az agyagosszergényi és a nyúli esik magas helyzetű pliocén területre, de ezek is szerkezeti vonalak mentén vannak. A látszólagos geotermikus gradiens megoszlása Nagymélységű fúrások hiányában a valóságos geotermikus gradiens megoszlását nem ismerjük, ezért a kitermelt víz hőmérsékletéből megszerkesztettük a látszólagos geotermikus grádiens térképét (5. ábra). (A továbbiakban = geotermikus gradienst, lgg = látszólagos geotermikus gradi enst jelent.) A kitermelt víz hőmérséklete nemcsak a rétegvíz hőmérsékletétől, hanem a vízhozamtól, a csőrakat keresztszelvényétől is függ, negatív kutaknál a vízhozam helyébe tulajdonképpen a termelés mértéke és folyamatossága lép. Ez utóbbi esetben azonban a mért hőmérséklet sem elég pontos, vagyis a számított lgg sem elég megbízható. Más lehetőség nem lévén, kénytelenek voltunk ezekkel az aránylag bizonytalan adatokkal dolgozni, azzal a meggondolással, hogy a vízhőmérsékletet befolyásoló tényezők általában negatív irányban hatnak és a valóságos értéket csökkentik. A bizonytalanságok miatt a térkép részletesen nem elemezhető, regionálisan azonban nagyvonalú értékelésre alkalmasnak tartjuk. A térképen a száz folyóméterre eső hőmérsékletnövekedés C°-ban kifejezett értékét ábrázoltuk, tehát a geo termikus gradienst és nem a nálunk általánosan használt és tévesen gg-nek nevezett reciprok gradienst. A lgg térképe (5. ábra) elég változatos, az anomálikus területek helye azonban esetenként elég kérdéses. Kétségtelen, hogy a törések mentén a mélyből felfelé áramló melegebb vizek a kismély ségű kutak adataiból számolt értékeket is kell. hogy növeljék, vagyis a klórtartalom maximum anomáliájának az lgg anomáliákkal egyezniük kellene. A két térkép összevetése során ez az összefüggés nem mindig mutatható ki egyértelműen. A magas helyzetű pliocén területén Agyagosszergény és Nyúl környékén a kétféle maximum anomália típus területi egyezése elég megnyugtató, vagyis a vetőmenti vízfeláramlást bizonyítottnak tekinthetjük. A pleisztocén süllyedékeknél már bonyolultabb a helyzet. A sopronnémeti süllyedék kútjainak vize klórtartalom maximumot nem mutat, hanem az attól keletre Szil környékén jelentkezik; az lgg anomália viszont, ha nem is élesen, de egyezik a süllyedékterülettel és a helyi maximum is a keleti szélére (Pásztori) esik. Az enosei süllyedek klóranomáliája helyén hőfeláramlás nem mutatkozik, de tőle DK-re Rábapatonán határozott erőteljes maximum van. Az eltérés csak látszólagos, mert a klóranomália területe Ilábupatona környékéig terjed, ha nem is maximális értékkel. Úgy tűnik, mintha a klóranomália és az lgg anomália centruma egymáshoz képest eltolódott volna és az előbbi a süllyedék mélypontjával, az utóbbi viszont a keleti határvetővel esne egybe. Hasonló a helyzet Győrsövényházánál, ahol a Lébény— Tárnokréti — Markotabödöge háromszögben erőteljes klóranomália rajzolódik ki. amely kisebb értékekkel bár, de az enesei maximumhoz csatlakozik. vagyis a süllyedékvonulat ezen a szakaszon jól fediUgyanekkor az lgg anomália cent ruma jelen esetben is a süllyedék széle felé, vagyis Nv-on Tárnokréti területére húzódik. A sül lyodékt erület mindkét (K-i és Ny-i) szegélyén lgg maximum anomália húzódik és a két vonulatot kis értékekkel jellemezhető terület választja szét. A Dunamenti árok már eltérő. Sajnos, határozott klóranomáliát jelez a mosonmagyaróvári két MÁV fúrás (B. 3, K. (5), lgg számításhoz a vízadóréteg aránylag kis mélysége miatt nemigen használhatók. A süllyedek északi határán a maximum anomália határozott és erőteljes, csakhogy éppen a süllyedék centruma, illetve l)K felé eltolódva és az az eltolódás végig a Duna mentén észlelhető. A süllyedék déli határvonala nem nyomozható, esetleg azért, mert nagyon kevés a felhasználható fúrás. Az minden esetre bizonyos, hogy az lgg térkép a szerkezetre vonatkozó eddigi észrevételeinket sokkal inkább igazolja, mintsem tagadja. Az eddig bemutatott közvetlen vagy közvetett módszerrel kapott eredmények lényegében azonos következtetéseket engednek meg és egyértelműen vagy vázlatosan, de a pliocén felszín térképével kapcsolatosan levont következtetéseket igazolják. A különböző jellemzők anomáliáinak egybeesése (figyelembe véve a módszer nehézségeit) véleményem szerint megnyugtató és a térképek lényeges ellentmondásokat nem tartalmaznak. Jelenkori szintváltozások Az ország jelenkori szintváltozásait dr. Ben deffy László elemezte. Kéziratos térképe (6. ábra) az eddigieken kívül a geofizikai részben már tár6'. ábra. A Kisalföld jelenkori szintváltozásának térképe Puc. 6. Kapma coepeMemmx u3MeHeHuü eopu3onmoe Ma/ioü BemepcKoü Hu3MeHmcmu Abb. fí. Karte der rezenten Nireauandertingen in der Kisalföld gyalt, a Rábavonaltól ÉK-re eső rész sajátosságát ismét felveti. Mosonmagyaróvár és Győr között a nulla vonal ívelése a gravitációs izogamma vonalakéhoz hasonló és az is Győr alatt metszi a Rábavonalat, majd ÉK-i vonal mentén a Dunavonalat. A Győrtől K-re és DK-re eső részterület aránylag „mozgékony". Keleti oldalán egyenes határa szerkezeti vonalat valószínűsít. Úgy tűnik, mintha az előzőekben jelzett, Győrtől K-re jelölt süllyedék létére további adatokat kaptunk volna. Az minden esetre bizonyos, hogy a jelenkori szintváltozások