Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)
2. szám - Horváth Imre: A hazai detergensek csepegtetőtesttel történő biológiai lebonthatóságának vizsgálata
72 Hidrológiai Közlöny 1966. 2. sz. Horváth I.: A hazai detergensek biológiai lebonthatósága 6. táblázat Uatárkoneentrációk és lebontási hatásfokok TaÖA. 6. KoacpuiiueHm noAe3Hoeo deűcmeim ydajiemin omdeAbHbtx MOwtifiix eeuiecme Table 6. Removal efficiency of various detergents Detergens típus Élesztettiszapos tisztítás Csepegtetőtesttel történő tisztítás Detergens típus Határkoncent ráció [mg/l] A liatarkonc. alatt elérhető det. lebontási hatásfok [%] Határkoncentráció [mg/l] A határkonc, alatt elérhető det. lebontási hatásfok [%] Zsíralkoholszulfonát 25 85—90 20 60—-80 Szulfaril 40 15 60—75 • 15 45—55 Albapon 20 55—65 10 20—40 5. A VITUKI-ban végzett mérések, és többéves tapasztalat alapján megállapítható, hogy hazai viszonylatban a szennyvizek jelenleg általában 0—20 mg/l mosószert tartalmaznak. 6. A fentiek szerint jelenleg a „detergensprobléma" hazánkban nem általános. Azonban egyes szélső esetekben — bőrgyárak, textilgyárak, mosószergyártó üzemek stb. — a szennyvíztisztítással kapcsolatos nehézségek a detergensek jelenlétének következtében már tapasztalhatók. 7. A műszakilag helyes és gazdaságos tisztítástechnológiák kidolgozása mellett — a külföldi példákhoz hasonlóan — javaslunk megállapítani egy határértéket, amely a forgalomba hozott mosószerek biológiai lebonthatóságát százalékosan előírja. 8. Az elvégzett kísérleteink alapján és a külföldi példák nyomán javasoljuk a határértéket 80°/ o-ban megállapítani és ugyanakkor előírni azt, hogy a 80°/ o-os lebonthatóság mellett a befogadóra a detergens toxikus hatást nem gyakorolhat. Ez az utóbbi megszorítás azért szükséges, mert a befogadó szempontjából a tisztítási hatásfok majdnem közömbös, mivel a terhelést mg/l-ben kifejezett szennyezés (detergens) képviseli. Ezért lehet, hogy a tisztítás során 80%-os hatásfokot értünk el, de a befogadóba még mindig nagymennyiségű mosószer jut, ami káros, toxikus hatású lehet. 9. A nehezen lebontható detergensek forgalombahozatalának e fentiekben javasolt korlátozása esetén figyelembe kell venni azt is, hogy éppen ezek a mosószeralapanyagok állíthatók elő olcsón, és az esetleges korlátozásuknak népgazdasági szinten ilyen szempontból is jelentős következményei lehetnek. 10. A tisztítástechnológiában bekövetkező nehézségek és az esetleges detergenskorlátozásokkal járó gazdasági következmények népgazdasági szintű súlyozásával kell a jövőben — a külföldi példákhoz hasonlóan — rendeletileg szabályozni a forgalomba hozható mosószerek minőségét. Megemlítjük még, hogy a kérdés további tisztazasa érdekében az 1964. évben kísérleteinket tovább folytatjuk. Ennek során egyrészt meghatározzuk a könnyen, illetőleg a nehezen lebontható detergenseknek azt a keverékarányát, amellyel még az előírt lebontási hatásfok elérhető. Másrészt kísérletet folytatunk a detergensek mechanikus flotációval történő eltávolításának lehetőségeivel kapcsolatban. Végezetül kötelességemnek teszek eleget, amikor köszönetemet fejezem ki Janza Károlyné, Juhász József és Samu Ferenc, technikusoknak, akik a kísérletek elvégzése, a kísérleti anyag feldolgozása során segítségemre voltak. IRODALOM 1. Animon, F. : Schaden durcli Detex'genten an Klaranlagen. Münchner Beitráge zur Abwasser-, Fischerei- und Flussbiologie. Band 9. München, (19G2). 2. Anonymus: Biodegradability of Detergents A Story Abant Surfactants. Chemical and Engineering News. Washington, (1963). 3. Baars, J. K. : The effect of detergents on aeration : a photographie approach to the problem. J. Inst. Sew. Purif. (1955) 358. 4. B. Bárán Mária—Széplaky Miklós : A felületaktívanyagok termelésének helyzete világviszonylatban. Magyar Kémikusok Lapja, Budapest, (1961), 9. 5. Beck, K. : Der Einfluss der Detergentien auf die Abwasserbehandlung und die Möglichkeiten zur Verringerung des Detergentiengehaltes unter besonderer Berücksichtigung des Fewa-Werkes. Ing. Arbeit, Kari-Marx-Stadt, (1959). 6. Bene—Hunyady—Lindner—Vé.py : Szappanok és mosószerek. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, (1957). 7. Bogán, R. H.—Sawyer, C. N. : Biochemieal degradation of synthetic detergents. Sewage a. Ind. Wastes, 26. (1954) 9. 8. Bowers, D. B. : Measurement of surface tension ofsewage. Sewage a. Ind. Wastes, 24 (1952) 9. 9. Böhnke, B. : Beseitigung von Detergentien aus Abwassern hauslicher Klaranlagen. Techn. wiss. Mitt. Emscherge. u. Lippeverband, (1960) 3. 10. Bucksteeg, W.—Möller, U. : Zur Frage der Beseitigung von Detergentien aus Wasser und Abwasser. Industrieabwasser (1961). 11. Degens, P. N.—Zee, H.: Einfluss synthetiseher Netzmittel auf die Reinigung von Abwassern. Chem. Wekbl. 45 (1949). 12. Downing, A. L. : Les effects des dótergents synthétiques sur les processes d'aération. Cebedau, (1959 I. 43. 13. Elton, M. : Synthetic detergents and sewage processing. Journ. and Proc. Inst. Sew. Purif. (1949). 14. Emde, W. : Beitrag zu Versuchen zur Abwasserreinigung mit belebtem Schlamm. Verlag d. Inst. f. Siedlungswasserwirtschaft der Th Hannover, (1957). 15. Emde, W. : Beliiftung, Arten und Systeme—Sauerstoffzufuhr und Energieaufwand. Vortrag auf der Tagung der AT V. 14/9. (1961). 16. Horváth Imre : A hasonlóság-elmélet alkalmazása a szennyvíztisztítási technológiában. VITUKI Év végi Jelentés (1962). 17. Horváth Imre: Felületaktív anyagok hatása a szennyvíztisztító berendezésekben végbemenő ülepedési folyamatra. Vízügyi Közlemények (1963) I. 18. Horváth Imre : Forgókefés eleveniszapos szellőztetőmedencék kisminta vizsgálata. Hidrológiai Közlöny (1963) 3. 19. Horváth Imre : A hazai mosószerek ismertetése szennyvíztechnikai szempontból. VITUKI Év Végi Jelentés (1963). 20. Horváth Imre—Gulyás Pál: A hazai detergensek biológiai lebonthatóságának és toxikus hatásának vizsgálata. Hidrológiai Közlöny (1964) 7. 21. Husmann, W. : Zurn Problem der Detergentien aus der Sicht der Wasserwirtschaft. Münchner Beitráge zur Abwasser, Fischerei- und Flussbiologie. Band 9. München, (1962). 22. Kalbskopf: Über den Einfluss von Detergentien auf die Umwelzströmung im Belüftungsbecken.
