Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)

12. szám - Dr. Szász Gábor–Percze János: A nyári félév csapadékviszonyainak vizsgálata az öntözés szükségességének megítélése szempontjából

562 Hidrológiai Közlöny 1966. 12. sz. Szász G.—Percze J.: A nyári félév csapadékviszonyai hány hónap csapadékösszege lépi túl a standard sor értékét. Ezzel szemben igen ritka az az eset, amikor a nyári félév hónapjainak csapadékösszegei többségükben felülmúlják a már említett küszöbértéket. Teljesen ellentétes Szentgotthárd sorozata, amelyben a standard értékek feletti havi összegek gyakorisága a nagyobb, s a standard érték alattiak gyakorisága az előzőhöz képest lényegesen kisebb. E két példából világosan kitűnik az, hogy Szentgotthárdon a hosszan tartó csapadékbőség viszonylagosan rövid csapadékhiánnyal párosul, míg Jászberényben a száraz hónapok gyakorisága túlsúlyban van a nedves hónapok gyakoriságával szem2. táblázat Állomás CO 1 o + + 1-5 1 <M + w 1 + + 4 — 2 + 5-1 + 6-0 Baja 22 32 24 12 10 Balassagyarmat 2 24 28 28 16 2 Berettyói! j falu 4 26 38 16 10 6 Békéscsaba 4 24 32 24 10 4 2 Bódvarákó — 12 22 36 22 8 Budapest 2 28 30 22 10 6 2 Debrecen-Pallag Dunaföldvár .... 10 20 18 30 18 4 — Debrecen-Pallag Dunaföldvár .... 4 14 38 24 18 — 2 Eger 6 14 24 36 20 —• — Esztergom 6 16 24 34 16 4 — Fegyvernek .... 4 26 38 26 2 4 Fehérgyarmat . . . 4 20 32 22 10 10 2 Felsőbabád 8 24 34 16 12 6 — Győr — 24 28 34 10 4 — Jászberény 12 26 32 20 4 6 — Kalocsa . . 2 10 40 38 8 2 — Kaposvár — 14 12 28 36 10 — Kecskemét 4 22 44 18 12 — — Keszthely 2 6 16 32 24 20 — Királyhalom .... 6 18 28 24 18 6 — Kiskunhalas .... 12 20 24 22 18 4 Kistelek 10 16 26 32 14 2 — Kisvárda 4' 16 30 28 14 6 2 Lillafüred — 6 24 24 30 14 2 Magyaróvár 8 12 32 34 10 4 — Miskolc 6 10 36 26 12 10 — Mohács — 14 36 22 18 8 2 Mór — 10 30 28 22 4 6 Nagykanizsa .... — 8 14 24 32 18 4 Nyíregyháza .... — 18 40 16 20 6 — Orosháza 8 30 26 26 6 4 Pápa 2 8 26 28 18 18 — Pécs 2 10 26 22 28 8 4 Putnok 4 14 28 32 20 2 — Püspökladány . . . 10 14 38 18 14 6 — Salgótarján 2 14 30 24 22 8 — Sopron — 12 18 24 34 10 2 Szakály 2 8 18 36 20 8 8 Szeged 8 18 28 28 10 8 —Szentes 4 24 32 26 12 — 2 Szentgotthárd 2 4 22 28 34 10 Székesfehérvár . . 2 24 42 10 20 2 — Szombathely .... — 4 22 36 24 14 — Tarcal 6 18 28 32 12 2 2 Tata-Tóváros . . . 6 20 34 20 18 2 — Terény 6 18 34 32 6 4 — Tihany 2 16 26 42 6 8 — Tiszafüred 8 20 24 36 10 2 — Túrkeve 8 26 30 24 6 6 — Vilmány 4 12 20 30 28 4 2 Zalaegerszeg .... — 6 12 36 22 20 4 Zirc" — 4 22 34 22 18 —ben. A 2. táblázat állomásainak sorából csupán két szélső esetet ragadtunk ki a táblázat tartalmának magyarázatára. Vizsgáljuk meg melyek hazánknak azon területei, ahol sok év átlagában a csapadékellátottság kielégítő és melyek azok a területek, ahol következetesen csapadékhiánnyal kell számolnunk. Az 52 éghajlati megfigyelő állomás 50 éves sorozatának adatait vizsgálva szembetűnő, hogy hazánk

1 egyes termőtájainak csapadék-ellátottsága igen kedvező, míg más területeken következetesen évről évre csapadékhiányt figyelhetünk meg. A rendszeresség céljából vizsgáljuk meg azt, hogy a különböző variációs típusok milyen területi eloszlásúak hazánkban. E vizsgálati eredmények képet adnak arról, hogy az egyes variációk gyakorisága milyen méreteket ölt. E variációk lényegében véve — mint már említettük — a standard sorhoz viszonyítottan mutatják, hogy milyen a száraz és nedves hónapok aránya. + 0—6 típus: E variációs típus gyakorisága azt fejezi ki, hogy milyen százalékos előfordulású az a nyári félév, amikor mind a 6 hónap csapadékösszege a standard sor értéke alatt marad. Mezőgazdasági szempontból ez a legkedvezőtlenebb nyár. Sajnálattal kell tudomásul vennünk, hogy éppen azokon a területeken a legnagyobb, ahol legintenzívebb és legkiterjedtebb mezőgazdasági termelés folyik. így a Duna—Tisza közén és a Tiszántúlon, valamint a Kisalföld észak-nyugati területein. Az említett tájakon a szóbanforgó típus variációja meghaladja az 5%-ot, sőt a debreceni löszháton, valamint a DunaTisza közének déli területén eléri vagy meghaladja a 10%-ot is. Ezzel szemben a Dunántúl déli és nyugati területén 50 év alatt egyszer sem fordult elő olyan eset, hogy a nyári félév mind a 6 hónapjának csapadékösszege a standard sor havi értékei alatt maradt volna. E típus területi eloszlása egyértelműen mutatja tehát a Nyugat és Dél-Dunántúl kedvező és a Nagyalföld középső területeinek kedvezőtlen csapadék viszonyait. + 1—5 típus El típus gyakoriságának területi eloszlásában a különbségek fokozódnak. Ebben az esetben egyre inkább kidomborodik a Nagyalföld kedvezőtlen csapadék eloszlása, illetve a Délnyugat-Dunántúl kedvező volta. A Közép Tisza vidékén és a Körösök vidékén e típus gyakorisága meghaladja a 25%-ot s innen kiindulva az ország délnyugati fele felé haladva egyre kisebb gyakoriságúak azok a nyarak, amelyikből egy hónap csapadékos, 5 hónap pedig száraz. Nyugat-Dunántúlon a szóbanforgó típus gyakorisága 5% alatti, tehát az ország területén 20%-ot meghaladó gyakorisági különbség áll fenn. A tájékozódás céljából a 2. ábra ( +1—5) szemlélteti e típus gyakoriságának területi eloszlását. + 2—4 típus Bár a száraz és a csapadékos hónapok száma között e típus esetén nagy különbség nincs (2 hónap), mégis a Nagyalföld és a Duna—Tisza köze az