Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)
12. szám - Ijjas István: Öntözőcsatornák tömörített talajszigetelésének tartóssági vizsgálata
556 Hidrológiai Közlöny 1966. 12. sz. Ijjas I.: Öntözőcsatornák talajszigetelése lembevételével számított tömörségi fokkal jellemeztük : W 5 Try — yo •100. yo max. ahol T r v — a tömörségi fok [%], y a —- a talajminta száraz térfogatsúlya [t/m 3], ^ yo max — a szabványos Proctor készüléken előállított maximális száraz térfogatsúly [t/m 3]. A talajminták tömörítését a Proctor vizsgálat során 3 rétegben, 25 ütéssel végeztük. Az alkalmazott berendezés jellemző adatai a következők voltak: ütőkészülék: 0 = 2860 g, h= 34 cm, 0,975 mkg/ütés henger: D= 102 mm, 7J=131 mm, F/,= 1067 cm 3, Gh—1402 g. A A jelű talajminta különböző tömörségi fokú állapotában mért áteresztőképességi együttható értékeket a 3. ábra mutatja. A talajmintákat különböző nedvességtartalommal és ütőmunkával építettük be. Valószínűleg ennek a következménye az, hogy a pontok nagymértékben szóródtak. A szakirodalom megállapításai szerint agyagtalaj áteresztőképessége a talajszerkezet függvénye [8, 9, 14, 17]. Ugyanazon száraz térfogatsúlyra tömörítve, ha a tömörítést a Proctor görbe száraz oldalának megfelelő nedvességtartalommal végezzük, sokszorosát kaphatjuk a nedves oldalnak megfelelő beépítéssel kapható áteresztőképességnek. Nedves oldalon tömörítve az áteresztőképesség értékei közelállók, míg száraz oldalon tömörítve szóródnak. A w— 39% nedvességtartalommal y„= 1,18 t/m 3 száraz térfogatsúlyra beépített talajminta áteresztőképessége például A: = 1,5 • 10 7 cm/s, míg a w= 22% nedvességtartalommal y 0= 1,22 t/m 3-re beépített mintáé k = 8,7 • 106 cm/s volt. A szakirodalomban közölt tapasztalatok és saját vizsgálati eredményeink arra intenek, hogy a tömöritett szigetelőréteg készítésénél különös gonddal kell ügyelni, hogy a tömörítés megfelelő nedvességtartalommal történjen. A 4. ábra a C talajminta tömörségi foka és áteresztőképessége közötti kapcsolatot mutatja. A ¥ | t J! I | nr*! «r J 75 95 50 BS 90 Tömörségi fok, T^ [XJ 3. ábra. Összefüggés a A talajminta tömörségi foka (T r y) és áteresztőképességi együtthatója (lc) között Puc. 3. 3aeucuMocmb Meytedy cmeneHbw ynnomHeHHOcmu {Try) o6pa3qoe apynma A u K03cpuiiuenm0M nponycKHOÜ cnocoőnocmu (K) Abb. 3. Zusammenhang zwischen Verdichtungsgrad A (T ry) und der Durchlássigkeitszahl (k) der Bodenprobe talajmintákat a hatékony áteresztőképesség-csökkentés szempontjából kedvező (a Proctor görbe nedves oldalának megfelelő- SJ Wopf nál nagyobb) nedvességtartalommal építettük be. Ezt a pontok kiegyenlítettebb elhelyezkedése igazolja. Az 5. ábra az A, B és C talajminta különböző tömörségi fokú állapotában mért áteresztőképesség értékeket mutatja. 6. A fagy periódusok hatása a vizsgált talajok áteresztőképességére Fagyasztási vizsgálataink körülményeit a talajfagyás fizikai folyamatának gondos tanulmányozása alapján választottuk meg. A szakirodalom megállapításai alapján [3, 8] a talajfagyás folyamatát meghatározó legfontosabb jel| to7 1 10' 8 § I 10-' ~t 70 75 80 85 90 95 ÍOfí Tömörségi fok, T^ [%] 10 16 20 25 Tömörítési víztartalom, W [%7 2. ábra. A vizsgált talajminták proctor görbéi Puc. 2. Kpueue üpoKmop, uccAedoeaimbix 06pa3i[08 epynma Abb. 2. Proctorkurven der untersuchten Bodenproben 4. ábra. Összefüggés a C talajminta tömörségi foka (T r y) és áteresztőképességi együtthatója (k) között Puc. 4. 3aeucuMocmb Meotcdy cmenenbw ynAomneHHOcmu (T r v) oöpa3Hoe epynma C u KoaifiutfuenmoM nponyctcHoü ciwcoÖHOcmu (K) Abb. 4. Zusammenhang zwischen Verdichtungsgrad C (T ry) und der Durchlássigkeitszahl der Bodenprobe
