Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)

2. szám - Kolin László: Ivóvíztisztító berendezések beruházási költségei

Kolin L.: Ivóvíztisztító berendezések Hidrológiai Közlöny 1966. 2. sz. 55 Az 1959 után kiviteli terv szinten megterve­zett ivóvíztisztító berendezések a következők : Fővárosi Felszíni Vízmű I. ütem. . . 100 000 m 3/nap Lábatlani Felszíni Vízmű 10 000 m 3/nap Északnógrádi Regionális Vízmű. . . 5 000 m 3/nap (távlatban 10 000) Borsodi Regionális Vízmű 8 000 in 3/nap (távlatban 25 000) Fővárosi Felszíni Vízmű II. ütem I00 000 m 3/nttp A kevés és nagyságrendileg egymástól igen távol eső adatból még akkor is csak bizonytalanul lehetne következtetéseket levonni, ha azonos minő­ségű víz tisztítására készültek volna a víztisztító­művek. A felsorolt vízművek azonban lényegesen eltérő minőségű vizeket tisztítanak, s nyilván­valóan más vegyszerek adagolása szükséges a házi és ipari szennyvizekkel ma már erősen terhelt, Duna-víz, ill. más, a mesterséges tározótóból vett. viszonylag tiszta víz tisztításához. Ezen túlmenően a felszíni víztisztító berende­zéseknél éppen az utóbbi évek tapasztalatai, vala­mint a vízminőséggel kapcsolatban egyre fokozódó igények újabb és újabb vegyszerek alkalmazását indokolták. Csak a szemléletesség kedvéért érde­mes megemlíteni, hogy míg az első felszíni ivóvíz­tisztító berendezéseknél a derítést lehetővé tevő alumíniumszulfáton és a csírátlanítást biztosító klórgázon kívül egyéb vegyszer adagolására nem volt mód, addig a legutóbb tervezett víztisztítók­nál (Fővárosi Felszíni Vízmű II. ütem, Keleti Fő­csatorna, Dunaújvárosi Felszíni Vízmű) már a következő vegyszerek alkalmazására biztosítot­tunk lehetőséget : klór, klórdioxid, káliumperman­ganát, aktív szén, alumíniumszulfát, aktivált kova­sav, mész, ózon, fluór. Ezeknek a vegyszereknek az oldásához és adagolásához azonban hazai berendezések vagv egyáltalán nincsenek, vagy annyira kiforratlan szerkezetek, hogy azok csak kísérleti jelleggel alkal­mazhatók. Ezekkel kapcsolatban tehát szükség­szerűen jelentkezik az import igény, sőt van olvan vegyszer is (klórdioxid), melynek előállításához még az egyik alapanyagot (nátriumkloritot) is importból kell biztosítani. A külföldi beszerzések és a valutabiztosítási nehézségek is terhelik a víz­tisztítómű létesítésének feladatát. Egyes technológiai berendezések a szerkezeti kialakításban lényeges átalakuláson mentek ke­resztül. Az első felszíni víztisztítóknál pl. (Fővárosi Felszíni Vízmű I. ütem, Dunai Szalmacell stb.) 25 m 2 alapterületű nyílt szűrőegységek épültek. Az elmúlt évek hazai és külföldi tapasztalatai azt mutatták, hogv üzemelési nehézség és a vízminőség romlásának veszélye nélkül jelentősen növelhető egy szűrőegység alapterülete. így most az utóbb tervezett berendezéseknél 53 m 2-es szűrőegységek készültek, melyek nyilvánvalóan fele annyi szerel­vényt, tolózárat stb. igényelnek, ezáltal a gépészeti beruházás részben csökkent, az épületkialakítás azonban a nagyobb áthidalandó nyílások miatt valamivel költségesebb lett. Leginkább kialakult műtárgy az eddigi gya­korlat alapján a lebegőiszapfelhős derítő, amelyet — kisebb módosításoktól eltekintve — többször alkalmaztunk. A fentieket figyelembe véve a felszíni víztisz­títókkal kapcsolatos költségtapasztalatok tehát úgy foglalhatók össze, hogv nem a teljes víztisztí­tók, hanem annak egyes — már eddig is bevált — elemeinek a költségei rögzíthetők. Erre a célra már nemcsak az ivóvíztisztító berendezések, hanem a számos, azonos elemeket tartalmazó felszíni ipari víztisztító berendezések is adatokat szolgáltatnak. A lebegőiszapfelhős derítők beruházási költségeit a 2. táblázat mutatja. Ivó- és iparivíztisztító berendezéseknél alkal­mazott nyitott gyorsszűrő berendezések beruházási költségtényezőit a 3. táblázat tartalmazza. Még egy kérdést kell megemlíteni a felszíni víztisztító berendezésekkel kapcsolatban. A kez­detben tervezett és megépített víztisztítóknál a szabad víztükrű helyiségekben fűtést, ill. légkondi­cionálást nem alkalmaztak. Emiatt igen hátrányos következmények jelentkeztek a téli üzemnél. A te­lepre érkező gyakorlatilag 0 °C hőmérsékletű víz, a viszonylag lassú áramlású medencékben meg­fagyott, s a helyiség levegőjét is annyira lehűtötte, Lebeffőiszapfelhős derítők kiviteli költségei 2. táblázat (Az adatok egy derítőre vonatkoznak, a köztük levő kezelőtér egy derítőre vetített költségével együtt) Kiviteli költség lm 3 vízre vetített beruházási költség [Ft/m 3 víz/nap] Teljesít­mény [m 3/nap] Átmérő [m] Felületi terhelés [mm/sec] Együtt épü [db] Munkahely, építés ideje építés [millió Ft] gépészet [millió Ft] összesen [millió Ft] lm 3 vízre vetített beruházási költség [Ft/m 3 víz/nap] 33 000 25 000 27.0 27,0 0.09 0.50 3 4 Főváros I. ütem. 1959 Főváros II. ütem, 1964 2,65 3,11 1,35 1,85 4,00 4,96 120 200 13 000 12 500 13 000 17,8 17,8 17.8 0.60 0,58 O.tiO 3 2 3 Dunai Szalmacell, 1 960 Szolnok, 1962 Borsodi Vegyi Kombinát, 1964 1,59 0,86 0,92 1.13 0,95 1,12 2.72 1,81 2,04 210 145 157 8 000 ti 000 5 000 15.0 15.0 15.0 0,54 0.39 0,33 1 2 2 Borsodi Regionális Vízmű. 1963 Berente 1961 Északnógrádi Regionális Vízmű, 1963 0,85 0.91 0.90 0,71 0,61 0,54 1,56 1,52 1,44 210 250 288 5 000 5 000 10,8 10,8 0.64 0,64 2 3 Lábatlan, 1959 Balatonfűzfő, 1961 0,34 0,33 0,38 0,52 0,72 0,85 144 170

Next

/
Oldalképek
Tartalom