Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)
12. szám - Pyber László: A nagymarosi duzzasztómű betétgerendás elzárásának kismintavizsgálata
Pyber L.: A nagymarosi duzzasztómű elzárása Hidrológiai Közlöny 1966. 12. sz. 545 A felhajtóerő maximális értéke az F s gerendánál: S v= — 14 t. A lefelé ható maximális hidrodinamikus erő pedig az F v gerendánál: Sv = + 12 t. Mindkét érték közepesnek tekinthető, sem a felhúzóerő, sem a lebocsáthatóság szempontjából nem mértékadóak. A gerendák sorrendben történő lehelyezésekor azonban komoly erőlüktetéseket tapasztaltunk. Ezek maximális értéke az első gerendának a fenékhez közelítésekor az instabillá váló áramlási kép következtében jelentkezett, és nagysága a 3. ábra szerint kb. 20 t volt. A jelenség a felhúzószerkezet lüktető igénybevétele folytán veszélyessé válhat és a tervezés során feltétlenül figyelembe veendő. Ehhez célszerű a már megkezdett rezgéstani modellkísérletek [2, 12] folytatása és befejezése. A súrlódó erők számításához Sh = 80—901 maximális vízszintes erőket mértünk. A maximális pozitív vízterhelés az As 2 gerendánál Sv = 15 t. Ugyanitt a vízszintes erő Sh = 55 t. A későbbiek figyelembevételével ez az Sv = = 15 t a legnagyobb pozitív hidrodinamikus terhelés, amely a lebocsátás szempontjából megengedhető üzemi állapotoknál előfordult. 3. A szegmenstábla különböző mértékű megemelése esetén előálló helyzetek Méréseink során a vízszinteket a vizsgált vízhozamokhoz tartozó közepes értéken tartottuk. A billenőtáblát felemeltük, biztosítva a tiszta alsó átfolyást. a) A szegmenstábla 2 m-rel emelt helyzetben A szekrénytartós betétgerendákkal végrehajtott sorozatmérés eredményeit a 4. ábrán láthatjuk. Az első gerenda lebocsátásakor a mélység függvényében növekvő vízszintes és függőleges erőket i 3 7 1 0 1 T f K S. T~ \ $ x -V \ 'Í 1 N V 'í 'Í "N k \\ N s 6 \ \ \ s \ \A — M 2,0b — AFL m kapunk. A függőleges erő határozott maximum után a fenékhez közeledve csökken. A második gerenda grafikonja az előzőhöz teljesen hasonló, csak kismértékben megnövekszenek az erők, mivel az első gerenda szűkíti az átfolyási szelvényt és a szegmens mögött a lefelé áramlás sebessége növekszik. A harmadik gerendánál a lefelé ható függőleges erők csökkennek, sőt a gerenda bizonyos helyzetében Sv = — 8 t. Az utóbbi jelenség magyarázata az, hogy a két alsó gerendát a feléjük áramló víz csak felfelé haladva tudja megkerülni és ennek az áramlásnak a hatására jön létre a harmadik gerendára ható felhajtóerő. A negyedik gerenda lebocsátásakor a gát fölötti átfolyási szelvény szűkül, a nyílás vízátbocsátása az állandó felvíz mellett jelentősen csökken, és így bekövetkezik az a jelenség, hogy az elzárás síkján átlépő vízhozamot az alsó szegmensnyílás a betétgerendák fölötti DV-hez képest jelentősen alacsonyabb vízszint mellett is képes emészteni. A gerenda felett átbukó víz a függőleges erőket, a felvízi oldalon ható kiegyensúlyozatlan statikus víznyomás és az áramlás együttes hatása pedig a vízszintes erőket növeli az üzem szempontjából megengedhetetlen nagyságúra. Már említettük, most kiemeljük, hogy abban az egy esetben, ha a gerendák előtti felvízszint eltér a gerendák és a szegmens közötti vízszinttől, mérési eredményeinket egy kisebb modellezési hiba is terheli. A gerenda alvízi oldala kevésbé merül vízbe ós így az állóvízben mért felhajtóerő nem egyezik meg az üzemi állapothoz tartozó hidrosztatikus felhajtóerővel. Ha a geranda lemezvastagságai inodellhelyesek lennének, ez az eredményt nem torzítaná. A geranda lemezek azonban viszonylag vastagabbak, a vízből kimaradó rész viszonylag nagyobb súlyú és ez jelentkezik is a mérés eredményében. Az eltérés szélső esetben + 5H-8 t-ra tehető, mégsem kell részletesebben foglalkoznunk vele, ugyanis a 100 t-ás függőleges erők miatt ennél az üzemi állapotnál a gerendák íeboosátását megengedni nem szabad. 10,55 JELMAGYARÁZAT-függőleges és vízszintes hidrodinamikus terhelések mért értékei gerendásomat leíocsófásakor CEREKOA VÍZSZINTES TÜSSÖIESES JELE TERHELÉS TERHELÉS 10 tOO 160 260 300 Jaft] A, —*— — L— F, —— F t ___ _„_ S Herendót emelő áromlos -v Vízszint 4. ábra. A szekrénytartós gerendákra ható hidrodinamikus erők alsó átbocsátásnál a szegmens 2 m-es emelésénél Puc. 4. ruöpoduHaMmecKue ycumn, ejiunwuiue na uiKa$Hbie KOHcrnm'Kifuu npu HUíicHeM nepeAuee u nodnamuu 4P ceeMeama Ha 2 M Abb. 4. Die auf die Kastentrager-Balken wirkenden hydrodynamischen Krafte bei unterem Durchlass mit Hebung des Segments um 2 m -10 0 10 20 30 iO 50 60 70 S v[t] L 50_ 100 150 200__S^{t] JELMAGYARÁZAT> Függőleges és vízszintes hidrodinamikus terhelések mért ériékei gerendasorozat lebocsátásakor GERENDA VÍZSZINTES FÜGGŐLEGES JEíE TERHELÉS TERHELÉS A, —•— •— A T A A F } o— 4 X X r o -P Vízszint 5. ábra. A szekrénytartós gerendákra ható hidrodinamikus erők alsó átbocsátásnál a szegmens 1 m-es emelésénél Puc. 5. rudpoduHaMuiecKue ycuAua, 8Aunwufue Ha uiicacfjmie KOHcmpyKifuu npu HUJKMM nepeAuee u nodnnmuu ceeMenma Ha 1 M Abb. 5. Die auf die Kastentrager-Balken wirkenden hydrodynamischen Krafte bei unterem Durchlass mit Hebung des Segments um 1 m
