Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)

12. szám - Dr. Szabó László–dr. Szekrényi Béla: A láptalaj vízgazdálkodásának javítására irányuló vizsgálatok a Keszthely–Hévízi öblözetben

Szabó L.—Szekrényi B.: A láptalaj vízgazdálkodása Hidrológiai Közlöny 1966. 12. sz. 537 14 t s? t 35 • t 16141 1210/)V* 1 1 15105100 n ii H ii ii ii 11 u viznueletési szünetek h A (kísérletek Uj W sorszamok A levegő hőmérséklete -h A talajminták feletti viztiüvérsékiete MEGJEGYZÉS AzQ)-(& vizsgálatokat ttf- \ 10,1mm-es, a © vizsgálatot pedig35Amm-es vizosztoppol végeztük \ \ I I -Az ösláp viznye/ési féngezője . , , , , . 1 I - A művelt lap vizngelesi tengezoje N Vizny etetési kísértetek !rs 2 i ii i 200 300 400 500 600 kisériéti idő [ára] 700 800 4. ábra. A keszthelyi láptalaj függőleges irányú víznyelő képességének időtől függő változása. Az ősláp és a művelt láp víznyelő képességének összehasonlítása Puc. 4. M3MeHeHue eepmuKajibHOÜ eodonponycicawiiieü cnocoöHOcmu mop^ímoünotebiy z. KecmxeJib e 0yimi}uu om epeMenu. CpaeneHue eodonponyacawufeü cnocoöHocmu mopcfia, uMetoujezo HeHapyuieHHyw cmpyicmypy u moptfia, eeedeHHoeo e ceAbCK0X03HÜcmeeHHyw oöpaöomKy Fig. 4. Verticai permeability of marshy soil plotted against time. Comparison of permeabilities for primary and cultivated marshy soils Az első 24 órás megfigyelést megelőzően már >65 órával a szivárgási folyamatot beindítottuk. Erre a talajmintáknak a hengerekbe való kellő mértékű beduzzasztása miatt volt szükség. Beduzzadt talajnál ugyanis feltételezhetjük, hogy csak a talaj hézagain át és nem a hengerfal és a talajminta közötti, vagy más nem kívánatos hézagon keresztül szivárog a víz. Ez a beduzzadási folyamat még az első 24 órás megfigyelés során is élesen mutatkozott, ugyanis a vízáteresztés átlagos intenzitása e közben a kezdeti értékhez viszonyítva annak felénél kisebbre csökkent (4. ábra). Az egyes talajminták vízáteresztésében mutatkozó nagymértékű eltéréseket már az első 24 órás kísérletnél is tapasztaltuk. Az 5. ábrán a talajmintákon átszivárgott vízmennyiségek néhány jellemző integrálgörbéjét mutatjuk be. Hozzáfűzzük, hogv ezen változatnál a maximális vízáteresztés értéke a minimum értékének több, mint 120-szorosa volt. Igaz ugyan, hogv a szélső értékű vízáteresztést mutató mintáknál a legtöbb esetben kizáró okot (a gumigyűrű rossz tömítését, eltömődését stb.) állapíthattunk meg. Még ezek kizárása után is a legnagyobb érték a legkisebbnek több, mint tizenötszöröse. A további vizsgálatok során esetenként ennél nagyobb, az előzőnek csaknem kétszeresét is elérő szélsőérték-különbségek is jelentkeztek. Már ez is bizonyítja a több talajminta egyidejű vizsgálatának ós a statisztikai módszer alkalmazásának a szükségességét, hiszen csupán 1—2 minta vizsgálata könnyen nagyságrendileg is téves eredményeket szolgáltathat. Az első kísérlet után 48 órára a vízpótlást beszüntettük, majd a második 24 órás megfigyelés előtt egy nappal ismét megindítottuk. Ilyen előzmények után a talaj beduzzadási folyamatának Kísérleti idő, t [ára] 5. ábra. A talajmintákon átszivárgott vízmennyiségek néhány jellemző integrálgörbéje Puc. 5. HeKomopbie xapaKtnepubie UHmeipajibHbie Kpueue npo^u/ibmpywufeio, <tepe3 o6pa3ifbi epynma, pacxoda Fig. 5. Typical integrál curves of seepage water through the soil samples