Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)

11. szám - Dr. Korim Kálmán: A pannónia rétegek víztároló- és vízadóképességét meghatározó földtani tényezők

530 Hidrológiai Közlöny 1966. 11. sz. Dr. Korim K.: A pannóniai rétegek víztároló és vízadóképessége jeitől. Míg a felsőpannóniai vízadórétegek hozama gyakran 1—2 ezer m

3/nap/kút, addig az alsópannóniai rétegek maximális vízhozama is csak 100—200 m

3/nap/kút, leggyakrabban azonban 100 m

3 alatti. Vízminőségi szempontból a felsőpannóniai édes rétegvizek előnyösebbek az alsópannóniai sós vizeknél, nemcsak a vegyi összetétel, hanem a vízkőlerakódási hajlam és az agresszivitás szempontjából egyaránt. A pannóniai porózus víztárolók mértani alakja, azaz a függőlegeshez képest jóval nagyobb vízszintes kiterjedés, a vízszintes rétegződés és ásványszemcse elrendeződés következtében a sztatikus mélységi rétegvizet a rétegmegnyitás után uralkodóan lamináris és tranziens áramlás jellemzi, amire általában a Darcy-törvény érvényes. A pannóniai víztárolók rótegenergia viszonyai a mélyföldtani viszonyoktól függően változatosak. A víztároló mélységbeli helyzetétől függő állandó jellegű réteghőmérséklet okozta energiaforrás mellett a kitermelés arányában csökkenő, kezdetben változó nagyságrendű rétegenergiaforrások a rétegnyomás, az oldott gáztartalom, a víz és kőzet rugalmas összenyomhatósága, melyek különböző mértékben vesznek részt a pannóniai rétegvizek kitermelésében. Vízgazdálkodási szempontból tehát elsősorban a felsőpannóniai rétegvizeknek van jelentősége. Jóllehet a magyarországi pannóniai porózus víztároló rétegek hatalmas vízkészletet tartalmaznak, mégis célszerű mármost ésszerűen gazdálkodni ezzel az értékes nyersanyaggal, mivel ezek a készletek is korlátozottak. IRODALOM | 1 ] Bélteky L.: Magyarországi ipari típusú víztartó rétegek a legújabb kutatások tükrében. Mérnöki Továbbképző Intézet kiadványa. Budapest, 19G4. 4336. sz. [2] Gsiky G.: A Duna—Tisza köze mélyszerkezeti és ősföldrajzi viszonyai a szénhidrogén kutatások tükrében. Földrajzi Közlemények, 1963. 1. sz. [3] Dank V.: A délalföldi neogén medencék rótegtani viszonyai és kapcsolatuk a dólbaranyai és jugoszláviai területekhez. Földtani Közlöny, 1963. 93. k. 3. sz. [4] Dubay L.: Az észak-zalai medence fejlődéstörténete a kőolaj kutatások tükrében. Földtani Közlöny, 1902. 92. k. 1. sz. [5] Jaskó S.: Lepusztulás ós üledékfelhalmozódás Magyarországon a kainozoikumban. Földtani Közlöny, 1947. 76. k. [6] Kertai Gy.: A magyarországi medencék és a kőolaj telepek szerkezete a kőolaj kutatás eredményei alapján. Földtani Közlöny, 1957. 87. k. [7] Korim K. : A dólzalai kőolajtelepek alakja, jellege ós a telepkialakító tényezők. Földtani Közlöny, 1956. 86. k. 2. sz. [8] Kőolajkutatás ós feltárás módszerei Magyarországon. Budapest, 1957. Akadémiai K. [9] Körössy L.: Magyarország medenceterületeinek összehasonlító földtani szerkezete. Földtani Közlöny, 1963. 93. k. 2. sz. [10] Long, G.—Chierici, G. L.: Compressibilitó et masse specifique des eaux de gisement dans les conditions des gisement. Kőolaj Világkongresszus, New York, Section II. Paper 16. [11] Molnár B.: Adatok a Duna—Tisza köze fiatal harmadidőszaki és negyedkori rétegeinek tagolásához és származásához nehózásvány-összetétel alapján. Földtani Közlöny, 1965. 95. k. 2. sz. [12] Sümeghy J.: A Tiszántúl. Magyar tájak földtani leírása. VI. 1944. MÁFI kiadvány. [13] Szádeczky—Kardoss E.: A nagyalföldi ártézi vizek főtípusai és azok szintjelző értéke. Hidrológiai Közlöny, 1941. 8. sz. [14] Schmidt E. li. ós munkatársai: Vázlatok és tanulmányok Magyarország vízföldtani atlaszához. Budapest, 1962. [15] Urbancsek J.: Magyarország mélyfúrású kútjainak katasztere. Budapest, 1963. [16] Vadász E. : Magyarország földtana. Budapest, 1960. [17] Völgyi L.: A Nagyalföld középső részének mélyföldtani vizsgálata. Földtani Közlöny, 1965. 95. k. 2. sz. [18] Young, A.—Low, P. F.: Osmosis in argillaceous rocks. Bulletin of AAPG. 1965. július 49. k. reojiorMiecKHe (paKTOpbi, onpenejiHiouiHe aKKyMyjiHpyromyio H BOflOOTflaroiuyH) cnocoÖHOCTb naHHOHCKHX CJIOeB fl-p K- KopuM IlaHHOHCKIie OTJIO>KeHHH, KOTOpbie Í1BJIHI0TCH HaHőojiee pacnpocTpaiieHHbiMii a oőT>eMi>icTbiMH (j)opMauii>iMH BeHrepcKoro őacceÜHa, aKKyiwyjinpyioT 3HaHHTeJibHyK> qacTb rjiyŐHHHbix BOAHHX pecypcoB BeHrpmi. IlaHHOHCKne BOflOHOCHbie cjiOM B őojibiueii MacTii KBapneBbie necMaHHHKH ii necKH, HMeioume KapSoHaTHbix cBsiwyiuiix ,\iaTepnajiOB, HHorfla KOHijiOMepaTbi n őpeKimi. OopivuipoBaHHc ii pa3BHTiie aKKyMyjiiipyioinnx cjioeB HBJIÍIIOTCÍI pe3YJibTaTaMH nponeccoB (JiopMiipoBamiH ocoöoii KOHCTpyKUHH ropbl II OCaflOHHblX nopOA, KOTOpblC IipOH30LUJlH BO BpeMH n;iiioneHa B MOJIOAOM BeHrepcKOM őaccenne. AKKyMyjmpyioinaíi c B0A00TAaroina>i cnocoŐHocrn BepxHiix H HH>KHIIX naHHOHCKHX CJIOeB OTJIHMaiOTCfl APVI' OT /ipyra BCJieflCTBHe BJIIlflHHfl pa3HbIX (JiaKTOpOB B03HIIKH0BeHH$I ocaAOHHbix nopoA n apyrax reoJiormiecKHX (jiaiaopoB. C TO

tIKH 3peHH5I BOflOflOÖbmH 11 B KOJlHHeCTBeHHOM II B KaMecTBeHHOM TOHIOX 3peHii>i Haiiőojiee őJiaronpuflTHbiMii íiBJiíiioToi BepxHenaiiHOHCKiie BOAOHOCHbie CJIOII, noCKOJii>i<y HX cyMMapHbiíí oö-be.M, nopncTocTb, AOJIH neci<a B HX cocTaBe, BoaonponycKaiomaH cnocoőnocTb 11 Taioice xHMimecKHii xapaKTep HX BOA Jiyiuine. üpoueHTHoe coAep>KaHHe neci<a B BepxHenaHHOHCKiix CJIOMX 25—45, noI<a B HHHtenaHHOHCKHX CJIOÍIX TOJIbKO 10—20. fleŐHT HHJKenaHHOHCKHX BOflOHOCHblX IUiaCTOB B CpeAHeM HaxoAHTCM Hiiwe 100 M

3/cyTKH/K0Ji0fleu, a y BepxnenaHHOHCKHX cjioeB ropa3«o őojibiue, HacTOAOCTHraer 1000—2000 M

3/cyTKii/K0Ji0;ien. IleciaHHbie OTJiOKeHHfl B naHHOHCKHX CJIOÍIX pa3Hbie no reoMeTpiwecKoií (jiopiwe. Ha BepxHeíi H cpe/mett qacTH BepxiienaHHOHCKHx caoeB TOHKiie, oőbiMHO HHH3HCTbie rieCMaiiHbie CJIOII rycTo Hepe«yioTCH c RJIHH>iHbiMii 11 MeprejiHCTbiMii CJIOHMH, a B Sojiee rjiyöoKiix ropii30HTax necKHnecMaHHHKii yTOJimaioTca, OTAejibHbie necMaHiuiKii BbiAejiínoTC5i, npnoőpeTaiOT cjiopMy mHTOBoro njiacra. PacnpoCTpaHeHiie HX B ÖOKOBOM HanpaBJieHHH pa3Hoe, oőbiino naXOAHTCH B npHMoií nponopniui c MoiimocTbio CJIOH. HanpoTHB pbixjibix, nopbiCTbix BepxHenaHHOHCKHx cjioeB (necKOB) no« BJIHHHHCM npoueccoB 0őpa30BaHiiH KaiweHHbix nopoA H ynnoTHeHiia rpyHTOB HHwenaHHOHCKne CJIOII (necMaHHHKH) HMeioT KOHCöJiHAHpoBaHHoro xapaKTepa. POJIb H3JI0M0B B naHHOHCKHX OTJIO>KeHHHX He 3HaMHTejibHaa H HMeeT jinnib MecTHbiii xapaKTep B HH>KHenaHHOHCKIIX CJ10HX, XapaKTepH30BaHHbIX ŐOJiee pa3BHTbIMH nponeccaMH 0őpa30BaHHíi ropHbix nopoA. rHflpoAHHaMiiiecKHe ycJioBHH naHHOHCKHX njiacToBMX BOA ONPEAENJNOTCH pa3BHTHeM, pa3MepoM, niyőiiHon H C0Aep>KaHiieM ocaAOMHbix nopoA- rnyőnHiibie naHHOHCKHe BOAOAKKYMYJINPYIOMHE CAOH COAEPWAT CTaraiecKHe nnacTOBbie BOAW. Haiiőojiee Ba>KHbie HCTOMHHKH HX 3HepTHH : Hanop CAOH, TeMnepaTypa CAOH, KOMnpeecHOCTb naacTOBbix BOA H ai<KyMyjmpyiouiHx nnacTOB, a TAK>Ke C0Aep>KaHHe paccTBopeHHoro B BOAC ra3a. BepxHenaHHOHci<He njiacTOBbie BOAH HMeioT BOAOPOAHO-KapőOHaTHbiíi, HH>KenaHH0HCKHe CJIOH BOAOpOAHO-KapŐOHaTHO-XJIOpHAHbiü, a B őoAee rjiyőoKiix ropH30HTax xjiopHAHbiií xapaKTep.