Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)

11. szám - Dr. Korim Kálmán: A pannónia rétegek víztároló- és vízadóképességét meghatározó földtani tényezők

530 Hidrológiai Közlöny 1966. 11. sz. Dr. Korim K.: A pannóniai rétegek víztároló és vízadóképessége jeitől. Míg a felsőpannóniai vízadórétegek hozama gyakran 1—2 ezer m 3/nap/kút, addig az alsó­pannóniai rétegek maximális vízhozama is csak 100—200 m 3/nap/kút, leggyakrabban azonban 100 m 3 alatti. Vízminőségi szempontból a felsőpannóniai édes rétegvizek előnyösebbek az alsópannóniai sós vizeknél, nemcsak a vegyi összetétel, hanem a víz­kőlerakódási hajlam és az agresszivitás szempont­jából egyaránt. A pannóniai porózus víztárolók mértani alakja, azaz a függőlegeshez képest jóval nagyobb vízszintes kiterjedés, a vízszintes rétegződés és ásványszemcse elrendeződés következtében a szta­tikus mélységi rétegvizet a rétegmegnyitás után uralkodóan lamináris és tranziens áramlás jellemzi, amire általában a Darcy-törvény érvényes. A pannóniai víztárolók rótegenergia viszonyai a mélyföldtani viszonyoktól függően változatosak. A víztároló mélységbeli helyzetétől függő állandó jellegű réteghőmérséklet okozta energiaforrás mel­lett a kitermelés arányában csökkenő, kezdetben változó nagyságrendű rétegenergiaforrások a ré­tegnyomás, az oldott gáztartalom, a víz és kőzet rugalmas összenyomhatósága, melyek különböző mértékben vesznek részt a pannóniai rétegvizek kitermelésében. Vízgazdálkodási szempontból tehát elsősor­ban a felsőpannóniai rétegvizeknek van jelentő­sége. Jóllehet a magyarországi pannóniai porózus víztároló rétegek hatalmas vízkészletet tartalmaz­nak, mégis célszerű mármost ésszerűen gazdálkodni ezzel az értékes nyersanyaggal, mivel ezek a kész­letek is korlátozottak. IRODALOM | 1 ] Bélteky L.: Magyarországi ipari típusú víztartó ré­tegek a legújabb kutatások tükrében. Mérnöki To­vábbképző Intézet kiadványa. Budapest, 19G4. 4336. sz. [2] Gsiky G.: A Duna—Tisza köze mélyszerkezeti és ősföldrajzi viszonyai a szénhidrogén kutatások tük­rében. Földrajzi Közlemények, 1963. 1. sz. [3] Dank V.: A délalföldi neogén medencék rótegtani viszonyai és kapcsolatuk a dólbaranyai és jugoszlá­viai területekhez. Földtani Közlöny, 1963. 93. k. 3. sz. [4] Dubay L.: Az észak-zalai medence fejlődéstörté­nete a kőolaj kutatások tükrében. Földtani Közlöny, 1902. 92. k. 1. sz. [5] Jaskó S.: Lepusztulás ós üledékfelhalmozódás Ma­gyarországon a kainozoikumban. Földtani Köz­löny, 1947. 76. k. [6] Kertai Gy.: A magyarországi medencék és a kő­olaj telepek szerkezete a kőolaj kutatás eredményei alapján. Földtani Közlöny, 1957. 87. k. [7] Korim K. : A dólzalai kőolajtelepek alakja, jellege ós a telepkialakító tényezők. Földtani Közlöny, 1956. 86. k. 2. sz. [8] Kőolajkutatás ós feltárás módszerei Magyarorszá­gon. Budapest, 1957. Akadémiai K. [9] Körössy L.: Magyarország medenceterületeinek összehasonlító földtani szerkezete. Földtani Köz­löny, 1963. 93. k. 2. sz. [10] Long, G.—Chierici, G. L.: Compressibilitó et masse specifique des eaux de gisement dans les conditions des gisement. Kőolaj Világkongresszus, New York, Section II. Paper 16. [11] Molnár B.: Adatok a Duna—Tisza köze fiatal har­madidőszaki és negyedkori rétegeinek tagolásához és származásához nehózásvány-összetétel alapján. Földtani Közlöny, 1965. 95. k. 2. sz. [12] Sümeghy J.: A Tiszántúl. Magyar tájak földtani le­írása. VI. 1944. MÁFI kiadvány. [13] Szádeczky—Kardoss E.: A nagyalföldi ártézi vizek főtípusai és azok szintjelző értéke. Hidrológiai Köz­löny, 1941. 8. sz. [14] Schmidt E. li. ós munkatársai: Vázlatok és tanul­mányok Magyarország vízföldtani atlaszához. Bu­dapest, 1962. [15] Urbancsek J.: Magyarország mélyfúrású kútjainak katasztere. Budapest, 1963. [16] Vadász E. : Magyarország földtana. Budapest, 1960. [17] Völgyi L.: A Nagyalföld középső részének mély­földtani vizsgálata. Földtani Közlöny, 1965. 95. k. 2. sz. [18] Young, A.—Low, P. F.: Osmosis in argillaceous rocks. Bulletin of AAPG. 1965. július 49. k. reojiorMiecKHe (paKTOpbi, onpenejiHiouiHe aKKyMyjiHpyromyio H BOflOOTflaroiuyH) cnocoÖHOCTb naHHOHCKHX CJIOeB fl-p K- KopuM IlaHHOHCKIie OTJIO>KeHHH, KOTOpbie Í1BJIHI0TCH HaH­őojiee pacnpocTpaiieHHbiMii a oőT>eMi>icTbiMH (j)opMauii>iMH BeHrepcKoro őacceÜHa, aKKyiwyjinpyioT 3HaHHTeJibHyK> qacTb rjiyŐHHHbix BOAHHX pecypcoB BeHrpmi. IlaHHOH­CKne BOflOHOCHbie cjiOM B őojibiueii MacTii KBapneBbie nec­MaHHHKH ii necKH, HMeioume KapSoHaTHbix cBsiwyiuiix ,\ia­TepnajiOB, HHorfla KOHijiOMepaTbi n őpeKimi. Oopivuipo­BaHHc ii pa3BHTiie aKKyMyjiiipyioinnx cjioeB HBJIÍIIOTCÍI pe3YJibTaTaMH nponeccoB (JiopMiipoBamiH ocoöoii KOHCT­pyKUHH ropbl II OCaflOHHblX nopOA, KOTOpblC IipOH30LUJlH BO BpeMH n;iiioneHa B MOJIOAOM BeHrepcKOM őaccenne. AK­KyMyjmpyioinaíi c B0A00TAaroina>i cnocoŐHocrn BepxHiix H HH>KHIIX naHHOHCKHX CJIOeB OTJIHMaiOTCfl APVI' OT /ipyra BCJieflCTBHe BJIIlflHHfl pa3HbIX (JiaKTOpOB B03HIIKH0BeHH$I ocaAOHHbix nopoA n apyrax reoJiormiecKHX (jiaiaopoB. C TO tIKH 3peHH5I BOflOflOÖbmH 11 B KOJlHHeCTBeHHOM II B Ka­MecTBeHHOM TOHIOX 3peHii>i Haiiőojiee őJiaronpuflTHbiMii íiBJiíiioToi BepxHenaiiHOHCKiie BOAOHOCHbie CJIOII, no­CKOJii>i<y HX cyMMapHbiíí oö-be.M, nopncTocTb, AOJIH neci<a B HX cocTaBe, BoaonponycKaiomaH cnocoőnocTb 11 Taioice xHMimecKHii xapaKTep HX BOA Jiyiuine. üpoueHTHoe co­Aep>KaHHe neci<a B BepxHenaHHOHCKiix CJIOMX 25—45, no­I<a B HHHtenaHHOHCKHX CJIOÍIX TOJIbKO 10—20. fleŐHT HHJKenaHHOHCKHX BOflOHOCHblX IUiaCTOB B CpeAHeM Haxo­AHTCM Hiiwe 100 M 3/cyTKH/K0Ji0fleu, a y BepxnenaHHOH­CKHX cjioeB ropa3«o őojibiue, HacTOAOCTHraer 1000—2000 M 3/cyTKii/K0Ji0;ien. IleciaHHbie OTJiOKeHHfl B naHHOHCKHX CJIOÍIX pa3Hbie no reoMeTpiwecKoií (jiopiwe. Ha BepxHeíi H cpe/mett qacTH BepxiienaHHOHCKHx caoeB TOHKiie, oőbiMHO HHH3HCTbie rie­CMaiiHbie CJIOII rycTo Hepe«yioTCH c RJIHH>iHbiMii 11 Mepre­jiHCTbiMii CJIOHMH, a B Sojiee rjiyöoKiix ropii30HTax necKH­necMaHHHKii yTOJimaioTca, OTAejibHbie necMaHiuiKii BbiAe­jiínoTC5i, npnoőpeTaiOT cjiopMy mHTOBoro njiacra. Pacnpo­CTpaHeHiie HX B ÖOKOBOM HanpaBJieHHH pa3Hoe, oőbiino na­XOAHTCH B npHMoií nponopniui c MoiimocTbio CJIOH. Ha­npoTHB pbixjibix, nopbiCTbix BepxHenaHHOHCKHx cjioeB (necKOB) no« BJIHHHHCM npoueccoB 0őpa30BaHiiH KaiweH­Hbix nopoA H ynnoTHeHiia rpyHTOB HHwenaHHOHCKne CJIOII (necMaHHHKH) HMeioT KOHCöJiHAHpoBaHHoro xapaK­Tepa. POJIb H3JI0M0B B naHHOHCKHX OTJIO>KeHHHX He 3Ha­MHTejibHaa H HMeeT jinnib MecTHbiii xapaKTep B HH>KHenaH­HOHCKIIX CJ10HX, XapaKTepH30BaHHbIX ŐOJiee pa3BHTbIMH nponeccaMH 0őpa30BaHHíi ropHbix nopoA. rHflpoAHHaMiiiecKHe ycJioBHH naHHOHCKHX njiacTo­BMX BOA ONPEAENJNOTCH pa3BHTHeM, pa3MepoM, niyőiiHon H C0Aep>KaHiieM ocaAOMHbix nopoA- rnyőnHiibie naHHOH­CKHe BOAOAKKYMYJINPYIOMHE CAOH COAEPWAT CTaraiecKHe nnacTOBbie BOAW. Haiiőojiee Ba>KHbie HCTOMHHKH HX 3Hep­THH : Hanop CAOH, TeMnepaTypa CAOH, KOMnpeecHOCTb naacTOBbix BOA H ai<KyMyjmpyiouiHx nnacTOB, a TAK>Ke C0Aep>KaHHe paccTBopeHHoro B BOAC ra3a. BepxHenaHHOH­ci<He njiacTOBbie BOAH HMeioT BOAOPOAHO-KapőOHaTHbiíi, HH>KenaHH0HCKHe CJIOH BOAOpOAHO-KapŐOHaTHO-XJIOpHA­Hbiü, a B őoAee rjiyőoKiix ropH30HTax xjiopHAHbiií xa­paKTep.

Next

/
Oldalképek
Tartalom