Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)

11. szám - Dr. Mihályfalvy István: A barázdás és esőszerű öntözési módok agronómiai értékelése

Cr. Mihályfalvy 1.: A barázdás és esőszerű öntözési módok Hidrológiai Közlöny 1966. 11. sz. 517 öntözővízre eső többlettermés mennyisége is, ami amellett szól, hogy a kétféle módon öntözött növények az öntözővízre egyformán reagáltak. Gazdaságossági számítások Az alkalmazandó öntözési mód megválasztását az adott természeti viszonyok figyelembevétele mellett döntően annak gazdaságossága is meghatározza. Amíg hordozható esőztető berendezéssel 1 mm/kh öntözővíz kiöntözése 7 -8 Ft-ba, addig barázdásan 2,50—3,0 Ft-ba kerül. Mindkét szántóföldi növénynél esőszerű öntözés esetében 200 mm, míg barázdás öntözéssel 240 mm öntözővízzel számolva az öntözés költség kihatása esőszerű öntözés esetén 1400 -1000 Ft/kh, míg barázdás öntözés esetén 600—720 Ft/kh. Nagy általánosságban az esőszerű öntözés költsége kétszerese a barázdásénak. A hat év átlagában az esőszerűen öntözött répa terméstöbblete 73 q/kh, míg a barázdásan öntözötté 93 q/kh volt. A terméstöbblet értéke az előbbinél 3285 Ft/kh, míg az utóbbinál 4185 Ft/kh. Levonva az öntözés költségeit az esőszerűen öntözött növényeknél 1 785 Ft/kh, míg a barázdásan öntözött növényeknél 3525 Ft/kh, a többletbevétel 1740 Ft/kh a barázdás öntözés javára. A hat év átlagában az esőszerűen öntözött kukorica 12 q/kh, míg a barázdásan öntözött 15,8 q/kh csöves terméstöbbletet adott ami 8, illetve 10 q/kh májusi morzsolt kukoricának felel meg. Az esőszerűen öntözött kukorica terméstöbbletének értéke 1440 Ft, míg a barázdásan öntözött kukoricáé 1800 Ft. Kzen összegekből levonva az öntözési költségeket, az esőszerű öntözésnél mutatkozó többletbevétel alig, vagy nem fedezi az öntözés költségeit, míg a barázdásan öntözött kukoricánál 1100 Ft/kh többletbevétel mutatkozik. A két növénnyel végzett gazdaságossági számítások függetlenül attól, hogv az eredmények kisparcellás kísérletre vannak vetítve - feltűnően figyelmeztetnek arra, hogy az alkalmazandó öntözési mód megválasztása alkalmával igen nagy körültekintéssel kell tenni az öntözendő kultúra kiválasztására. Amíg a nagy termelési értékeket képviselő növények — mint pl. a cukorrépa — mindkét módszerrel egyaránt gazdaságosan öntözhetők, addig a kisebb termelési értékű növényeknél — mint pl. a kukorica és szálas takarmánynövények — rendkívül megfontolandó az alkalmazandó öntözési mód megválasztása. Különösen költséges az esőszerű öntözés használata felületi öntözésre berendezett területeken, ahol az öntözést kétszeres amortizációs költség terheli. Mindezek arra hívják fel a figyelmet, hogy a felületi módszerrel öntözhető talajok, illetve területek esetében nem szabad lemondanunk a barázdás, illetve a sávos öntözésről, hanem éppen ellenkezőleg olyan műszakilag berendezett öntözőtelepek kivitelezésére kell törekednünk, melyeken a korszerű, nagyüzemi felületi öntözések szakszerűen elvégezhetők. Éppen ezért jövőbeni öntözésre berendezendő egyes területeinknél nagyobb gondot kell fordítani ezen telepek szakszerű műszaki kivitelezésére annál is inkább, mivel az.ily módon megépített öntözőtelepek munkaerő- szükséglete alig haladja meg a hordozható berendezések munkaerőszükségletét. Összefoglalás Réti talajon kukoricával és cukorrépával végzett hatéves barázdás és esőszerű öntözési kísérleteink eredményei alapján az alábbi fontosabb következtetések vonhatók le: A 0—50 cm-es talajréteg hasznos víztartalmának figyelembevétele alapján történő vízpótlás szerint — az évek átlagában az esőszerűen öntözött répánál és kukoricánál 160—200, míg a barázdásan öntözötteknél 200—240 mm-re tehető az évi víznorma szélső határértéke. A két öntözési mód több éves vizsgálati eredményei alapján megállapítható, hogy termesztési szempontból a két öntözési mód közel azonos hatásfokú, illetve a kukorica és cukorrépa terméseredményét réti talajon — döntően nem az alkalmazott öntözési mód, hanem a szakszerűen kiszolgáltatott vízmennyiség határozza meg. Bár a barázdásan öntözött növények többet teremtek, és vízhasznosításuk is kedvezőbben alakult, mint az esőszerűen öntözötteké, azonban a két kezelés között megbízható terméskülönbség a hat év közül mindössze csak két-két évben mutatkozott a barázdásan öntözött növények javára. A hat év átlagában az 1 kg szárazanyag terméshez felhasznált összes vízmennyiség mindkét növénynél, illetve kezelésnél közel megegyező, amiből arra lehet következtetni, hogy az alkalmazott kétféle öntözési mód vízhasznosulása közel azonos. Hasonlóan megegyeznek az adatok az 1 mm/kh öntözővízre eső többlettermés vonatkozásában is, illetve a cukorrépánál a barázdásan öntözött növényeknél valamivel kedvezőbb mutatót kaptunk. Gazdaságossági számításaink szerint az üzemen belüli öntözési mód alkalmazásánál igen fontos követelmény az öntözendő kultúra helyes megválasztása is. Elsősorban az öntözést jól megháláló nagy termelési értéket, illetve jövedelmet biztosító növények esőszerű öntözésének előtérbe helyezése indokolt, ugyanakkor a kisebb termelési értékű (mint pl. a kukorica) növények esőszerű öntözése már megfontolás tárgyát képezze, mivel azoknak ily módon történő öntözésük esetenként már nem gazdaságos. Mindezek arra hívják fel a figyelmet, hogv a felületi módszerrel öntözhető talajok, illetve területek esetében nem szabad lemondanunk a barázdás, illetve a sávos öntözésről, hanem éppen ellenkezőleg olyan korszerű öntözőtelepek megépítésére kell törekednünk, ahol a felületi öntözés szakszerűen és kevés munkaerővel hajtható végre. IRODALOM [1] Divis, J.: Az esőszerű öntözés Csehszlovákiában. Hidrológiai Közt. 1964. 4. 153—159. p. [2] Emel'janov, V.A.—Aniszimov, V.A.: Öntözési eljárások műszaki fejlesztésével kapcsolatos tapasztalatok a Szovjetunióban. Öntözéses gazdálkodás. No. 2. 1964. Szarvas. 81—90 p. [3] Frank, M.: Esőszerű öntözési kísérletek kukoricával, cukorrépával és fiivesheróvel. Agrokémia és Talajtan, 1962. 3—4. 375—390 p. [4] Hamilton, F.fí.—Schrunk, J.F.: A legalkalmasabb öntözőrendszer kiválasztása. Agric. Engng. St. •Joseph. 1953. 4. sz. 246— 250 p.