Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)

11. szám - Muszkalay László: A Balaton hossz- és keresztirányú kilenüdlésének mértéke

505 Hidrológiai Közlöny 1966. 10. sz. HIDRAULIKA A Balaton hossz- és keresztirányú kilendülésének mértéke MUSZKALAY LÁSZLÓ* Előzmények A Balaton NvDNy—KÉK-i irányú geológiai törésvonal mentén fekvő 7—13 km széles, átlagosan 3,25 m mély és 78 km hosszú tó. A viszonylag keskeny és sekély tó DDK-i partján az uralkodó EÉN V—É-i szél hatására jelentős a parterozió [1]. A partvédőművek tervezéséhez elengedhetetlen a vízállások ismerete, de figyelembe kell venni a víztükör szél hatására létrejövő kilendüléseit és a hullámzásból keletkező vízállásnövekedéseket is. A Balaton vízszínlengéseivel, hullámzásával és áramlásával kapcsolatos vizsgálatokat a múlt század végén Cholnoky Jenő kezdte meg [2]. Ebben a tanulmányban a szél és a víztükör kilendiilése közti összefüggést határozzuk meg a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet 1961-ben megindított észlelései és a régebbi megfigyelések illetve adatok alapján, miután előzőleg tanulmányoztuk az egyes jelenségek kialakulását és lehetséges értékeit [3], Eddigi eredmények A kilendülések mértékének megállapítására 5 éven keresztül kilenc parti és egy tóközepén elhelyezett rajzoló vízmércével rajzoltattuk a vízállásokat és öt szélíróval a szélaclatokat (1. ábra). I ja 1 N l 2. ábra. A tó hosszirányú nagy víztükörlengései a keszthelyi és siófoki állomások széladataival Puc. 2. Bonbuioe, npodojibHoe CMeiyenue (KoneöaHue) zopu30nma 03epa c daHHbiMU eempa y cmamiuü Kecmxejib u I1IUO0OK A vízállás adatok alapján megállapítottuk, hogy a kilendülések mértéke a tó két végpontja közt meghaladhatja az l m-t, ami a viszonylag lankás partok miatt jelentős területek időszakos elöntését okozza (2. ábra). Ez a védtelen partokon kívül a nem kellő magasságú partvédőműveket is veszélyezteti. A továbbiakban megállapítottuk, hogy a hosszirányú kilendülés mértéke a szél sebességén és irányán kívül a szél időtartamától és a hevesebb szelek esetén a vihar típusától is függ. Különböző ki* Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest. lendiiléseket okoznak a hirtelen viharok és megint mást a fokozatos viharok azonosnak vehető szélsebesség esetén is. Ezenkívül befolyásolja a kilendüléseket a Tihanyi félsziget és az ÉÉNY-i parton levő erősen tagolt hegyláncolat [4]. A kilendülések tartósság és gyakoriság szerinti elemzéséhez a meglevő öt éves adatsor bővítése szükséges. Ez megvalósítható a régóta észlelt széllel való összefüggések megállapításának segítségével. A Balaton melletti szeszélyes széleloszlás miatt azonban nem elégedhetünk meg a régóta működő szélírók közül egy adatainak figyelembevételével. A vizsgálat előkészítése Vizsgálatainknál az előzőek figyelembevételével képeztük a tó két végén elhelyezett meteorológiai állomáson (Keszthely és Siófok) és a tó közepe táján elhelyezett három (Balatonakaii, Tóközóp, Balatonszemes)szélíró adatainak átlagát, mindenkor a maximális széllökések értékeit véve alapul. A továbbiakban a szeleket oszJELMAGYAPAW: • Rajzoló vízmérce o Széliró Bmonmu tmatttt 1. ábra. Rajzoló vízmércék és szélíró állomások elhelyezkedése a Balaton mentén Puc. 1. PacnojiomeHue pucywufux eodoMepnbix noemoe u eempoebix noemoe na 03epe Banamon széladatok BALATONSZEMES 100-65cm KESZTHELY 35 cm .