Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)

11. szám - Horváth Imre: Függőleges tengelyű mechanikus felületi levegőztetőberendezésekkel végzett oxigénfelvételi vizsgálatok

Horváth /.: Oxigénfelvételi vizsgálatok Hidrológiai Közlöny 1966. 11'. sz. 495 alapján elkészítettünk egy Simcar rendszerű (2. ábra és 2. kép), és egy lapos rotort síklemezekkel (3. ábra és 3. kép). Ábrahám Endre egy turbinakeverő rendszerű rotort alakított ki (4. ábra és 4. kép). Oxigénfelvételi vizsgálataink és hidraulikai megfontolások alapján pedig egy új típusú rotort képeztünk ki (5. ábra és 5. kép). A rotorok anyaga horganyzott lemez. 3. Mérési módszerek 1. kép. A levegőztetőmedence távlati képe az oxigénfelvételt regisztráló műszerrel (kompenzo gráffal) d>omo 1. CHUMOK adpaifiWHHoao öacceÜHa c peaucmpupywiifUM, npunnmue Kucjiopoda, npuöopoM (K0MHeH30apatf>0M). III. 1. View of aeration basin showing instrnment recording rate of oxigén introduction (compensograph) Kísérleteink során a következő változókat kellett mérni: az oxigénfelvétel sebességét jellemző Kjja-t, illetve az OC-1, az energiafelvételt, a fordulatszámot és a hőmérsékletet. A Km-t az ún. változó állapotú módszerrel mértük. Eszerint a kísérleteknél használt csapvíz kezdeti oldott oxigéntartalmát nullára redukáltuk nátriumszulfitnak kobaltklorid katalizátor jelenlétében történő adagolásával. Az oxigénfelvételi görbéket elektrometriás mód2—5. kép. Simcar-rendszerű rotor (2. kép)/ lapos rotor síklemezekkel (3. kép)/ turbinakeverő rendszerű rotor (4. kép)/ Hormix-rendszerű rotor (5. kép). <t>omo 2—5. Pomop mun a CuMKap (cpomo 2); riAOCKuü pomop c ruiocKUMU nAacmuwcaMU (tfiomo 3) ; pomop muna mypöuHHbiü CMecumeAb (ifiomo 4) ; pomop cucmeMbi XopMUKC (tpomo 5). Ills. 2—5. Simcar-type rotor (III. 2); fiat rotor with pláne surfaces (III. 3); turbine-mixer type rotor (III. 4); Hormix-type rotor (III. 5) rekkel végeztük. Véleményünk szerint ilymódon tudjuk a kísérleti eredményeket legjobban általánosítani. Végül megemlítjük, hogy a kísérletek során a berendezés hidraulikai vizsgálatait Ábrahám Endre végezte, aki eredményeiről egy másik jelentésben számol be. 2. A kísérleti berendezés leírása A kísérleteket laboratóriumi körülmények között végeztük. A berendezés alaprajzát és nézetét az 1. ábra tünteti fel a főbb méretekkel, a távlati képe az oxigénfelvételt regisztráló műszerrel pedig az 1. képen látható. A levegőztetőmedence maximális hasznos térfogata 1 m

3. A medence fenékéleinél kiékelést alkalmaztunk bizonyos fokú terelőhatás érdekében. Hasonló céllal építettük be a medencefenékre az 1. ábrán látható terelőkúpot is. A kisminta falát plexilemezből építettük meg a vizuális és fotogrammetrikus megfigyelések lehetővé tétele érdekében. A meghajtó elektromotor szíjáttétellel a modell felső pereméhez rögzített. A berendezéshez elektromos wattmérő csatlakozik. A levegőztetőszerkezetek gyanánt különböző típusú rotorokat képeztünk ki. A szakirodalom szerrel, elektromos cella és hozzákapcsolt rajzolóműszer segítségével határoztuk meg automatikusan. Az alkalmazott elektródákat Fleps Walter és Farkas Péter készítették a VITUKI IV. Vízminőségi Főosztályán külföldi példák nyomán. (Főképpen az amerikai Mancy és Westgarth által konstruált elektróda alapján.) Megemlítjük, hogy külföldön a fenti mérési módszer már elterjedt és kitűnően bevált. Hazai vonatkozásban célszerűnek tartanánk a módszer alkalmazásának nagyobb mértékű elterjedését, különösen a külföldön már jól bevált és ellenőrzött mérőműszerek beszerzésével. Tekintettel arra, hogy az általunk alkalmazott mérőelektródákkal kapcsolatban még nem állt rendelkezésünkre nagyszámú adat, kísérleteink során nagy gondot fordítottunk a műszer által rajzolt oxigénfelvételi görbe megbízhatóságának problémájára. Ezért több alkalommal, de különösen az új kísérleti változatoknál ós új elektróda beépítésénél párhuzamos méréseket végeztünk Winkler-módszer segítségével. így megállapítottuk, hogy az elektródáknak egyedi állandójuk, sőt időállandójuk van, aminek a figyelembevétele a mérési adatok abszolút értékének meghatározásánál feltétlenül szükséges. A műszer által rajzolt oxigónfelvételi görbék kiértékeléséből az is kiderült, hogy a műszernek bizonyos torzító hatása van. Az abból állapítható meg, hogy a rajzolt oxigónfelvételi görbék nem exponenciálisak