Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)
10. szám - Csoma János: Vízállásadatok egyöntetűségének vizsgálata
478 Hidrológiai Közlöny 1966. 10. sz. Csorna J.: Vízállásadatok egyöntetűségének vizsgálata P[%] 100 90 80 70 SO 50 40 30 20 10 TISZA ZÁHONY 350 -300 J —I H I— — J r I / / 1 ' IFI VAL IVAT 74 7 HT: r •J CN 1901-1930 J sr r CN J19 31-1 961 r 1 sr r S 2? / i J T~ r- — — P i -250 H [cmJ -200 -150 -100 Ilyen feltótelek mellett tehát a vízállásidősorok szokásos elemzése alapján olyan időszakokra is kimutatható a mederváltozások vízállásra gyakorolt hatása, ahol mederváltozások nem is voltak. A vízállásidősorból megállapítható tendenciák ilyen esetben ugyanis kizárólag a véletlen jellegű ingadozásokból adódnak. * Amikor tehát a vízállásadatsorokból a mederváltozások vízállásra gyakorolt hatását kívánjuk meghatározni, első lépésként meg kell vizsgálni a vízállásadatok egyöntetűségét, azt, hogy az adatok azonos eloszlásból származnak-e. Ha azt tapasztaljuk, hogy az adatsorokban jelentkező eltérések véletlenjellegű ingadozásból adódnak, az adatsor javítása, azaz bármiféle szabályos, egyirányú vízállásváltozási tendencia feltételezése indokolatlan. Erre ugyanis csak akkor van jogunk, ha az eltérések meghaladják a véletlen jellegű ingadozások mértékét. A vízállások bizonyos egyirányú megváltozása, pl. a kisvizek fokozatos süllyedése azonban a mederváltozásokon kívül még sok egyéb hatásra is visszavezethető. Ezért a vizsgálatok eredménye alapján adódó tendencia csak akkor fogadható el valóban mederváltozás hatásának, ha ezt a körülményt egyéb irányú tapasztalatok is alátámasztják. Az adatsorok javítása tehát csak akkor végezhető el, ha a véletlenjellegű ingadozásokat meghaladó eltérésekre a mederváltozások figyelembevételével tudunk magyarázatot adni. 3. ábra. A záhonyi szelvényben 1901—1930; 1931—1961. évek között észlelt évi legkisebb jégmentes vízállások empirikus eloszlásfüggvényei Fig. 3. Kmpirical distribution functions of lowest annual ice-free stages observed between 1901— 1930 and 1931—1961 in the Záhony gaging section Az adatsorok egyöntetűségének vizsgálata A minta azonos eloszlásból való származásának — egyöntetűségének — vizsgálata Szmirnov tételén alapszik [2], A tétel szerint, ha egv k, illetve l elemű, ugyanazon anyagsokaságból származó, tehát egyöntetű minta elemei függetlenek egymástól, akkor a két empirikus eloszlásfüggvény közötti legnagyobb pozitív értelemben vett különbség a d és a jellemző érték szorzata a z = d jím érték egy olyan valószínűségi változót szolgáltat, melynek eloszlása nagy k és l esetén igen jól jellemezhető a Kolmogorov-íéle eloszlásfüggvénnyel [2]. A vizsgálat gyakorlati végrehajtását az előzőekben már tárgyalt két példán mutatjuk be. Ennek érdekében az 7. táblázatban feltüntetett két adatsort középen kétfelé bontottuk, majd a mintákat növekvő sorrendbe szedtük (3. táblázat) és elkészítettük az empirikus eloszlásfüggvények ábráját (3—4. ábra). Meghatároztuk az empirikus görbék közötti legnagyobb függvényérték különbséget a d-t, majd az m értékeket. E kettő birtokában a 777 PN 100T/SZA POLGÁR 90 80 70 60 50 ÍO 30 20 10 0 I 1 r— [r — — —i r— i-T — r~ r 1 r J FII VAC, YA IÁ/ 'AT 1901-1930 1931-1960 r IfJ 1901-1930 1931-1960 r j r J -200 -150 -100 -50 H [CM] 4. ábra. A polgári szelvényben; 1901—1930 és 1931—1960 évek között észlelt évi legkisebb jégmentes vízállások empirikus eloszlásfü g gvén yei Fig. 4. Empirical distribution function of lowest annual ice-free stages observed between 1901—1930 and. 1931—1960 in the Polgár gaging section
