Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)

10. szám - Csoma János: Vízállásadatok egyöntetűségének vizsgálata

476 Hidrológiai Közlöny 1966. 10. sz. Csorna J.: Vízállásadatok egyöntetűségének vizsgálata TISZA ZÁHONY -100 -120 -140 -160 - 180 -200-no-240 -260 -280 -300• -320 -340 1900 JEl MAGVARÁ7A T: Észlelt M rí —.— Javított 1 m 1 1 M / -iill /t Hf J] 1 1—1 Jhi í \V\ /

k \ A ^TlP -\-r V / U ti 41 /"a 1 w Ú\ l tyvT V i \ i \ V v A l * A \ >\ \ / ' AÍ i \ 1 \\í V A V V \ / \ A V V V V/ / / 1905 1S10 1915 1920 1925 1930 1935 1940 1945 1950 1960 [evj 1. ábra. A Tisza záhonyi szelvényében észlelt és javított évi legkisebb jégmentes vízállások idősora a különböző időközökhöz tartozó kiegyenlítő egyenesekkel Fig. 1. Observed ( —) and corrected ( —) hydrographs of annual lowest ice-free stages in the Záhony gaging section of the Tisza River, showing the equalizing straight lines pertaining to different periods Az előzőekben ismertetett módszerek nehézsége a vízhozammérések végrehajtásából, költségességéből és megbízhatóságából adódott. Érthető volt tehát az a törekvés, hogy a mederváltozások vízállásra gyakorolt hatását megukból a vízállásokból kiindulva határozzák meg, hiszen a vízállásészlelések minden egyes vízmérceszelvényben a vízmérce elhelyezésétől kezdődően a teljes vízhozamtartományban rendelkezésre állnak. A vízállásidősor alapján a mederváltozások értékének becslését ezideig lényegében úgy végezték el, hogy felrakták az ebből a célból célszerűnek látszó jellemző vízállások, pl. az évi legkisebb, a havi közepes, az évi közepes, vagy az évi legnagyobb vízállások idősorát és a felrakott vízállásidősor emelkedő vagy süllyedő tendenciája alapján következtettek a mederváltozások vízállásra gyakorolt hatására. Az elgondolás helyes, hiszen ha a mederváltozások egyértelmű süllyedést vagy emelkedést mutatnak, ennek a tendenciának valóban tükröződni kell a vízállásokban is. Az elmondottak ellenére ez a módszer mégis igen sok bizonytalanságot tartalmaz. így van ez elsősorban azért, mivel a folyók vízjárása igen változó, így a kiválasztott jellemző vízállások idősora szükségszerűen a vízjárás jellegét is kell, hogy tükrözze, ami sok esetben éppen ellentétes hatást mutat, mint a mederváltozások vízállásra gyakorolt hatása. Az elmondottak igazolására vizsgáljuk meg kissé részletesebben a Tiszán 1901., 1961. évek között észlelt záhonyi és polgári évi legkisebb jégmentes vízállásainak idősorát (1. táblázat). A záhonyi idősort felrakva (1. ábra), egyszerű szemlélet szerint a vízállások idősora szeszélyesen ingadozva bár, de határozott süllyedő tendenciájú. Éppen ezért a legkisebb eltérés négyzetek elve alapján meghatároztuk a vízállásidősor kiegyenlítő egyenesét 30, 40, 50, 60 éves időközre. A kiegyenlítő egyenesek iránytangense tehát egyben a meder2. táblázat Különböző hosszú idősorok alapján számolt medcrváltozások vízállásra gyakorolt évi átlagos hatása a Tisza záhonyi és polgári szelvényében Table 2. Annual average effect of bed changes on stage in the Záhony and Polgár gages of the Tisza River, cálculated on the basis of records of different length Vízmérceszelvény A mederváltozások vízállásra gyakorolt hatása (cm) Vízmérceszelvény 30 éves | 40 éves | 50 éves 00 éves adatsorok alapján 1 2 3 4 5 Záhonv Polgár —1,29 —2,18 —0,22 —0,90 —0,85 —0,60 —1,21 —0,28 változások vízállásra gyakorolt évi átlagos értékeit is mutatja. A számítások eredményeit a 2. táblázat tartalmazza. A bemutatott eljárást szórói-szóra megismételtük a polgári szelvény legkisebb évi jégmentes vizeinek elemzésénél is (2. ábra). E vizsgálatok eredményeit összefoglalva megállapítható tehát, hogy a vízállásidősorok alapján végzett bemutatott vizsgálatoknál a mederváltozások vízállásra gyakorolt hatása minden esetben azonos előjellel jelentkezett — a vízállások az időben fokozatosan süllyedtek. Az egyes időszakokra vonatkozó értékek ezzel szemben lényegesen eltértek attól függően, hogy a vízállásidősor melyik részét vizsgáltuk. Más oldalról különösen alátámasztja a módszer bizonytalanságát hangsúlyozó véleményünket az a körülmény, hogy mind a záhonyi, mind a polgári adatsor esetében negatív iránytangenst, azaz süllyedő tendenciát kaptunk, holott közismert tény, hogy csak a Tisza záhonyi szakaszára jellemző a beágyazódás, míg a polgári szelvény állandónak tekinthető, e szakaszon jelentősebb mederváltozások 1900 óta nem mutathatók ki [1],