Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)

10. szám - Dr. Rétháti László: A talajvízszint előrejelzése, különös tekintettel az építőiparra

470 Hidrológiai Közlöny 1966. 10. sz. Dr. Rétháti L.: A talajvízszint előrejelzése 6. táblázat A (A, m) értékpárokra végzett korrelációszámítás jellemzői Kút sz. ai 6, J Kritikus vízállás Kút sz. ai 6, ri ri [cm] [%] 234. —0,367 228,7 0,731 0,711 623 — 33,8 412. —0,325 159,8 0,736 0,733 492 — 30,9 308. —0,135 142,8 0,452 0,404 1058 —119,0 307. —0,435 245,9 0,937 0,939 565 — 5,7 374. —0,255 172,5 0,661 0,552 679 — 7,1 288. —0,198 127,2 0,384 0,429 642 — 51,8 360. —0,185 116,8 0,575 0,590 631 — 34,9 226. —0,198 55,0 0,529 0,470 276 — 48,2 337. —0,311 186,5 0,747 0,790 532 — 35,2 483. —0,450 176,0 0,864 391 — 8,1 1302. —0,371 86,0 0,269 232 — 49,2 999. —0,693 468,0 0,927 675 + 4,0 156. —0,047 61,0 0,121 1298 —249,0 126. —0,267 214,0 0,535 802 — 58,4 213. —0,276 189,0 0,719 682 — 26,0 469. —0,420 128,0 0,840 305 — 12,1 150. —0,171 119,0 0,363 696 — 48,9 179. —0,238 117,0 0,374 492 - 74,8 Átlag: 155,0 0,598 (0,624) 578 — 33,0 eltérés ±15,8 cm, ami a pontosság további fokozó­dásáról tanúskodik. A vizsgált 18 kút közül leg­szorosabb összefüggés a 307. sz. kútra (Szerep) adóott, itt r x = 0,937, a pontok szorosan a kiegyen­lítő egyenes körül helyezkednek el (9. ábra); az átlagos eltérés itt a szélső víz játéknak már csak 3,7%-a. Hasonló módszerrel kiszámítható a tavaszi maxi­mum és az októberiKÖV közötti korrelációs kapcsolat is. Az orosházi kút esetében az összefüggést r x = 0,733 <rj jellemzi. Hogy ez nem véletlen, azt bizonyítják a 9 kútra számított átlagok: r^á — r[á + 0,015. Az eredmény (habár a különbség nem nagy) meglepő, hiszen KÖV-ek eseté­ben a tizedére csökken 1 — 1 leolvasás esetleges durva hibája. Néhány érdekes megállapítást tehetünk, ha a (A, m) összefüggést mind a 18 VITUKI kútra meg­határozzuk. A számítás eredményét a 6. táblázat tünteti fel. A táblázatból a következőket állapít­hatjuk meg: a) a x minden kútra negatív, tehát általánosan érvényes törvényszerűség, hogy adott kútban ma­gasabb tavaszi maximumhoz nagyobb nyári víz­készletcsökkenés tartozik; b) a korrelációs együtthatók átlaga r l = 0,598 volt, ami meglehetősen szoros összefüggésre utal, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy 8 kútra 0,7-nél nagyobb érték adódott; c) a korreláció szorosságát — mint az várható volt — nem befolyásolja, hogy szabályos, vagy sza­bálytalan víz járású kútról van szó (előbbiekre r 1( í = 0,577, utóbbiakra r i (í = 0,625 !); ez lehetővé teszi a módszer alkalmazását olyan kutakra is, melyek környezetében a hidrológiai viszonyok fo­lyamatosan változnak; d) a b x érték — mely tavasszal a terep köze­lében tetőző vízszint süllyedésével azonos — min­den kútra más és más, a szórás meglehetősen nagy, ami annak következménye lehet, hogy b x extra­polált érték; magas KÖV-ű kutakra 55, illetve 86 cm-re adódik (226. és 1302. sz. kút, KÖV = 41, illetve 54 cm a terep alatt). Érdekes megállapítást tehetünk, ha az össze­tartozó a 1 és r x értékpárokat összehasonlítjuk: a két érték között — jó közelítéssel — egyenes ará­nyosság áll fenn. Az értékpárokat ábrázoló ponto­kat (10. ábra) kiegyenlítve ^ = 0,478 r x — 0,019 egyenlettel jellemzett egyenest kapunk; a korre­láció szorosságára a korrelációs együttható (r x = = 0,889) is rámutat. Az egyenes az r, = 1 függő­legest a x = 0,459-né! metszi, ami azt kell hogy je­lentse, hogy (A, m) függvényszerű kapcsolata ese­tében aj^O.46, vagyis a tavaszi maximum (ni) helyzetében bekövetkező 1 m-es változás 0,46 m-rel változtatja meg a várható nyári vízszintsüllyedés (Zl) nagyságát. A 10. ábrán bemutatott szoros össze­függés ténye igen furcsa, és nehezen magyarázható az ismert hidrológiai törvényszerűségekkel. • -o- Akié lyentitésbüt kivi tt pontok ff) a,-0,45) o° ^ • -o­o ,— o o .­1"" ° o o t ^ ' 1 . . . 0,1 0,2 OJ 0,4 0,5 0,S 0,7 0,8 Oá 1 Korrelációs együttható, r,­10. ábra. összefüggés a (A, m) pontsort kiegyenlítő egye­nes iránytangense (a J) és a korrelációs együttható (r 1) között Abb. 10. Zusammenhang der Richtungstangente (a 1) des die Punktreihe (A,m) ausgleichenden Geraden und dem Korrelationsbeiwert (r 1)

Next

/
Oldalképek
Tartalom