Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)

1. szám - Dr. Alföldi László: Hévízfeltárási lehetőségek a Kisalföld középső részén

4 Hidrológiai Közlöny 1966. 1. sz. Dr. Alföldi L.: Hévízfeltárási lehetőségek a Kisalföld Icözepsö részén J C L M A G YA R A ZAT: —100—- t&f magossog iiohipsioh 10— 1. ábra. A pliocén felszítt tengerszint fölötti magas­ságának izohipszás térké­pe. ( Folyami és tari kép­ződmények határfelülete ) Puc. 1. H30?UriCbl SbtCOmbl rtAuoyeHHoií noeepxnocmu nad ypoeneM Mopn (Tpa­Hmnan noeepxnocmb petHbix u 03epHUX cpopMaquü ) Abb. 1. Isohypsenkaru der Höhenlage der Plio­zan-Oberflache iiber dent Meeresspiegel (Grenzflö­che von fluvialen und alluvialen Formationen) kevésbé megbízható közvetett módszereket is alkalmaz­tunk azért, hogy a különböző módszerekkel nyert terü­leti anomáliák egybeesése az értékelés helyességének a valószínűségét fokozza. A geofizikai mérések földtani értékelése A vizsgált területen a Magyar Állami Eötvös Lóránd Geofizikai Intézet 1953-ban végzett gra­vitációs méréseket Eötvös-ingával, majd a Kőolaj és Gázipari Tröszt szeizmikus üzeme készített Bőnyrétalap—Győr—Lébény vonalától D-re, majd a Mihályi 4. sz. fúráson keresztül a Ny-i határig húzódó reflexiós szelvényt. A csehszlovák oldal­ról I. Ibrmajer—L. Mottlova publikált gravitációs térképet néhány szeizmikus vonallal kiegészít­ve [13]. Sajnos, a magyar és csehszlovák felvételek nem azonos mérési módszerekkel készültek. A két oldal térképe ezért nemigen csatlakoztatható. 1964 tavaszán előadásban rámutattak arra [25], hogy lefelé haladva az üledékes kőzetek sűrűsége oly­mértékben nő. hogy kb. 2000 méternél mélyebb me­dencék aljzatát a gravitációs mérések nem vagy a szokásosnál nagyobb pontatlansággal jelzik. Ehhez járul, hogy a változó vastagságú és kiterjedésű kavicstestek a torziós méréseknél a mélységi és regionális hatásokat módosíthatják. Sajnos, a szeizmikus mérések sem szolgáltattak jól követhető éles határfelületeket, bár a képződmények hely­zetét a szelvényvonal mentén fő vonásaiban többé­kevésbé meghatározzák. A gravitációs térkép (2. ábra) vizsgálata során szembetűnő a mihályi szerkezet E-i nyúlványának a helyzete. A magasabb helyzetű alaphegység­vonulat, bár süllyedő irányzattal, Mosonmagyar­óvártól DK-re a mosoni Dunaágon túl is nyomoz­ható. Ezen a megnyúlt orron a részlettérképek szerint relatív maximum-anomália rajzolódik ki A pliocén felszín térképén hasonló morfológiai jel­leggel kissé nyugatra tolódva jelentkezik egy maxi mum-anomália, ahol a pliocén képződmények vá­ratlanul a felszín közelébe emelkednek. Az ano­máliák egyezése feltétlenül elgondolkoztató és az alaphegység, valamint az alsó- felsőpannon határá­nak relatív magasabb helyzetét valószínűsíti, ami nemcsak ivóvíz, de szénhidrogénkutatás szempont­jából is figyelemre méltó lehet. A térképen (2. ábra) a Dunamenti árok már kevésbé éles, de mégis követhető. Hegyeshalom­Mosonmagyaróvár vonalától E-ra nagy negatív anomália található, az izoanomália vonalak a ha-

Next

/
Oldalképek
Tartalom