Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)
10. szám - Dr. Öllős Géza–Dávidné Deli Matild–Szolnoky Csaba: A nyomás alatti réteget megcsapoló kutak tervezésének hidraulikai kérdései
Dr. öllős G.—Dávidné, Deli Matild—Szolnoky Cs.: A nyomás alatti réteg Hidrológiai Közlöny 1966. 10. sz. 457 fi (Szabadkifolyás) a, , , Szabad vízfelszín 95,0 o o o o 94,6 94,7 34,8 96,0 o o o 94,6 95,0 95,0 9%6 3,7 34,7 o o 94,5 94,7 O O o 94,2 94,2 94,3 O o o 93,8 94,0 94,2 b, , . Szabat! vízfelszín k (Szabad kifolyás 20. ábra. Szabad kifolyás melletti, szabad vizfelszinű réteg megcsapolásához tartozó áramképek Puc. 20. JIUHUU moKa npu HUMCHCM ceoőodHOM ucmeuenuu u npu denpeccuu CAOH, UMeroufeeocn ceoöodmü noeepxmcmu u naxodniiieeocn nod nanopoM Fig. 20. Flow patterns for free discharge, withdrawal from layer under atmospheric pressure Az egyenlet érvényességi tartománya: «/r 0= 151,3 | 0,15 <—<1,0 I ~ m ) Az egyenletből tehát kitűnik a következő fontos szabály: a harántolás mértékének növelésére az ilyen szabad kifolyással működő megcsapoló rendszer esetében is érdemes törekedni, hiszen a Q és az l'fm közötti kapcsolat lineáris. 6.3 Nyilvánvaló, hogyha a fedüréteg alsó síkja feletti H' sztatikus szintmagasság csökken, vagy ha a megcsapoló felület átmérője növekszik, bizonyos határ után a megcsapolandó réteg nyomás alatti volta megszűnik. Ez utóbbi szabadfelszínű szivárgási folyamatra jellemző áramképeket a 20. ábra szemlélteti. A 19. ábrán a bal oldali vízhozamgörbe sajátosságai már a szokott szabad felszínű leszívási felület létezésére utalnak. 7. A kút körüli szűrőréteg kialakítása Az előző, de különösen a 12. ábrával kapcsolatos hidraulikai megállapítások mind arra utalnak, hogy a kutatások és gyakorlati tapasztalatok mai szintjén a kút palástja környezetében lejátszódó szivárgási folyamatokat részletekbe menően fel kell tárni, a közeg (talaj) szivárgással kapcsolatos viselkedését elméletileg is megalapozott módon kell felderíteni. Ehhez kapcsolódik a kút körüli talajtér gyakori eltömődése okainak részletes felderítése (pl. Marton [11])- A kút csak akkor tervezhető meg elméleti szempontból is megalapozott módon, ha a talajt sikerül szivárgás szempontjából feltárni és jellemezni, továbbá ha a mindenkori szemcsés közeget és a szivárgás folyamatát egymással össze tudjuk hangolni. Ezt a célt igyekszik megvalósítani a Sichardt-, Terzaghi-, Weber- [12], Bieske-[ 13] féle szemlélet is. Üjabban a szűrőréteg kialakulásával vagy kialakításával kapcsolatos szemléletet ugrásszerűen fejlesztette Kézdi professzor [6], midőn a talajt két komponens keverékének fogja fel. A durvább komponens a finomabb komponens szűrőjének tekinthető. Véleménye szerint, ha ezek a komponensek kielégítik a Terzaghi-féle ismert szűrőszabályt, akkor a finomabb talajt képviselő komponens szemcséi a durvább komponens szemcséi között nem kerülnek mozgásba. Az ilyen talajt Kézdi professzor önszűrő-talajnak nevezi. A kút körüli mesterséges szűrőréteg telepítésére vonatkozó eddigi vizsgálataink közül jelenleg mindössze csak a 21. ábrára hívjuk fel a figyelmet. A talajt különböző szemcseösszetételű kavicsszűrőréteg támasztotta meg. Ezek szemcseösszeté-
