Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)
10. szám - Dr. Öllős Géza–Dávidné Deli Matild–Szolnoky Csaba: A nyomás alatti réteget megcsapoló kutak tervezésének hidraulikai kérdései
Dr. öllős G.—Dávidné, Deli Matild—Szolnoky Cs.: A nyomás alatti réteg Hidrológiai Közlöny 1966. 10. sz. 455 |z?& 2&7 7S,7 2&,0 13. abra 14. abra 15. ábra 13—15. ábra. A szivárgási áramkép a teljes és lebegő szűrőcső talpán keresztüli megcsapolás esetében Puc. 13—15. KapmuHa <$.)uAbmpaifU0HH0Z0 meveHun e CAyiae denpeccuu nepe3 nodouiey 0uAbmpaifuoHHoü mpyöbi coeepmeHHoeo u eucauezo KOAodqee Figs. 13—15. Seepage flow patterns for entrance through the bottom of fully and partiálly penetrating filter tübes 6.1 Először azt az esetet vizsgáljuk, amikor a víz a nyomás alatti réteget megcsapoló kút talpán keresztül oly módon távozik, hogy a kútbeli leszívott vízszint a felső zárótéteg magasságába esik. (Nyomás alatti megcsapolás esete, ami a vízszinsüllyesztési gyakorlatban és a bányászatban gyakran előfordulhat.) A szivárgási áramképről a 13—15. ábra tájékoztat. A 4—6. ábrákkal való összehasonlításból kitűnik, hogy a megcsapoló felület magassága mentén a szivárgási sebesség (és így a hidraulikus gradiens is) gyakorlatilag azonos értékű. Ez azonban érthető, hiszen a szivárgás jellemzői azonos leszívás mellett nem változnak akkor, ha pl. a teljes kutat nem felül, hanem alul csapoljuk meg. Hidraulikai szempontból ugyancsak közömbös az, hogy a fél rétegvastagságnak megfelelő hosszúságú kút a réteg felső felébe lemélyített és felül megcsapolt vagy a réteg alsó felében foglal helyet ós alul csapoljuk meg. (Összehasonlítandó pl. az 5. ós 14. ábra.) Megállapítható tehát összefoglalásul: a feküből kiinduló megcsapoló szűrőcső hosszát (/') (az Z'/ra arányt) is érdemes növelni. 6.2 A következőkben az előzőkben tárgyalt esethez képest a víz nem nyomás alatt, hanem a kút talpán keresztül szabadon folyik ki (tehát a kismintában a kútbeli vízszintet szabályozó bukót a rendszerből kiiktattuk). A szivárgási áramképek közül hármat — az l'/m — 1,0, l'/m = 0,5 és l'/m — 0,15 arányszámhoz tartozókat — a 16—18. ábra szemlélteti. Ezek alapján a következő megállapítások tehetők: 1. Az l' hosszúságú kutak (megcsapoló szűrőcsövek) belső felületén a p 0 légköri nyomás érvényesül. 2. A kútpalást külső oldalán levő potenciáleloszlás már kevésbé tekinthető állandó értékűnek. 3. A szemcsés közeg minden pontjában nyomás alatti állapot marad fenn. Ez azt jelenti, hogy a szóbanforgó megcsapolási feltételek mellett a vízvezető réteg felső terében szabad vízfelszín nem alakulhatott ki. Ez azonban érthető is. A kút felülete (megcsapoló felület) viszonylag kicsiny, e miatt a nyomás alatti rétegbeli vizsgált vízutánpótlódási körülmények mellett az az érdekes helyzet áll elő, hogy a teljes megcsapoló felület ún. szabad szivárgási felület. A vízhozamok alakulásáról a 19. ábra tájékoztat. A jobb oldali vízhozamvonal a vizsgált tartományon belül egyenesnek tekinthető. Az egyenes egyenlete a mérési adatok alapján: Q= ^1966 + 5530 (25) Megjegyezzük, hogy az egyenletben szereplő l' jelölés az előzőkben alkalmazott l harántolási mélységgel azonosan értelmezendő. A ,, ' " kitevőt csupán azért alkalmazzuk, hogy kifejezésre juttassuk, a harántolás alulról indul ki, nem pedig felülről.
